Az amerikai szankciók fenyegetése és az Európai Unióval kötött paktum elhalasztása közepette Szíriában a minap példa nélküli lázadásokat szítottak az egyenlő jogokat követelő kurdok, akik iraki társaiktól kaphattak ihletet.

A térségbeli feszültség növekedésétől tartva az amerikai kormány a múlt héten ugyan elhalasztotta a Szíria ellen tervezett újabb szankciók bevezetését, ám valószínű, hogy az arab országra kifejtett amerikai nyomás fokozása csak idő kérdése. Washington ugyanis azzal vádolja Damaszkuszt, hogy támogatja a terrorizmust, megszállva tartja Libanont, és nem zárja le az iraki határt, amelyen Amerika-ellenes fegyveresek szivárognak át a szomszédba. Úgy tűnik, egy évvel az Irak ellen indított háború után az Egyesült Államok feladni készül a "konstruktív féken tartásnak" nevezett politikáját Szíriával szemben, és előbb vagy utóbb újabb "frontot" nyit a Közel-Keleten.

Ha Damaszkuszban némi kárörömmel is fogadták a washingtoni hírt, nyilván nem örültek annak, hogy az Európai Unió (EU) a múlt csütörtöki csúcstalálkozóján nem adta áldását a hatévi tárgyalás után tavaly decemberben Szíriával megkötött politikai és gazdasági paktumra, amely elsősorban kereskedelmi előnyöket biztosít az arab ország számára. Brüsszel a maga részéről azt követeli, hogy Damaszkusz egyértelműen mondjon le a tömegpusztító fegyverekről.

Szíria nemzetközi elszigetelődése éppen akkor erősödhet, amikor váratlan és szokatlan kormányellenes megmozdulásokra került sor az ország kurdok lakta északi részén. Három hete a lázadások az után kezdődtek, hogy Kamesli városában egy kurd és egy arab futballcsapat szurkolói egymásnak estek. A feszültség gyorsan átterjedt számos közeli településre és a tengerparti Aleppóra is. A hat napig tartó összecsapásokban hivatalosan 25-en vesztették életüket, több mint háromszázan megsebesültek, ezreket vettek őrizetbe, az anyagi kár pedig több tízmillió dollárra rúg. A hatalomellenes tiltakozások elkeseredettségét jelzi, hogy több helyen szíriai zászlót égettek, és megrongálták Hafez és Basar Aszad, a néhai és a jelenlegi elnök szobrait.

A 17 milliós szíriai lakosságból kétmillió a kurd, közülük több tízezren még állampolgársággal sem rendelkeznek. Damaszkusz óvakodik attól, hogy a kurdokat önálló kisebbségnek tekintse, inkább a nemzet egységét hangsúlyozza. Bár számos kurd került magas politikai és katonai beosztásba, a kurdok saját iskolákat, kulturális centrumokat és nyelvoktatást követelnek. Valójában eddig egyetlen szíriai kurd párt sem fogalmazott meg elszakadási törekvéseket, a Reuters hírügynökség által idézett szemtanúk szerint azonban a minapi megmozdulásokon ilyen jelszavak is elhangzottak.

"A szíriai kurdok körében mindig is jelen volt a nacionalizmus, és ez az utóbbi időben csak erősödött" - jelentette ki Szamir al-Taki szíriai politikai elemző, és ennek egyik okát az iraki eseményekben találta meg. A március elején elfogadott átmeneti iraki alkotmány föderációról rendelkezik, amelynek keretében az ottani kurdok megőrizhetik jelenleg is élvezett autonómiájukat az általuk irányított három északi tartományban. Abdel-Hakim Khaddam szíriai alelnök maga is közelebbről meg nem nevezett külföldieket vádolt az incidensek szításával. Damaszkusz - Ankarával egyetemben - Szaddám Huszein tavaly áprilisi megbuktatása óta ellenzi az iraki kurd önállóság megerősítését, pontosan attól félve, hogy hasonló követelésekkel állnak elő a szíriai, illetve a törökországi kurdok.

