A 2000 szeptemberében kezdődött intifáda első napjait idézték a hétfőn a ciszjordániai biztonsági fal mentén tartott nagyszabású palesztin tüntetések: fiatalok ezrei köveket dobáltak, az izraeli katonák pedig könnygázgránátokkal léptek fel ellenük. A palesztinok által "a harag napjának" nevezett megmozdulást akkorra szervezték, amikor a Hágában székelő Nemzetközi Bíróság - az ENSZ legmagasabb jogi szervezete - megkezdte a három napig tartó első meghallgatásokat arról, nemzetközi jogot sért-e a fal építése. A keresetet, az ENSZ közgyűlésének támogatásával, a palesztinok nyújtották be tavaly decemberben.

A palesztin képviselők mindjárt az első napon közölték, hogy a fal - amely többnyire hatalmas betonelemekből, illetve megerősített drótkerítésből áll - megakadályozza az életképes palesztin állam létrehozását, mivel a már megépített rész és a tervezett nyomvonal is az Izraelt Ciszjordániától elválasztó úgynevezett zöld vonaltól keletre kanyarog. Az ENSZ szerint a palesztinok által követelt Ciszjordánia területének 15 százalékát Izraelhez "csatoló" falat a palesztinok azért tartják illegálisnak, mert megszállt területen létesül.

A palesztinok leválasztását célzó, 730 kilométer hosszúra tervezett falból eddig 180 kilométernyi épült fel, kilométerenként 2 millió dollárért. Míg Izrael azt állítja, a fal megvédi polgárait az öngyilkos merénylőktől, és nem jelent politikai határt, ráadásul bármikor lebontható, a palesztinok földjük elrablását látják építésében.

Bár a csak hónapok múlva várható esetleges végső döntés nem kötelező érvényű, Izrael nem küldte el képviselőit a 15 bíróból álló törvényszék elé. A zsidó állam szerint ugyanis az ügy politikai, és nem jogi természetű, ezért az nem tartozik a hágai bíróságra. Tucatnyi ország - köztük Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Kuba - a palesztin álláspont mellett fog érvelni. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és sok más nyugati ország azonban - miközben elítéli a fal építését - osztja az izraeli véleményt, miszerint a bíróság beavatkozása akadályozza a párbeszédet.

Csakhogy a békefolyamat romokban hever, amit már önmagában a hágai bírósági eljárás is mutat. Nyilvánvalóan jóval többről van szó, mint egyszerűen nemzetközi jogi döntésről, mivel az esetleges ítélet befolyásolhatja a világ közvéleményét. Megfigyelők emlékeztetnek rá: 1971-ben például a bíróság illegálisnak minősítette Namíbia dél-afrikai megszállását, ami nemzetközi szankciókat vont maga után, végül pedig elvezetett Namíbia függetlenségéhez.

Ha a bíróság előtt Izrael nem is képviselteti magát, a tárgyalásoknak otthont adó hágai Béke-palota előtt több száz izraeli tüntetett, köztük öngyilkos merénylők áldozatainak hozzátartozói. A külügyminisztérium küldöttséggel állt az újságírók rendelkezésére, egy izraeli mentőszolgálat pedig a január 29-ei jeruzsálemi öngyilkos merényletben kiégett busz elszenesedett vázát állította ki. A palesztin demonstrálók a fal mását építették fel, hogy aztán látványosan lerombolják. A holland rendőrség barikádokkal választotta el egymástól a két tábort.

A fal építése miatti nemzetközi tiltakozás hatásának tudják be, hogy Izrael a nyomvonal átrajzolását ígérte, és vasárnap hozzáfogott egy nyolc kilométeres szakasz lebontásához, amely két palesztin falut vág ketté. Miközben Szilvan Salom külügyminiszter cáfolta, hogy a bontásnak és a hágai meghallgatásnak köze lenne egymáshoz, Joszéf Tomi Lapid igazságügy-miniszter közölte: Izrael le fogja aratni a lépésből származó "igen kedvező médiavisszhang" gyümölcsét.

