Bővítési vita

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Az utóbbi egy évben Oroszország EU-nagyköveteként tevékenykedő Mihail Fradkov miniszterelnöki kinevezése elemzők...

Az utóbbi egy évben Oroszország EU-nagyköveteként tevékenykedő Mihail Fradkov miniszterelnöki kinevezése elemzők szerint arra utal, hogy Vlagyimir Putyin államfő fontos feladatnak tartja Moszkva és Brüsszel kapcsolatainak megjavítását. Van is min javítani, hiszen Oroszország szerint az ország évente 300 millió eurós veszteséget szenved, ha belenyugszik abba, hogy az Európai Unióba májusban belépő tíz új tagországra változatlan formában kiterjesszék az EU és Oroszország által 1997-ben aláírt partnerségi és együttműködési egyezményt (PCA).

Az orosz politikusok már több éve igyekeznek kedvezményeket kicsikarni, legutóbb február elején adtak át Brüsszelnek egy 14 pontból álló feljegyzést, amely tételesen rögzíti, milyen állítólagos hátrányok érik Oroszországot a bővítés miatt. A dokumentumban Moszkva egyebek mellett az orosz mezőgazdasági és acélipari termékekre kivetett kvóták növelését, valamint az egyes orosz cikkeket érintő importvámok csökkentését akarja elérni, és egyben elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az EU bővítésével megnehezül az orosz atomerőművi fűtőelemek exportja. Moszkvának politikai kívánságai is vannak: Brüsszel segítségével igyekszik többek között elérni a balti államokban élő orosz kisebbség jogainak tiszteletben tartását.

Az EU, amely szerint Oroszország egészében véve nyer a bővítéssel, egyelőre hajthatatlannak tűnik: február végén a tizenötök külügyminiszterei közölték, hogy nem hajlandóak újratárgyalni a PCA megállapodást, és hangsúlyozták, súlyos következményekkel jár, ha Moszkva nem nyugszik bele a szerződés kiterjesztésébe. Bár orosz politikusok, köztük Dmitrij Rogozin, a parlament alelnöke újságírók előtt kijelentették, hogy országuk nem fog az EU parancsai szerint ugrálni, a HVG értesülései szerint Moszkva május elseje előtt beadja majd a derekát, és az év második felében - néhány kevéssé jelentős orosz változtatási kérelem elfogadása után - megszületik a végleges megállapodás. Az EU és Oroszország közti viszonyt egyébként nem csak a bővítés okozta feszültség rontja. A tizenötök az utóbbi hetekben többször is aggodalmukat fejezték ki az oroszországi demokrácia állapota miatt: Brüsszel a sajtószabadság és az emberi jogok tiszteletben tartását kérte számon Moszkvától.

Moszkvai elemzők szerint az orosz politikusok szisztematikusan az EU-tagállamokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szorgalmazzák, és igyekeznek elkerülni, hogy Moszkva az integrációs szervezet egészével tárgyaljon. Ennek hátterében részben az áll, hogy Oroszország úgy véli, az egyes tagállamokkal szemben jobban tudja érvényesíteni akaratát, mint a közös álláspontot képviselő Brüsszellel folytatott párbeszéd során. Moszkva, amely több elemző szerint elkerülhetetlen rossznak tartja az egykori "szovjet tábor" volt tagjaira is kiterjedő EU-bővítést, igyekszik kijátszani egymás ellen az EU tagállamait.