Tetszett a cikk?

A minisztériumok számának radikális csökkentését, a szegénység elleni harc fokozását és az arctalan bürokrácia visszaszorítását ígérte első nyilatkozataiban Mihail Fradkov múlt héten kinevezett orosz miniszterelnök. Feladata - moszkvai elemzők szerint - Putyin államfő programjának megvalósítása.

Az orosz parlament alsóháza a múlt héten megszavazta a Vlagyimir Putyin államfő által jelölt Mihail Fradkov miniszterelnöki kinevezését, és ezzel a jelek szerint beindult egy olyan láncreakció, melynek során a minisztériumok, illetve az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok vezetése is átalakul. Egyelőre mindenki csak latolgat, milyen intézményeket, hivatalokat, és azon belül kiket fognak érinteni a még csak nem is körvonalazódó intézkedések.

Élethalálharcot robbant ki minden bizonnyal az államapparátusban a Putyin által meghirdetett és Fradkov által ígért változtatás: az első beszámolók szerint a minisztériumok számát 23-ról 17-re, a miniszterelnök-helyettesi posztokét hatról egyre csökkentik, és néhány hónap alatt ezerről mintegy hatszázra redukálják a közvetlenül a kormánynak dolgozó tanácsadók és egyéb alkalmazottak számát. Az állami cégek vezetői közül elsősorban az energiatermelő- és elosztó, illetve a közlekedési vállalatok főnökei aggódhatnak a legjobban, elemzők szerint az új kormányfő jelentős átalakításokat tervez ezeken a területeken.

A kormányban a legnagyobb változás két "szuperminisztérium" létrehozása lesz. A gazdasági tárcákat és szövetségi hivatalokat érintő reform részeként összevonják a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztériumot, a monopóliumellenes minisztériumot, az ipari, a tudományos és technológiai tárcát, valamint az állami statisztikai bizottságot, a mérés- és szabványügyi hivatalt, továbbá a korábban az ipari minisztérium alá tartozó védelmi vállalatokat. A másik, infrastruktúrával foglalkozó tárcában az eddig önálló távközlési, közlekedési, illetve vasútügyi minisztérium kerül egyszemélyi irányítás alá.

A miniszterelnöknek egyetlen helyettese lesz a reformpártiként ismert Alekszandr Zsukov, a duma költségvetési bizottságának korábbi elnöke személyében. Megőrizte posztját a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca élén a szentpétervári liberálisok két vezéralakja, Alekszandr Kudrin, illetve German Gref is. Az elnök mellett működő nemzetbiztonsági tanács titkári székében a Jelcin-klánhoz kötődő Vlagyimir Rusajlót felváltó Igor Ivanov külügyminiszter utóda Szergej Lavrov, Oroszország eddigi ENSZ-nagykövete lett. A belügyminisztériumot Putyin a Kaszjanov-kormányban miniszterhelyettesként fungáló, de eredetileg KGB-s Rasid Nurgalijevre bízta, a kancelláriaminiszter pedig egyik legközelebbi embere, Dmitrij Kozak lett. Továbbra is védelmi miniszter maradt Putyin másik bizalmasa, Szergej Ivanov.

A kabinet karcsúsítása fontos eleme a bürokrácia ellen hirdetett harcnak, az új miniszterelnök szervezőképességében megbízó Putyin elnök az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, a március 14-ei - egyesélyes - elnökválasztás után minden eszközzel fellép a csinovnyikok túlzott hatalmának megnyirbálása érdekében. Az új kormány fontos feladata lesz az adózási fegyelem megjavítása is, az így növekvő költségvetési bevételekből a kabinet részben a szegénység elleni harcot kívánja finanszírozni.

Az államfő kezében gyakorlatilag ugyan korlátlan hatalom összpontosul - a miniszterelnök mellett a parlament alsóházában kétharmados többséggel rendelkező Egységes Oroszország (JeR), valamint az állami tulajdonban lévő országos tévécsatornák és a kormányzók többsége is Putyin szövetségesének tekinthető -, ám elemzők szerint kérdéses, hogy a saját befolyásukat féltő, sokszor korrupt bürokratákat sikerül-e legyőznie. Vlagyimir Rizskov, a dumában megmaradt kevés liberális képviselő egyike szerint Putyin Oroszországában, ahol nincs ellenzék, nincs független parlament, és korlátozzák a sajtószabadságot, nem lehet megnyerni a korrupció és a csinovnyikok elleni harcot. "A hatalmaskodók önkényétől csak a rendszeres hatalomváltás és a szabad médiumokban megjelenő bírálatok menthetik meg az ország polgárait. Jelenleg ebből semmi sincs Oroszországban" - idézte a politikust a Jezsenyegyelnij Zsurnal című hetilap.

