Kemény kézzel uralja Csecsenföldet Ahmed Kadirov, a tavaly októberi elnökválasztás győztese: bizalmasai irányítják a lakosságot terrorizáló helyi félkatonai erőket. A helyzet Moszkvának is megfelel, hiszen ha a csecsenek magukkal vannak elfoglalva, előbb-utóbb elhalkulnak a helyi orosz politikát bíráló hangok.

Groznijban, Csecsenföld fővárosában továbbra is a félelem légköre uralkodik, ám a két csecsenföldi háborúban rommá lőtt észak-kaukázusi város maradék lakossága immár nem az orosz katonáktól és rendőröktől, hanem a tavaly októberben megválasztott csecsen államfőhöz, Ahmed Kadirovhoz hű félkatonai erők tagjaitól retteg a legjobban. Az Oroszországhoz tartozó autonóm köztársaságban tevékenykedő emberi jogi aktivisták szerint a Kadirov családtagjai által vezetett elnöki biztonsági szolgálat, illetve helyi rendőrség állandóan zaklatja Groznij és a többi város lakosságát, és több százra tehető azok száma, akiket elhurcoltak a páncélozott harcjárműveken vagy lesötétített, rendszám nélküli terepjárókon száguldozó biztonsági emberek. Az emberrablásokat Kadirov is aggasztónak nevezte, ám január végi ülésén a csecsen kormány részben az orosz belügyi erőket tette felelőssé az emberek eltűnéséért.

A már az elnökválasztás előtt is népszerűtlen Kadirov - a nála kedveltebb jelöltek vagy maguk léptek vissza, vagy a választási bizottság zárta ki őket a versenyből - amellett, hogy igyekszik kordában tartani a Csecsenföld függetlenségéért, illetve az üzleti élet egy-egy területe fölötti ellenőrzés megszerzéséért küzdő csoportokat, megszilárdította az ellenőrzést a lassan magára találó olajipar fölött is. A hozzá hű milícia tagjainak egy része állítólag védelmi pénzt szed az olajipari létesítmények üzemeltetőitől, amire az üzletből kiszorult csoportok az érintett objektumok elleni támadásokkal válaszolnak. Kadirov ellenfelei február elején az államfő biztonsági szolgálatát is megtámadták: a Moszkva első számú közellenségének számító volt csecsen államfő, Aszlan Maszhadov szülőfalujában, Allerojban tíz fegyveres megölte a testőrség helyi csoportjának vezetőjét és négy tagját.

A függetlenségpárti lázadóktól 1999-ben az oroszok oldalára átállt Kadirov és az orosz biztonsági erők között egyfajta munkamegosztás alakult ki: Kadirov és emberei Groznij és a többi város közrendjének fenntartásáért felelnek, míg a szövetségi belügyi erők a szakadár gerillák ellen harcolnak. A gerillák a hegyvidéki területekre összpontosítják erőiket, és helyszíni beszámolók szerint a tavaly több mint 250 embert vesztett rendőrségi erők egyelőre képtelenek eljutni a külföldi harcosokat is felkészítő csecsen kiképzőtáborokba. Ezekben a táborokban orosz és amerikai források szerint a nemzetközi terrorista szervezetek pénzéből trenírozzák a részben külföldi harcosokat, akik egy része a kiképzés végeztével elhagyja Csecsenföldet. Amikor tavaly decemberben mintegy hatvan fegyveres Csecsenföld felől betört a szomszédos Dagesztánba, közülük állítólag több tucatnyian Irakba akartak eljutni, hogy harcoljanak az amerikaiak ellen. A dagesztáni határon szolgáló határőröket legyilkoló csoportot végül az orosz különleges erők egy hétig tartó üldözés után megsemmisítették, washingtoni források szerint úgy, hogy az amerikaiak átadták Moszkvának a terroristák lehallgatott telefonbeszélgetéseinek a szövegét, illetve a csoport tartózkodási helyét eláruló műholdas felvételeket.

