Tetszett a cikk?

Nem kisebb feladatok megoldása vár a vasárnapi görögországi parlamenti választást megnyert konzervatív párti Kosztasz Karamanliszra, mint a ciprusi újraegyesítés kérdése a májusi EU-csatlakozás előtt és a csúszásban lévő sportlétesítmény-építési, biztonsági, logisztikai munkálatok befejezése az augusztusi olimpiáig.

"Nyolc év ellenzékben eltöltött pártelnökség elegendő tapasztalatszerzés az ország irányításához" - utasította vissza magabiztosan a személyét ért támadásokat Kosztasz Karamanlisz, aki pártjával, a konzervatív Új Demokráciával (ND) a vártnál jóval nagyobb arányban nyerte meg vasárnap az egy hónappal előrehozott parlamenti választást Görögországban. Az egymást követő három választási ciklusban kormányzó szocialistákat a nyeregből kiütő Karamanlisz alighogy politikai pályafutásának a csúcsára érkezett, máris megkapta a magáét: fiatal kora és kormányzati tapasztalatlansága miatt elemzők már-már kormányfői alkalmasságát is megkérdőjelezik, különösen most, amikor Görögország a ciprusi újraegyesítés, valamint az athéni olimpiai játékok rendezése miatt rendkívüli erőpróba előtt áll.

Kétségtelen, Karamanlisz a maga 48 évével a legfiatalabb görög miniszterelnökként kerül hatalomra, és az is biztos, hogy pártelnökké választása óta mindmáig csak egy kudarcos - 2000-ben elveszített - parlamenti választást tudott felmutatni (igaz, a konzervatívok legutóbb mindössze 58 ezer szavazattal maradtak el a szocialisták mögött). A mostani megméretés sorsdöntő volt számára, hiszen személyét egyes politikai elemzők már le is írták, mondván, ha második alkalommal sem viszi győzelemre a konzervatívokat, akkor le kell mondania az ND vezetéséről.

De Karamanlisz győzött. A még nem hivatalos adatok szerint a 9,79 millió szavazópolgár - Görögországban kötelező a választási részvétel - 45,5 százaléka az ND-re adta voksát, és "csak" 40,58 százalék szavazott az egymást követő harmadik választási ciklusban kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalomra (PASZOK). Mindez - a győztes mindent visz elven működő listás választási rendszer alapján - mandátumokra váltva azt jelenti, hogy a konzervatívok várhatóan 165, a szocialisták pedig 117 képviselői hellyel rendelkeznek a 300 fős athéni törvényhozásban. Rajtuk kívül még két kisebb párt is bejutott a parlamentbe: a Görög Kommunista Párt (KKE) 11 és a Baloldali Koalíció (SIN) 6 képviselővel lesz jelen.

A vasárnapi választás érdekessége, hogy két, neves görög politikusdinasztia leszármazottai mérhették össze erejüket: Karamanlisz nagybátyja, a néhai Konsztantin, az ND alapítója 14 éven át - 1955-1963 és 1974-1980 között - kormányfő volt, majd pedig a miniszterelnökségről leköszönve 1990-ig az államfői posztot töltötte be. A külföldön, többek között Bostonban tanult Karamanlisz, bár már egyetemistaként az ND tagja volt, kezdetben nem vette komolyan a politikát, csak szenvedélyének, a futballnak élt. A fordulat nyolc éve következett be, amikor váratlanul ringbe szállt a pártelnökségért, amit jól hangzó nevének köszönhetően el is nyert. Alaposan átalakította az ND-t, a szélsőséges, populista pártot a hagyományos konzervatív értékek irányába terelte.

Karamanlisz kihívója a PASZOK elnökévé alig egy hónapja megválasztott Jorgosz Papandreu volt, aki szintén nem akármilyen politikusi családfával büszkélkedhet, csakhogy a másik oldalon. A kormányfői posztot hét éven át betöltő Kosztasz Szimitisz kabinetjében a külügyi tárcát vezető Papandreu családjában a politizálást nagyapja kezdte, aki 1961-ben került hatalomra, majd pedig apja, Andreasz folytatta, aki - kezdetben USA, NATO- és EU-ellenes retorikájával, ám élete vége felé az európai szociáldemokraták irányvonalára váltva - a görög belpolitika máig legellentmondásosabb személyisége volt. Elindította, majd 22 éven át, egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig vezette a PASZOK-ot, és ez idő alatt három ízben, 1981-1989 között, majd pedig 1993-tól kormányfőként regnált. Papandreu - apja halálával - csatlakozott a pártelnökséget, majd a kormányfői posztot átvevő Szimitiszhez, aki szakított a szocialista hagyományokkal, és többek között gazdasági reformokat, privatizációt, az EU-hoz történő felzárkózást, a Törökországgal való megbékélést célzó politikát hirdetett meg.

A szocialista kormány utóbbi hét éve alatt a makrogazdasági mutatók látványosan javultak, Görögország két éve, a többi 11 EU-taggal egy időben euróra cserélte nemzeti valutáját. A Szimitisz-kormány megkezdte az állami szektor privatizációját, liberalizálta a távközlési és energiapiacot, egyszerűsítette az adórendszert, ám számos, a lakosságot érzékenyen érintő területen, így az oktatásban, az egészségügyben, nem tudott eredményeket felmutatni. Amellett, hogy a görögöknek elegük lett a PASZOK - az 1990-1993 közötti időszakot leszámítva - közel húsz éve tartó regnálásából, e hiányosságok is hozzájárultak a szocialisták mostani bukásához.

A kormányát a tervek szerint még a héten összeállító Karamanlisz két területre kíván összpontosítani. A legégetőbbnek az Athénban rendezendő olimpiához szükséges infrastruktúra határidőre és kellő színvonalon való kiépítését tekinti, amivel jelentős csúszásban vannak. Alig öt hónap van csak hátra augusztusig, ám a sportlétesítményeknek állítólag még a fele sincs teljesen kész, a biztonsági és a logisztikai munkálatok jelentős késésben vannak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem győzi figyelmeztetni Athént, hogy egy nap vesztegetnivalója sincs, márpedig a hatalomátadással megfigyelők szerint a munkálatok legalább egy hónap késedelmet szenvednek.

Nem egyszerűbb a helyzet Ciprus ügyében sem. Ahhoz, hogy a szigetország májusban egy államként csatlakozhasson az EU-hoz, a ciprusi görögöknek és törököknek két héten belül meg kellene állapodniuk az újraegyesítés feltételeiben, ennek hiányában a két anyaországnak, Görögországnak és Törökországnak is be kell kapcsolódnia a tárgyalásokba. Ha ezek után sincs megegyezés, Kofi Annan ENSZ-főtitkár saját hatáskörben dönt a még tisztázatlan kérdésekről, és az ily módon elkészült rendezési tervről tartanak majd áprilisban referendumot mindkét oldalon. Az új athéni vezetésnek minden befolyását latba kell vetnie ahhoz, hogy meggyőzze az újraegyesítés szükségességéről a ciprusi görögöket, akiknek túlnyomó többsége ellenzi ezt.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Még nem fújták le a Genfi Autószalont, de közleményt adtak ki

Még nem fújták le a Genfi Autószalont, de közleményt adtak ki

Megsemmisítő kritika látott napvilágot Eszenyi Enikő színházáról

Megsemmisítő kritika látott napvilágot Eszenyi Enikő színházáról

Egy náci strici, akiből keresztény vértanút csináltak

Egy náci strici, akiből keresztény vértanút csináltak