A szélsőséges nacionalisták győzelmével zárult parlamenti választásokat követő hosszas alkudozások után a Milosevics-féle szocialisták külső támogatásával kisebbségi kormány alakulhat Szerbiában, miután a hét végén Vojiszlav Kostunica pártjának valamennyi koalíciós partnere áldását adta a tervre.

Hathetes, reménytelennek tűnő huzavona után február idusán mintha az utolsó akadály is elhárult volna a kormányalakítás útjából Szerbiában, ahol a - három, kudarcba fulladt elnökválasztási kísérlet után - december 28-án megrendezett parlamenti választások politikai patthelyzetet idéztek elő. A Szerb Megújhodási Mozgalom (SZPO) főbizottsága ugyanis vasárnap a Vojiszlav Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt (DSZSZ) kisebbségi kormányában való részvétel mellett foglalt állást, még akkor is, ha Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv államfő szocialista pártja (SZPSZ) kívülről támogatja majd a koalíciót.

Az SZPO vezetőségében valósággal elszigetelődött Vuk Draskovics pártelnök, aki az utolsó pillanatig azt hajtogatta, hogy az új kormány nem támaszkodhat az SZPSZ voksaira, amíg annak élén a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Milosevics áll. A leszavazott Draskovics végül beadta a derekát és alávetette magát a többség akaratának, ám jelezte, hogy az SZPO otthagyja a koalíciót, ha elmarad a Milosevics-érából örökölt szervezett bűnözői csoportok tagjainak kézre kerítése és felelősségre vonása.

A szocialistákkal kapcsolatos aggályait már korábban félretette a Draskovics pártjával közös monarchista-nacionalista listán indult Új Szerbia (NSZ), amelynek első embere, Velimir Ilics nem győzte hangoztatni az elmúlt napokban, hogy az SZPSZ már megtisztította sorait, és nem azonosítható a Milosevics-rezsimmel. Ráadásul Ilics szerint Szerbia érdekei is azt kívánják, hogy mielőbb álljon helyre az állami intézmények normális működése. Ugyancsak a kisebbségi koalíció mellett tette le a garast szombaton a liberális G17+ választmánya. Igaz, mint Miroljub Labusz pártelnök rámutatott, valójában azt kellett eldönteniük, hogy mi a kisebbik rossz: a szocialisták támogatását élvező kisebbségi kormány vagy a törvényhozási választások megismétlése.

Az államfő teendőit ellátó parlamenti elnök, Dragan Marsicsanin ugyanis a múlt héten megfenyegette a pártokat, ha nem hoznak tető alá valamilyen koalíciós megállapodást, február 20-án kiírja az új parlamenti választást, amely belgrádi elemzők egyöntetű vélekedése szerint csak még inkább megerősítené a december 28-án legtöbb mandátumot szerzett szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) pozícióit. A szkupstina a biztonság kedvéért kedden napirendre is tűzte a választójogi törvény módosítását, amely a nemzeti kisebbségek pártjai és tömörülései részére eltörölné a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Kostunicáék átlépték a Rubicont, amikor február 3-án a szocialisták segítségéhez folyamodtak, hogy harmadszori nekifutásra megválaszthassák házelnöknek a DSZSZ jelöltjét. Akkor került komolyan szóba, hogy a 250 tagú parlamentben csupán 109 hellyel rendelkező, formálódó kiskoalíció az SZPSZ 22 képviselőjének támogatásával is kormányt alakíthatna. Merthogy a Milosevics 2000 őszi távozása után hatalomra jutott, tavaly novemberben felbomlott Szerbiai Demokratikus Ellenzék fő erejének számító Demokrata Párt (DSZ) nem tudott megegyezni Kostunicáékkal a radikálisokat és szocialistákat egyaránt kirekesztő úgynevezett demokratikus nagykoalíció létrehozásáról. Miközben a DSZ és a DSZSZ egymást okolták amiatt, hogy zsákutcába jutottak a tárgyalások, a szocialisták Marsicsanin megválasztásakor értésre adták: készek előfeltételek nélkül támogatni a DSZSZ-t, hiszen hasonlóképpen viszonyulnak olyan kulcskérdésekhez, mint Szerbia-Montenegró, Koszovó és a hágai bírósággal való együttműködés jövője vagy éppen a nemzeti autonómiatörekvések és a privatizáció során elkövetett szabálytalanságok értékelése.

