Tetszett a cikk?

Az alkotmány módosításával a kínai parlament szentesítette a magántulajdont, formálisan is rögzítve a politikai rendszerváltás nélküli gazdasági fordulatot. A társadalmi stabilitás jegyében ugyanakkor segítséget ígértek a parasztgazdáknak és munkát az állást keresők tízmillióinak.

,,A törvényesen szerzett magántulajdon sérthetetlen." Ezzel az egyszerű kijelentő mondattal egészítette ki múlt vasárnap a kínai parlament, hivatalos nevén az Országos Népi Gyűlés az ország 1982-ben elfogadott alkotmányát. Amit tett, az ennél persze sokkalta több: csaknem 55 évvel a népköztársaság megalakulása, az államosítások elrendelése és a tőkések osztályidegennek minősítése, valamint negyed századdal a gazdasági reformok kezdete után rögzítette a gazdasági-társadalmi realitást, és háttérbe szorította a hivatalosan még mindig vezérelvnek számító kommunista ideológiát. Amit persze szintén átszabott némiképp a parlament, amikor Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping gondolatai mellé beemelte az alkotmányba a Kínát 13 éven keresztül vezető - és a párt katonai bizottsága elnökének befolyásos posztját továbbra is őrző - Csiang Cö-min doktrínáját arról, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) immár nemcsak a munkásokat és a parasztokat, de a vállalkozókat is képviseli.

A párt döntéseit hagyományosan a törvénykezésbe átvezető parlament alkotmánymódosítása logikus folyamat eredménye. A KKP 2002. novemberi kongresszusán a stafétabotot utódának, Hu Csin-taónak átadó Csiang kezdeményezésére engedték be a pártba a "kapitalistákat", akik egyelőre csak ideológiai bájt kölcsönöznek a kommunista alakulatnak, hiszen képviselőik szinte elvesznek a 66 millió tag tengerében. A kapitalizmus jelenléte viszont szembeszökő: az utóbbi évtizedben legalább százezer állami vállalkozást privatizáltak, és egyes gazdasági statisztikák szerint a hazai össztermék (GDP), illetve az export mintegy 60 százalékát már a magánszektor adja, amely az új munkalehetőségek döntő többségét is kínálja. Az pedig akár jelképként is értékelhető, hogy a kommunista párt első, alakuló kongresszusának otthont adó sanghaji épület tőszomszédságában a fogyasztói társadalom minden igényének megfelelő bevásárlóközpont várja a régi fényében tündöklő nagyváros lakóit.

A magánszektor legitimitását teremti meg az alkotmány módosítása, és ennek mélyreható gazdasági következményei lehetnek. A formális garancia - na és persze a hivatalos politikai irányvonal kinyilvánított módosítása - hiányában ugyanis a magáncégek anélkül nőttek nagyra, hogy a még mindig állami irányítás alatt lévő tőke- és hitelpiacokon a gazdaságban játszott szerepükhöz méltó súllyal szerepeltek volna. A kínai tőzsdén a részvénykibocsátások kilenctizede az állami szektor cégeihez kötődik, és a magánvállalatok alig 30 százalékkal részesednek a bankok hitelnyújtásából.

A pénzintézetek kölcsöneinek nagy részét továbbra is az állami cégek szívják föl, amit a kínai pénzügyi szektor legsúlyosabb problémájának tartanak. Hivatalos becslések szerint a bankok 200-250 milliárd dollárnak megfelelő - független közgazdászok szerint az összeg ennek akár a kétszeresét is elérheti - kétes kinnlevőséget halmoztak föl, ami a gazdaság Achilles-sarka lehet. A parlament vasárnap zárult ülésszakán éppen ezért ígérte a reformok felgyorsítását Liu Ming-kang, a kínai bankfelügyelet vezetője, aki igencsak ambiciózus célokat fogalmazott meg a konszolidációba bevont első két nagy pénzintézet, a szocialista érában a külkereskedelemre és a valutaügyletekre szakosodott Bank of China, illetve az infrastruktúrát finanszírozó Kínai Befektetési Bank számára.