A hágai eljárás kezdete előtti napon végrehajtott újabb jeruzsálemi öngyilkos merénylet azonban árthat a palesztin érvelésnek Hágában. A vasárnap reggeli csúcsforgalomban elkövetett, nyolc életet kioltó robbantás időzítése - írta a Háárec izraeli lap - azt jelzi: a merényletet elítélő Jasszer Arafat Palesztin Hatósága (PH) gyakorlatilag elvesztette a palesztin területek feletti ellenőrzést. Saját érdekeit is képtelen megvédeni, hiszen az erőszak mögött - vélekedett az újság - nincs logika, célja csupán maga a vérontás. A palesztin zavarodottságot jelzi, hogy az Arafat Fatah mozgalmából alakult Al-Aksza Mártírjainak Brigádja előbb vállalta a merénylet elkövetését, később viszont cáfolta érintettségét.

A Háárec szerint az izraeli kormánnyal sincs minden rendben. Ariel Saron miniszterelnök néhány hete felvetette a Gázai övezetből történő egyoldalú, gyakorlatilag majdnem teljes kivonulást, ám a katonai fejlemények nem állnak összhangban a diplomáciai lépésekkel. Két hete az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe, és 15 palesztint - köztük fegyvereseket is - megölt. Akkor a Hamász szélsőséges szervezet bosszút esküdött - ki tudja, végül melyik szervezet hajtotta végre a megtorlást.

Ha mégis tudatos volt a vasárnapi merénylet időpontjának megválasztása, akkor annak üzenete csak az lehet: bizonyos palesztin körök szerint teljesen mindegy, mi történik Hágában, a fallal szemben csak erőszakkal lehet harcolni. Nemcsak az autonómia hatósága, de a Fatah is összeomlani látszik. A fiatalabb nemzedék - sok elemző az intifáda kirobbantását is az ő számlájukra írja - nem látja értelmét a tárgyalásoknak. Közben a PH-ban ülő, az idősebb generációkhoz tartozó Fatah-vezetőkkel szemben folyamatosak a korrupciós vádak, amelyek hol igaznak bizonyulnak, hol csak a riválisok befeketítését szolgálják. Az egyik legutóbbi vádaskodás szerint például az Ahmed Korej palesztin kormányfő családjának tulajdonában lévő Al-Kudsz Cement Company betont ad el zsidó telepek bővítésére, sőt állítólag még a falhoz is szállít betonelemeket.

Miközben a Gázai övezetből való egyoldalú izraeli kivonulást egyre több izraeli - legutóbb már a megkérdezettek 77 százaléka - támogatja, úgy tűnik, hogy ott a katonák távozása után nem a PH vagy a Fatah, hanem a Hamász lesz az úr. Az iszlámista szervezet - nyilatkozta egy Fatah-tisztviselő - hatalmas menekülttáborként irányítja az övezetet. A szervezetnek nincs rendszeres kommunikációs csatornája a PH-val, sőt a valamennyi palesztin frakció tűzszünete érdekében közvetítő egyiptomiak is felhagytak a próbálkozással.

De nemcsak a konzervatív Gázai övezetben, hanem a nyugatiasabb Ciszjordániában is egyre többen fordulnak a vallás felé a gazdasági kilátástalanság és a "bezártság érzése" miatt. Újabban még a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű marxista szervezet is Korán-idézeteket pingál plakátjaira, röpcéduláira. Ráadásul - állította Ejad Szarradzs gázai pszichiáter - a nők sokkal jobban radikalizálódnak, mint a férfiak, ami pedig azt jelenti, hogy a gyermekek még szüleiknél is harciasabbakká válhatnak. Egy 12 éves gyerekek körében végzett felmérés például nemrég azt mutatta: a megkérdezettek negyede 18 éves korára mártírhalált szeretne halni - azaz izraeliek elleni öngyilkos merényletet akar elkövetni.

KERESZTES IMRE