Ellenlábasai kétségbe vonják Kostunica szavahihetőségét. Kampányában ugyanis a volt jugoszláv elnök még azon fogadkozott, hogy nem paktál le sem azokkal, akik 2000. október 5. - Milosevics megbuktatása - előtt tették tönkre az országot, sem azokkal, akik úgymond utána. Kiderült azonban, hogy elhamarkodott ígéretét csak újabb választások árán tarthatta volna be. Megfigyelők eleinte mégis nagyobb esélyt adtak annak, hogy Kostunica fölülemelkedik a DSZ vezéralakjaival szemben táplált személyes - mellesleg korántsem viszonzatlan - ellenszenvén, és beleegyezik a nagykoalícióba, annál is inkább, mivel némi nyomásgyakorlással a nemzetközi közösség is megpróbálta előmozdítani a kompromisszumkeresést a reformszellemiségű szerb parlamenti pártok között.

Gyaníthatóan a nyugati bátorítás miatt kötötte a DSZ az ebet a karóhoz, és a nagykoalíción kívül semmi másról nem akart hallani. Abban, hogy Zsivkovicsék és Kostunicáék között nem sikerült áthidalni a nézeteltéréseket, az is közrejátszhatott, hogy a lapzártánk utáni hétvégén esedékes tisztújító kongresszus előtt kiéleződött a DSZ elnöki székéért folyó küzdelem Zoran Zsivkovics leköszönő kormányfő és Borisz Tadics szerbia-montenegrói szövetségi védelmi miniszter között. A másik oldalon viszont a lényegében marginalizálódott szocialisták kapva kaptak az alkalmon, hogy a kisebbségi kormány támogatásával mintegy politikailag rehabilitálják magukat, ráadásul anélkül, hogy különösebb kockázatot vállalnának, hiszen bármikor megvonhatják a bizalmat a koalíciótól.

"Óriási szerencsétlenség" lenne Szerbia számára a szocialisták visszatérése - kongatta meg a vészharangot szombaton Zsivkovics, majd hétfőn nyugtalanságának adott hangot a belgrádi fejlemények miatt Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja is. Ám Labusz a B92 rádiónak nyilatkozva hétfőn közölte, hogy két héten belül elfoglalhatja hivatalát Kostunica kormánya. Labusz elárulta azt is, hogy Mlagyan Gyinkics volt jegybankelnök lesz a pénzügyminiszter, annak korábbi helyettese, Radovan Jelasics pedig a nemzeti bankot irányítja majd. Mindez azokat a korábbi feltételezéseket látszik igazolni, amelyek szerint a liberális reformok híveként ismert G17+ tarthatja majd ellenőrzése alatt Szerbiának a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez és a külföldi befektetői körökhöz fűződő kapcsolatait. Ugyanakkor Labuszék mozgásterét mindenképp behatárolja, hogy a Kostunica-kormány - háttérben a szocialistákkal - minden valószínűség szerint kevésbé lesz hajlandó és képes együttműködni a hágai törvényszékkel, mint elődje.

VIDA LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Egészen elképesztő történetek a budapesti dokufilmfesztiválon

Egészen elképesztő történetek a budapesti dokufilmfesztiválon

Australian Open: Fucsovics legyőzte a 13. kiemeltet

Australian Open: Fucsovics legyőzte a 13. kiemeltet

Nyolc turista halt meg egy nepáli hotelszobában

Nyolc turista halt meg egy nepáli hotelszobában

Mégis mi folyik a miskolci kórházban valójában?

Mégis mi folyik a miskolci kórházban valójában?