Tetszett a cikk?

Fordulópont volt a tavalyi év a török gazdaság számára, amely jó úton halad afelé, hogy megfeleljen az európai uniós csatlakozás feltételeinek. Az iszlámista kormánynak - az iraki háború évében - mindezt úgy sikerült elérnie, hogy népszerűsége alig csökkent.

Ha Törökországban most tartanának választásokat, a szavazók több mint a fele - 55 százaléka - a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjára (AKP) voksolna, ráadásul úgy, hogy a második helyen álló Republikánus Néppárt csupán a voksok 12 százalékát kapná, nem sokkal lépve át a tízszázalékos bejutási küszöböt. A Radikal című török lap által nemrég közölt közvélemény-kutatást a március végi önkormányzati választásokra készülve végezték, így nagy a valószínűsége, hogy a 2002 novemberében a török nagypolitika térképét átrajzolva hatalomra jutott iszlámista AKP az önkormányzatok többségét is elhódítja.

Ankara legújabb reformlépése, a közkiadások tízszázalékos csökkentése is az IMF által javasolt intézkedések közé tartozik, amiről a török kormány és a nemzetközi pénzintézet a múlt hét végén meg is állapodott. A 2000. novemberi és 2001. februári pénzügyi ikerválság után a török gazdaságot majd 20 milliárd dolláros csomaggal kisegítő IMF most vizsgálta felül hetedszer a program teljesítését, és elégedettségét hangoztatta. Az igazgatótanács ennek megfelelően áprilisban dönt az 500 millió dolláros aktuális kölcsönrészlet folyósításáról. Szemben a választók többségével és az IMF-fel persze nem mindenki elégedett: másfél hete például a szakszervezetek és baloldali csoportok felhívására Ankarában ötvenezren tüntettek az állami szektorban tervezett reformok - azaz nadrágszíj-megszorítások - ellen.

Talpra állt a gazdaság - legalábbis ezt mutatják a 2003-as makrogazdasági adatok. Majdnem harmincéves mélypontra, mintegy 18 százalékra mérséklődött tavaly a török gazdaság Achilles-sarkának számító infláció, amely 2001-ben 70 százalék körül mozgott, azt megelőzően pedig három számjegyű volt. A kormány már azon töpreng, hogy hat nullát lecsíp a líra végéről, visszaadva a nemzeti valuta becsületét. Jelenleg ugyanis másfél millió körül alakul a dollár árfolyama, és a 20 millió lírás bankjegy az egyik legnagyobb címlet a világon. A líra magára találását az is jelzi, hogy jelentősen esett a külföldi valuták iránti hazai kereslet.

Az infláció visszafogását az tette lehetővé, hogy jelentősen csökkentek a kamatlábak: a 2001-ben és 2002-ben átlagosan 33 százalékos szint - amely a válságos időkben elérte a 150 százalékot is - kevesebb mint a felére esett. Jelentősen zuhant ugyanis az állampapírok kockázati hozama, ami alapvetően a költségvetés szanálásának, a strukturális reformoknak és nem utolsósorban a lényegében a túlköltekező államot finanszírozó, beteges bankszektor konszolidálásának köszönhető. A kereskedelmi bankok száma a 2000-es 61-ről mára 37-re csökkent.

A növekedés lehetőségét a nyolcvanas évek kezdeti reformjai óta mindig is magában hordozó gazdaság a második világháború utáni egyik legsúlyosabb, 2001-es recesszióját követően 2002-ben 7,8, tavaly pedig 5 százalékkal nőtt, ami a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD-n belül a leggyorsabb ütem volt. Az export a tavalyi év első felében 34 százalékkal nőtt - a külkereskedelem több mint ötven százaléka Európával bonyolódik, miközben a Közel-Kelettel kevesebb mint 5 százaléka.

Húsz évvel a jogi feltételek megteremtése után beindulni látszik a privatizáció is. A Tupras olajfinomító még állami kézben lévő 66 százalékát 1,3 milliárd dollárért februárban ítélték oda a német Efremov-Kautschuk cégnek, amely - a török Zorlu Holdinggal együttműködve - a legnagyobb árajánlatával győzött a tenderen. A Tupras - amelynek 36 százaléka már 1991-ben a tőzsdére került - Európa hetedik legnagyobb finomítókapacitásával rendelkezik.

A sikeres eladás annál is inkább mérföldkő a magánosításban, mert tavaly novemberben el kellett halasztani a világ egyik legnagyobb dohánymonopóliumának számító Tekel eladását, mivel az ajánlatok a vártnál jóval alacsonyabbak voltak. A kormány azt reméli, hogy hamarosan túlad a dohánygyáron, a Türk Telekom társaság 51 százalékán, az Erdemir vezető acélgyártón, a Turkish Airlines 15 százalékán és a Türk Seker cukorgyáron. A merész tervek között szerepel autóutak, az ország európai és ázsiai részét a Boszporusz szoros felett összekötő két híd, a lottó, valamint az isztambuli részvény- és aranytőzsde eladása is.

A gazdaságra azonban veszélyt jelenthet, hogy a pénzügyi rendszer még nem heverte ki a válságok következményeit. A bankok hitelállományának ötöde például lejárt követelés, az államháztartás belső adóssága pedig a hazai össztermék (GDP) 85 százalékát teszi ki, ami lényegében az argentin szintnek felel meg.

A Tayyip Erdogan kormányfőnek és Ali Babacan gazdasági miniszternek tulajdonított gazdasági sikereket - török közgazdászok szerint - az is veszélyeztetheti, hogy a líra reálértéke 2000. január óta 36,7 százalékkal emelkedett. Ezt az erősödést azonban eddig ellensúlyozta a hatékonyság javulása - mondta a Reuters hírügynökségnek Faruk Selcuk, a Bilkent Egyetem professzora. A török statisztikai hivatal adatai szerint 1997-től 2003 harmadik negyedévéig 37 százalékkal nőtt a hatékonyság. Török szakértők szerint a gazdaságban egyelőre szerencsésen ötvöződött, hogy az erős valuta olcsóvá tette a hazai termeléshez szükséges nyers- és alapanyagokat, a nyomott bérek miatt pedig csökkent a belső kereslet és a hazai fogyasztás, azaz a növekedést egyértelműen az export fűti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Terjed a koronavírus Németország legnépesebb tartományában

Terjed a koronavírus Németország legnépesebb tartományában

Radar360: Kövér az EU végét vizionálja, nem lesz klíma a metróban

Radar360: Kövér az EU végét vizionálja, nem lesz klíma a metróban

Nem csak a koronavírus küldi padlóra a részvények árfolyamát

Nem csak a koronavírus küldi padlóra a részvények árfolyamát