A szolidaritást mindenesetre jelzi, hogy az iraki Erbíl városban két hete ötezer kurd tüntetett a szíriai társaikkal szembeni bánásmód ellen. Ezalatt a szíriai kurdok arról emlékeztek meg, hogy Huszein 1988-ban vegyi fegyvereket vetett be az iraki kurdok ellen, és a bebörtönzött Abdullah Öcalant, a törökországi Kurd Munkapárt vezetőjét éltették. Az együttérzés az Európában élő kurdokat is elérte: a lázadásokkal egyidejűleg Szíria genfi konzulátusára és brüsszeli nagykövetségére többtucatnyi kurd hatolt be. A főként Irak, Szíria, Törökország és Irán egymással határos területeire eső földrajzi Kurdisztánban 20-25 millió kurd él. A világ egyik utolsó hazátlan népének nevezett kurdok kulturális jogokat, autonómiát, sőt független államot követelnek.

Ha kemény kézzel el is fojtja Damaszkusz a kurd megmozdulásokat, egyes szakértők úgy vélik, a szellem már kiszabadult a palackból. Egy európai diplomata Damaszkuszban úgy fogalmazott, hogy az emberek egyre hajlamosabbak a nyilvános kritikára, a félelem légköre oldódik. A szíriai kurd pártok például levelet küldtek Basar Aszad elnöknek, arra sürgetve őt, hogy "állítsa le a kurd néppel szembeni provokációkat, és a válság igazi gyökereit kutassa fel". Március elején pedig a Baath Párt 1963-as hatalomra jutásának évfordulóján a szír fővárosban tüntetők egy csoportja petíciót próbált átnyújtani a parlamentnek, a 41 éve érvényben lévő szükségállapot feloldását követelve.

Az apja halála után 2000-ben hatalomra került Basar reformokat ígért, de mélyreható változások nem történtek. A szerény előrelépések közé tartozik, hogy viszonylag nyíltan lehet vitatkozni a Baath Párt ideológiájáról, a sajtó valamivel szabadabb, és több szakaszban is engedtek el politikai foglyokat, legutóbb január végén 130-an szabadultak. Januárban a bankszektor ugyan megnyílt a külföldi pénzintézetek előtt, de az új bankoknak 51 százalékos szíriai tulajdonban kell lenniük. Továbbra is jelentős mértékben korlátozzák a tőkemozgást és a valutaváltást, a bankközi pénzpiac fejletlen. Szó sem esik privatizációról vagy társadalmi kiigazításokról, holott továbbra is az állam a legnagyobb foglalkoztató, a szektorban 100-300 dollárnak megfelelő összegek között mozognak a keresetek. A tavalyi kevesebb mint négyszázalékos gazdasági növekedés kevés a 19-24 éves korosztályban 29 százalékosra becsült munkanélküliség enyhítésére.

A kurd lázadásokban állítólag az is szerepet játszott, hogy a térségük az olajtermelés és mezőgazdasági művelés ellenére kevés fejlesztéshez jut. A kurdok - mint mondják - nem értik, hogyan bánhat velük így az az ország, amely örök nyughelyül szolgál a Jeruzsálemet 1187-ben a keresztényektől felszabadító, Damaszkuszban eltemetett Szaladin kurd hadvezérnek.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az emberiség hamarosan kiirthatja a cebu szigeti disznót, de program indult a megmentésére

Az emberiség hamarosan kiirthatja a cebu szigeti disznót, de program indult a megmentésére

Félmilliós "sminktükör” a Samsungtól: kipróbáltuk az új Z Flipet

Félmilliós "sminktükör” a Samsungtól: kipróbáltuk az új Z Flipet

Koronavírus: több kínai tartomány csökkentette a készültségi fokozatát

Koronavírus: több kínai tartomány csökkentette a készültségi fokozatát

Lezártak több olasz várost a koronavírus miatt

Lezártak több olasz várost a koronavírus miatt

Leikszelt a Honvéd a Puskás Akadémiával

Leikszelt a Honvéd a Puskás Akadémiával

1300 éves katona érintetlen sírját találták meg a kutatók

1300 éves katona érintetlen sírját találták meg a kutatók