Bonyolult és hosszadalmas eljárással mozdítható csak el hivatalából a posztját közvetlen választások útján elnyert államfő. A leváltását kezdeményező alkotmányos vád alá helyezési eljárás beindításához a 141 tagú parlament negyedének a támogatása szükséges. Ennek birtokában parlamenti vizsgálóbizottság alakul az államfővel szembeni konkrét vádpontok megfogalmazására, majd az ily módon elkészült vádiratot a képviselők elé terjesztik, és ha a többségük áldását adja rá, megküldik az alkotmánybíróságnak.

A testületnek tetszőleges idő áll a rendelkezésére, hogy minden egyes vádpontról kialakítsa álláspontját, amit eljuttat a parlamenthez. Az úgymond bírósággá alakuló parlament ezután megvitatja az alkotmánybíróság által véglegesített vádakat: az üléseket a legfelsőbb bíróság elnöke vezeti, nem pedig a házelnök, és azokon mindkét fél, az államfő, a leváltását indítványozó képviselők, illetve ügyvédeik kifejthetik a véleményüket. Az eljárás végül szavazással zárul. A képviselők minden egyes vádpontról egyenként, titkosan voksolnak, és ha legalább háromötödük, azaz 85 fő - akár csak egy vádpontban is - vétkesnek találja az államfőt, megfosztják a tisztségétől. A távozását követő tíz napon belül kiírandó új választást két hónapon belül meg kell tartani. Az alkotmány szerint az új államfő személyének megválasztásáig a parlament elnöke tölti be a posztot.