Tetszett a cikk?

Hosszas vajúdás után tűzte napirendre a héten a szerb parlament Vojiszlav Kostunica kisebbségi kormányának megválasztását. Ám a Szlobodan Milosevics-féle szocialista párt által kívülről támogatott koalíció már kiállta az első erőpróbát, amikor a múlt héten lecserélte a jegybank elnökét.

Még meg sem alakult az új szerb kormány, de az elemzők már azt találgatták, meddig tart ki a Vojiszlav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja (DSZSZ) vezette koalíció. Legalábbis azóta, hogy február közepén bizonyossá vált: a DSZSZ, a liberális G17+, valamint a tavaly decemberi parlamenti választásokon közös listával indult Szerb Megújhodási Mozgalom (SZPO) és Új Szerbia (NSZ) kisebbségi kormányát támogatni fogja a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtt álló Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv államfő szocialista pártja (SZPSZ). A 250 tagú törvényhozásban 22 képviselővel rendelkező SZPSZ a múlt héten tevőlegesen is tanúbizonyságát adta szándékai komolyságának, hiszen megszavazta az előző parlament által tavaly nyáron szabálytalanul megválasztott jegybankelnök, Kori Udovicski leváltását és utóda, a G17+ által kiszemelt 36 éves Radovan Jelasics kinevezését.

A központi bank élén végrehajtott személycsere már a koalíciós megállapodás része volt. A korábbi 19-cel szemben most 17 tárcából kilenc a DSZSZ, négy a G17+, három az SZPO, egy pedig az NSZ ellenőrzése alá kerül. Mint Jelasics kinevezése is jelezte, a pénzügyi kormányzat kulcspozícióit a G17+ szerezte meg, amelynek liberális nézeteiről ismert technokrata elnöke, Miroljub Labusz ráadásul a kormányfő egyetlen helyetteseként az európai integrációs ügyeket is megkapta. Pénzügyminiszterként a Labusz jobbkezének számító Mlagyan Gyinkicsre, a 2003 nyarán menesztett jegybankelnökre hárul majd az idei költségvetés kidolgozásának feladata. Sietnie kell, mert mint - a belgrádi Politika című lap vasárnapi számában közölt interjúban - Labusz elmondta, az új kabinet rekordidő alatt, március végéig szeretné elfogadtatni a büdzsét a honatyákkal. Közben Jelasics jegybankelnöknek valamit tennie kell az euróval szemben tavaly 12 százalékkal meggyengült dinár árfolyamának védelmében, ami nem lesz könnyű a külkereskedelmi mérleg 2003-ban 4,8 milliárd dollárra dagadt hiánya és az apadó devizatartalékok mellett.

Nem garantálja a reformok folytatását önmagában a G17+ hangsúlyos szerepe, de a külföld számára szalonképesebbé teheti a Brüsszelben és Washingtonban már március 2-ai - lapzártánk utáni - megalakulása előtt is gyanúsan méregetett Kostunica-kormányt. Pedig a gazdaságpolitika a jelek szerint a DSZSZ felségterülete marad. Kostunica pártja ugyanis ragaszkodott a gazdasági és privatizációs minisztériumhoz, amelynek gazdája a DSZSZ egyik erős embere, a parlament elnöki tisztére harmadik nekifutásra megválasztott Dragan Marsicsanin lett, aki átengedi a házelnöki széket Predrag Markovicsnak, a G17+ jelöltjének. A DSZSZ adja a külgazdasági, valamint a bánya- és energiaügyi minisztert is. A legkisebb koalíciós partner, az NSZ főnöke, Velimir Ilics a közlekedést, településfejlesztést, építésügyet és távközlést is magába olvasztó tőkeberuházási tárcát irányítja majd. Ugyanakkor Labuszék felügyelik a hálátlannak látszó egészségügyet és foglalkoztatást, valamint a mezőgazdaságot.

