Tetszett a cikk?

A terrorizmus elleni hatékony együttes fellépés feltételeit vitatták meg múlt pénteken az EU belügyminiszterei, ám nem jutottak sokra, hiszen a tagországok - még a közösségi jogszabályok elszabotálásának árán is - kényesen vigyáznak biztonságpolitikai és bűnüldözési önállóságukra.

Érzékelhetően rossz a lelkiismeretük az uniós tagországok vezető politikusainak. Bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy a madridi terrortámadás (HVG, 2004. március 20.) megelőzhető lett volna, arra van, hogy az EU nem tett meg minden tőle telhetőt a katasztrófa elkerülésére. A tagállamok rendőri szerveinek tevékenységét támogatni hivatott információs és elemző központ, a hágai Europol tavalyi, de csak a múlt héten kiszivárgott jelentése már figyelmeztetett: miután az egyes országok hatóságai megerősítették a követségek, a repülőterek, az atomerőművek és a katonai létesítmények védelmét, a terroristák nagy valószínűséggel olyan "puha célpontokat" keresnek, mint például szállodák, történelmi épületek vagy fontos gazdasági központok. Az Europol 22 fős terroristaellenes szakértői stábjának kapacitása azonban jórészt kihasználatlan, mert a nemzeti rendőrségek csak saját szempontjaik szerint erősen megszűrt, korlátozott hatékonyságú információval látják el a szervezetet.

A terrorizmus elleni küzdelmet az EU-ban két probléma is nehezíti. A bűnüldözés gyakorlati, operatív tennivalói az egyes nemzeti hatóságokra hárulnak, így míg a potenciális és tényleges elkövetők gondtalanul mozognak a belső határok nélküli integrációban, a rendőrök, nyomozók és más belbiztonsági szervek kénytelenek visszafordulni az országhatárokon. Nemzetközi együttműködésük, információcseréjük ugyanakkor csikorog: "a titkolódzás kultúrája virágzik" - fogalmazott Antonio Vitorino, az Európai Bizottság (EB) bel- és igazságügyi biztosa. Másfelől a szakmai féltékenységen, nemzetbiztonsági félelmeken és kölcsönös bizalmatlanságon túl a nemzeti törvénykönyvek közti különbségek is nehezítik a hatékonyabb kooperációt.

Első ijedtségében a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli katasztrófák után az EB egy sor közösségi jogszabály tervezetét terjesztette elő. Ilyen az európai elfogatási parancsról szóló jogszabály, amelynek alapján az egyik tagállam hatóságai által kiadott letartóztatási parancsot egy másik országban azonnal végre kellene hajtani. Ide tartozik az a javaslat, amely kötelezővé tenné, hogy a hatóságok teljesítsék egymás kéréseit, ha telefonlehallgatásról vagy bankszámla-megfigyelésről van szó. A listán szerepel a bűncselekményből származó pénz elkobzásának, a bankszámlák befagyasztásának szabályait egységesítő tervezet is.

A felsorolt EB-javaslatokat az EU Miniszteri Tanácsa (MT) az utóbbi két év során ugyan mind elfogadta, ám egyetlen olyan sincs köztük, amelyet valamennyi tagállam - és tagjelölt - parlamentje átvezetett volna a nemzeti törvénykönyvekbe. További, már kész javaslatok pedig a kormányközi viták darálójában várnak sorsukra: például a terrorizmus áldozatai, illetve rokonaik kötelező kártérítéséről szóló tervezet - különösen a tagjelölt országok sokallják a 60 ezer eurós minimumkompenzációt -, vagy az, amelynek alapján a bűnüldözők kötelesek lennének a náluk lévő bizonyítékokat átadni egy másik tagállami partnerszervnek.