A tavaly év végén 45 milliárd dollárral kisegített két banknak a jelenlegi 10-15-ről 3-5 százalékra kell leszorítania a kétes kinnlevőségek arányát, a nemzetközi előírásoknak megfelelő nyolc százalékra feltornászni a tőkemegfelelési mutatót, és 2007-re a nyugat-európai pénzintézetek szintjére javítani a nyereségességet. A dátum nem véletlen, hiszen a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozáskor Peking vállalta, hogy 2007-ben megnyitja a bankszektort a külföldiek előtt.

Parlamenti beszédében, majd az ülésszakot záró sajtótájékoztatón Ven Csia-pao miniszterelnök a túlfűtöttség veszélyét hordozó, tavaly 9,1 százalékos gazdasági növekedés 7 százalékosra lassítását ígérte, valamint azt, hogy lépéseket tesznek a földrajzi és társadalmi egyenlőtlenségeket nyitó jövedelmi szakadék szűkítésére. A KKP ugyanis a gazdasági reformok 1979-es kezdetétől - de az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta még inkább - különleges hangsúlyt helyez a társadalmi stabilitásra, aminek fontosságát Ven most is hangsúlyozta.

A kapitalizmus jegyeit mutató nagyvárosok és Kína belső régiói, illetve a szocialista iparosítás mára rozsdamarta emlékműveivé vált állami vállalatait őrző északkeleti tartományok életviszonyai között kiáltó az eltérés, és egyes társadalomtudósok szerint az egyenlőtlenség lassan olyan mértékű, mint a kommunisták hatalomra jutása előtti időszakban. Nem véletlen, hogy az alkotmánymódosítás szövegében a védett magántulajdon a "törvényesen szerzett" jelzőt kapta, hiszen a spontán privatizáció Kínában is azokat a pártkádereket juttatta kapitalista vagyonhoz, akik "jókor jó helyen" voltak, ami társadalmi elégedetlenséget keltett. Jóllehet az alaptörvény így nyitva hagy egy kiskaput a magántulajdon eredetét firtatni akaróknak, az első jüanmilliók szerzésének felülvizsgálatával a helyi hatóságok óvatosan bánnak - Hopej tartományban például büntetlenséget helyeztek kilátásba azoknak a vállalkozóknak, akik évekkel ezelőtt esetleg törvénysértően indították cégüket -, mert tartanak attól, hogy a górcső alá vont újkapitalisták odébbállnak, és ezzel elviszik a munkahelyeket is.

A kínai gazdaság ugyanis a nyaktörő növekedés ellenére a munkanélküliek hadának duzzadásával küzd. A hivatalos adatok szerint az állástalanok aránya az idén 4,3-ról 4,7 százalékra emelkedik. Cseng Sze-lin szociális és munkaügyi miniszter szerint évente 24 millió városlakó lép be a munkaerőpiacra, vidéken pedig a becslések alapján 150 milliós a munkaerőtöbblet. Nem csoda, ha Cseng nem ítélte biztatónak a foglalkoztatási helyzetet, annak ellenére, hogy a parlamenti ülésszak nyitányán tartott beszédében Ven miniszterelnök az idén 15 millió új munkahelyet ígért, a 2004-es költségvetésben pedig az állami költségvetésből minden eddiginél többet szánnak a vidéki parasztgazdák százmillióinak támogatására, mérséklendő a városokba irányuló belső migrációt.

NAGY GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Nyomják a jüant

A rögzített árfolyam "még sokáig fennmarad", ezért a spekulánsok súlyos árat fizethetnek - figyelmeztette a kínai...

Túrázni indult a Perseverance Mars-járó, és ha már így tett, útközben fotózott is

Túrázni indult a Perseverance Mars-járó, és ha már így tett, útközben fotózott is

Liu Shaoang világbajnok 500 méteren

Liu Shaoang világbajnok 500 méteren

Ne féljünk megszegni a szabályokat!

Ne féljünk megszegni a szabályokat!