Az új szerb kormány számára talán a gazdaságnál is nagyobb kihívás az NT-vel való együttműködés jövője, aminek kézzelfogható anyagi vonzata is lehet. Az Egyesült Államok például 100 millió dollárnyi pénzügyi segély folyósítását tette függővé nemcsak általában attól, hogy Belgrád mennyire hajlandó segíteni az NT munkáját, hanem attól is, hogy a szerb hatóságok kézre kerítik-e és kiadják-e Hágának március 31-éig Ratko Mladicsot, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát. Ehhez képest Kostunica külföldön és Szerbiában egyaránt jókora vihart kavart azzal a minapi kijelentésével, miszerint az új kabinet döntései között Hága igényei nem élveznek majd elsőbbséget. Márpedig Kostunica álláspontja meghatározó lehet, hiszen az igazságügyi és a belügyi tárcát is a DSZSZ kaparintotta meg. A kisebbségi kormány számára elvileg feltétel nélküli támogatást ígérő szocialisták is világossá tették, hogy a kiadatások folytatása esetén megvonhatják szavazataikat a koalíciótól. Mi több, Milorad Vucselics, az SZPSZ egyik vezéralakja a B92 tévé vasárnap esti adásában már azt követelte, hogy az új kabinet vonja felelősségre azokat, akik annak idején kiszolgáltatták Milosevicset az NT-nek.

Ilyen körülmények között Kostunicának minden diplomáciai érzékét latba kell vetnie, hogy egyben tartsa a koalíciót. Az egyik gyenge láncszem a monarchista SZPO lehet, amely saját vezére, Vuk Draskovics akarata ellenére fogadta el a szocialisták külső támogatását. Az ebből fakadó feszültséget mutatta, hogy Draskovics hétfőn élesen visszautasította a szocialisták zsarolási kísérleteit. A kisebbségi kormányt körüllengő bizonytalanság, az előre megjósolható koalíciós összeütközések fő haszonélvezője Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártja (SZRSZ) lehet, amely a december 28-ai választás nyomán ugyan a parlament legnagyobb, 82 tagú frakcióját hozhatta létre, mégis ellenzékbe szorult, így viszont a nevető harmadikként figyelhette Kostunicáék és a leköszönő kormány fő erejének számító - a tavaly márciusban meggyilkolt Zoran Gyingyics miniszterelnök nevével fémjelzett - Demokrata Párt (DSZ) küzdelmét.

A két hónapig tartó huzakodás közvélemény-kutatások szerint csak jót tett az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladt novemberi elnökválasztáson (HVG, 2003. november 22.) eredményével meglepetést okozó Tomiszlav Nikolics radikális párti jelölt népszerűségének. A szélsőséges nacionalista Nikolics győzelmi esélyeit a parlament is javította, mert a napokban törölte a választójogi törvényből az elnökválasztás érvényességéhez előírt 50 százalékos részvételi arányt. A várhatóan májusban sorra kerülő újabb elnökválasztáson Nikoliccsal csak a demokratikus pártok közös jelöltje vehetné fel a versenyt, a DSZSZ és a DSZ eddigi szembenállása azonban nem sok jót sejtet. Kérdés, megtörik-e a jég azután, hogy a DSZ tisztújító kongresszusán Borisz Tadics szerbia-montenegrói védelmi minisztert elsöprő fölénnyel pártelnökké választották. A riválisánál, Zoran Zsivkovics távozó kormányfőnél a koalícióval kapcsolatban rugalmasabbnak látszó Tadics máris cáfolni volt kénytelen, hogy Kostunicáékkal egyezkedne, Belgrádban mégis tartják magukat a híresztelések, hogy az új kormány rövid idő elteltével kibővül.

VIDA LÁSZLÓ

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Közzétették, mennyivel nőhet az orvosok ügyeleti díja

Közzétették, mennyivel nőhet az orvosok ügyeleti díja

14 órán át hánykolódott egy férfi a Csendes-óceánban

14 órán át hánykolódott egy férfi a Csendes-óceánban

A Trabantok szülőhelyén készül a Seat első igazi villanyautója

A Trabantok szülőhelyén készül a Seat első igazi villanyautója