Francia titkosszolgálati értesülések szerint a csecsen kapcsolattal rendelkező terrorista csoportok még Ausztráliába is eljutottak. Az ottani hatóságok januárban őrizetbe vettek egy ausztráliai terrorcselekmények kitervelésével vádolt francia bűnözőt, ám a biztonsági szolgálatok úgy vélik, Sydneyben megmaradt egy később mozgósítható "alvósejt".

A csecsenkérdés szóba került Colin Powell amerikai külügyminiszter januári moszkvai látogatása során, és az amerikai politikus - bár Washington is elismeri, hogy a szeparatisták folyamatos kapcsolatban vannak a nemzetközi terrorista szervezetekkel - a csecsen-orosz párbeszéd megindítását szorgalmazta. Az amerikaiak szerint egyébként az októberi csecsenföldi elnökválasztás jó alkalom lett volna a csecsenek akaratának kinyilvánítására, ám Moszkva azzal, hogy sorra kiütötte a nyeregből Kadirov vetélytársait, végül elszalasztotta ezt a lehetőséget.

Ha Kadirov képesnek bizonyul a csecsenföldi látszatrend hosszabb távú fenntartására, Oroszország még inkább elhatárolódhat a köztársaságban észlelt jogsértésektől, ezzel elérve, hogy előbb-utóbb elhalkuljanak a Moszkvát érő bírálatok. Kadirov egyébként - valószínűleg a Kremllel folytatott előzetes egyeztetés után - maga is azt kérte, hogy néhány hónapon belül az orosz belügyminisztérium engedje át a szakadár gerillák elleni harcot is a csecsen belügyi erőknek, mivel a mögötte álló erők immár képesek egyedül is legyőzni a függetlenségpártiakat. Mint mondta: az orosz erők amúgy is hamarosan "likvidálják majd" Samil Baszajevet, a leghírhedtebb terroristavezért, és ezután véget vethetnek a terroristaellenes hadjáratnak.

Az egyik függetlenségpárti gerillavezér, Amir Ramzan viszont azt ígérte, hogy 2004 a háború kiterjesztésének éve lesz. "Az idén a Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig megkezdődik a háború. Oszétiában, Ingusföldön és Dagesztánban is vannak már harcok, de Allahra esküszöm, ez csak a kezdet" - mondta Ramzan egy orosz újságírónak, Andrej Szmirnovnak adott interjújában.

Moszkva politikaváltására utal mindenesetre, hogy a várakozásokkal ellentétben a február elejei, több mint negyven halálos áldozattal járó moszkvai metrómerénylet után a szövetségi rendőri erők nem kezdtek nagyobb tisztogató akciókba a köztársaságban, és a csecsenek elleni "hajtóvadászat" Moszkvára korlátozódott. Emberi jogi szervezetek beszámolói szerint a hatóságok az utóbbi napokban - a csecsenek számlájára írt korábbi merényletek után kialakult gyakorlathoz hasonlóan - folyamatosan zaklatták a fővárosiakat: volt, akitől a rendőrök ötödik alkalommal vettek ujjlenyomatot, és volt olyan is, akit az egyenruhások arra kényszerítettek, hogy sokáig mezítláb álljon a fagyott havon. "Úgy tűnik, hogy a moszkvaiak között egyre súlyosabb lesz a csecsenfóbia, minden korábbinál nagyobb a veszélye egy esetleges pogromnak" - nyilatkozta Samil Beno, egy Moszkvában élő csecsen politikai aktivista. Külföldi újságíróknak azt is elmondta, több csecsen elvesztette moszkvai állását, sokaknak pedig a rendőrség nem volt hajlandó meghosszabbítani lakásbejegyzését az orosz fővárosban.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Jandarbijev halott

Egy héttel a moszkvai metrórobbantás után, múlt pénteken ismeretlen tettesek Katar fővárosában, Dohában levegőbe...

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Bújtatott reklámmal bombázzák a tiniket egy magyar websorozatban

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Élet és halál művészete: 6710 embernél vizsgálták meg, meddig él, aki többet művelődik

Élet és halál művészete: 6710 embernél vizsgálták meg, meddig él, aki többet művelődik

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Kézilabda-Eb: „Szerénynek kell maradni”

Kézilabda-Eb: „Szerénynek kell maradni”