Venezuela befagyasztja az olajszállításokat és akár száz évig is tartó háborút vív, ha az Egyesült Államok arra vetemedik, hogy megtámadja - jelentette ki harciasan múlt vasárnap, szokásos heti televíziós műsorában Hugo Chávez államfő. A venezuelai elnök régóta azzal vádolja az USA-t, hogy beavatkozik országa belügyeibe, politikai és anyagi támogatást nyújt az ellenzéknek, két évvel ezelőtt pedig - Cháveznek erre állítólag megdönthetetlen bizonyítékai vannak - puccs szervezésével akarta őt eltávolítani a hatalomból (HVG, 2002. április 19.). Washington - mely jó ideje azzal vádolja Chávezt, hogy Fidel Castro kubai államfővel együtt a latin-amerikai demokráciák destabilizálására törekszik - most azzal váltotta ki a venezuelai államfő haragját, hogy február végén kimenekítette Jean-Bertrand Aristide haiti elnököt a polgárháborúba sodródott országból (HVG, 2004. március 6.). Chávez szerint a port-au-prince-i akció egy hasonló caracasi bevetés és elnökbuktatás főpróbája volt.

Venezuela lehet a következő dominó - ez a lehetőség, az USA megkérdőjelezhető haiti beavatkozása után, az amerikai lapokban is felbukkant. Különösen, hogy a múlt héten heves tüntetések zajlottak a dél-amerikai országban, és a Caracason kívül hét másik nagyvárosra is kiterjedt zavargásoknak nyolc halálos áldozata, valamint kilencven sebesültje volt, a meglehetősen nagy számban kivonult rendfenntartók pedig mintegy 300 főt letartóztattak. A Chávez ellen tüntetők barikádokat emeltek az utcákon, autógumikból és szemétből rakott tüzekkel állták útját a páncélautóval felvonuló rendőröknek, akiket kövekkel és Molotov-koktélokkal dobáltak meg.

A másfél éve az elnök lemondását szorgalmazók dühe abból fakad, hogy a választási bizottság (CNE) visszadobta az ellenzék kezdeményezésére összegyűjtött aláírási listát, melyen azt követelik, hogy írjanak ki referendumot: akarja-e a nép, hogy Chávez államfő idő előtt távozzon a hatalomból. Az ellenzék 3,1 millió támogató aláírást gyűjtött össze, 700 ezerrel többet, mint amennyit az érvényességhez az alkotmány előír. Ám a CNE - melyben Chávez hívei 3:2 arányban többséget élveznek - ebből közel egymilliót nem talált hitelt érdemlőnek és elrendelte felülvizsgálatukat. A testület - melynek maga Chávez nyújtott iránymutatást, mondván, az aláírásgyűjtés "megacsalás" volt, és a listákon halottak, gyerekek, valamint külföldiek nevei is szerepelnek - két napot adott arra, hogy országszerte mintegy 880 ezer ember személyesen megjelenjen a helyi választási bizottságok előtt, és igazolja, illetve cáfolja aláírása hitelességét. Chávez - akinek mandátuma 2006-ban jár le - meg van ugyan győződve, hogy népszavazással sem lehet megbuktatni, mégis mindent elkövet, hogy meghiúsítsa a referendumot. Csak nagy nehezen ment bele abba is, hogy az előkészületeket az Amerikai Államok Szervezete (OAS), illetve az atlantai Carter Center is figyelemmel kísérje.

Az ellenzék korábban azzal fenyegette meg a hatalmat, hogy háborús helyzet alakulhat ki, ha a bizottság nem fogadja el az aláírásokat. Az egykori puccsista katonatiszt Chávez erre lakonikusan csak annyit válaszolt: "Háborút akarnak? Hát jó, vonuljanak a hegyekbe, alakítsanak gerillahadsereget, mi meg majd utánuk megyünk. Ha harc, legyen harc!" Hátországának - elsősorban a legszegényebb rétegekhez tartozó tömegekről van szó - megerősítése érdekében a populista módszereket előszeretettel alkalmazó Chávez az ellenzéki tüntetésekkel párhuzamosan hatalmas szabadtéri piacot szervezett, ahol 250 tonna élelmiszert adtak el jutányos áron a rászorulóknak. Pofon volt viszont Chávez számára, hogy múlt csütörtökön tiltakozásul lemondott posztjáról Milos Alcalay, Veneuzela ENSZ-nagykövete, mert elnöke úgymond eltávolodott a demokratikus elvektől.

VASS PÉTER