A gazdaság átalakításának felgyorsítása is fontos feladat. Bár a hazai össztermék (GDP) tavaly 7,3 százalékkal növekedett, és néhány év alatt az infláció harmincról 12 százalékosra mérséklődött, az orosz konjunktúra továbbra is szinte csak a fő exportcikkeknek számító nyersanyagok - elsősorban a kőolaj és földgáz - világpiaci árának alakulásától függ: tavaly például az összexport 56 százalékát tették ki a szénhidrogének, további húsz százalékot pedig egyéb nyersanyagok adtak. Bár a hivatalos orosz statisztikák szerint a GDP-nek csak hét százaléka termelődött meg az energiaszektorban, a Világbank Moszkvában dolgozó elemzői egy napokban nyilvánosságra hozott tanulmányban bebizonyították, hogy a 434 milliárd dollárt kitevő tavalyi GDP-ben legalább 17-19 százalékos az olaj- és gáztermelés súlya. A különbséget az adja, hogy az orosz statisztikák a kereskedelemben rejtik el az olajtermelésben keletkezett érték jelentős részét: az adóterheket csökkenteni akaró kitermelők ugyanis általában a valós értéknél alacsonyabb áron adják tovább a nyersolajat a hozzájuk kötődő - sokszor külföldön bejegyzett offshore cégként tevékenykedő - kereskedelmi vállalatoknak, amelyek végül piaci áron adják tovább a nyersanyagokat.

Egyoldalú fejlődésre utalnak az ipari termeléssel kapcsolatos statisztikák is. Bár 2003-ban nyolc százalékkal emelkedett az ipar teljesítménye, a növekedés elsősorban a dinamikusan fejlődő olajkitermelésben és csővezeték-építésben használt berendezések gyártásából származott, miközben az átlagosnál lassabban bővül a könnyűipar és a vegyipar teljesítménye. A Világbank adatai szerint, ha az olajárak tavaly nem emelkedtek volna az előre jelzettnél jóval gyorsabban, az orosz növekedési ütem nem haladta volna meg a 4-5 százalékot.

Aligha lesz hosszú életű elemzők szerint a Fradkov-kormány. Az államfői akarat végrehajtójának tekintett politikus moszkvai források szerint legfeljebb három évig marad hatalmon, és 2007-ben, egy évvel az újabb elnökválasztás előtt - ha addig nem változtatják meg a jelenleg érvényben lévő alkotmányt, mely szerint egy személy egymás után háromszor nem töltheti be az államfői posztot - Putyin utódjelöltje veszi majd át a kormányfői posztot. "Fradkov kinevezésével a kormány elvi értelemben is elvesztette politikai jelentőségét, és minden hatalom az elnöki adminisztráció kezében összpontosult. Ez ellentétes az alkotmánnyal" - idézték moszkvai lapok Nyikolaj Zlobint, az amerikai Védelmi Kutatások Központjának elemzőjét. A kormányfőnek valószínűleg akkor is mennie kell majd, ha külső vagy belső okok miatt a reformok nem haladnak olyan gyorsan, mint azt Putyin szeretné.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Bővítési vita

Az utóbbi egy évben Oroszország EU-nagyköveteként tevékenykedő Mihail Fradkov miniszterelnöki kinevezése elemzők...

Ibrahimovic visszatér a svéd válogatottba

Ibrahimovic visszatér a svéd válogatottba

Túrázni indult a Perseverance Mars-járó, és ha már így tett, útközben fotózott is

Túrázni indult a Perseverance Mars-járó, és ha már így tett, útközben fotózott is

7 ezernél több új fertőzöttet találtak, elhunyt 146 beteg

7 ezernél több új fertőzöttet találtak, elhunyt 146 beteg