A 25 mai és leendő tagország belügyminisztereinek múlt pénteki rendkívüli ülése józanul tompítani igyekezett az e hét csütörtökön brüsszeli csúcstalálkozóra összegyűlő kormányfők politikai önvédelemből fakadó hiperaktivitási reflexeit. Hamar elvérzett például az "európai CIA" - valamiféle nemzetek feletti hírszerző-belbiztonsági EU-hivatal - felállítását célzó ötlet. Az uniós belügyi tanács ehelyett azt javasolja az EU állam- és kormányfőinek, hogy a csúcstalálkozón nyilvánítsák ki: legkésőbb idén júniusig valamennyi meglévő jogszabály-átültetési adósságukat rendezik. Az előzetes döntések között szerepel, hogy a kormányok gyorsan elfogadják a közös jóváhagyásra váró tervezetek legfontosabbjait is, köztük a terrorizmus áldozatainak kártérítéséről, a távközlési és internetszolgáltatók adatnyilvántartásáról, valamint a terrorizmussal kapcsolatos bírósági adatcseréről szólókat. A terroristáknak az EU területére való bejutását nehezítené, hogy a belügyi tanács javaslata alapján az uniós útlevelekbe ujjlenyomatok kerülnének, májusban pedig végleges döntés születne az Európai Határellenőrzési Ügynökség felállításáról, amelynek székhelyéért a magyar kormány is versenybe szállt.

Az operatív együttműködést javítandó a belügyminiszterek megpróbálták összeegyeztetni a közösségi kooperáció igényét a féltve őrzött nemzetbiztonsági autonómiával. A javasolt megoldás egy, az MT főtitkára, egyszersmind külpolitikai főmegbízottja, Javier Solana alá rendelt "antiterrorista főkoordinátor" kinevezése, akinek hatáskörébe tartozna a tagországok érzékeny belbiztonsági információinak cseréjét segítő centrum felállítása. "Reálisan kell látni: olyan világban élünk, ahol még nem mindenki bízik meg mindenkiben" - utalt múlt pénteken Michael McDowell ír belügyminiszter, a belügyi tanács soros elnöke arra, hogy sokan félnek a közkinccsé tett biztonsági információk EU-n kívülre szivárgásától - különösen a bővítés után.

"Jól tudjuk, hogy semmilyen miniszteri értekezlet nem oszlatja el az emberek félelemérzetét" - jegyezte meg McDowell. A valóságos együttműködést hátráltató akadályok elgördítésének híján alighanem üresen kong majd az állam- és kormányfőknek az e heti csúcsra tervezett ünnepélyes nyilatkozata, amely - a még vita alatt álló uniós alkotmánytervezet egyik paragrafusát megelőlegezve - valamennyi EU-tagállamot maximális szolidaritásra kötelez bármely, terrorizmussal fenyegetett vagy ilyen támadást elszenvedett tagország iránt. Az európai politikusoknak persze keskeny pallón kell egyensúlyozniuk, mert a növekvő biztonsági követelményeket az emberi szabadságjogokat érintő uniós értékekkel is össze kell egyeztetniük. Az Amnesty International aggodalmai szerint például az európai elfogatási parancs jogintézménye nincs eléggé tekintettel a gyanúsítottak érdekeinek védelmére. A múlt héten pedig éppenséggel az Európai Parlament szórt homokot a gépezetbe, annak emberi jogi bizottsága ugyanis elfogadhatatlannak ítélte azt az EB által tavaly decemberben kidolgozott EU-USA megállapodástervezetet, amely szerint az uniós légitársaságoknak 34 különféle személyi adatot kellene megadniuk az amerikai hatóságoknak az Egyesült Államokba induló utasaikról.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Ibériai nyomok

Szinte százszázalékos biztonsággal állítják a spanyol hatóságok, hogy a múlt héten őrizetbe vett marokkói származású...

Bazi nagy görög füstölés

Bazi nagy görög füstölés

Nagyrészt Vuhanra korlátozódott a koronavírus-járvány Kínában

Nagyrészt Vuhanra korlátozódott a koronavírus-járvány Kínában

Gyermekei szeme láttára alázta meg élettársát egy többszörös visszaeső férfi

Gyermekei szeme láttára alázta meg élettársát egy többszörös visszaeső férfi