Tetszett a cikk?

A koalíciós egység repedéseiként értékelik, hogy mind több ország jelzi szándékát katonáinak kivonására Irakból, mióta...

A koalíciós egység repedéseiként értékelik, hogy mind több ország jelzi szándékát katonáinak kivonására Irakból, mióta az április közepén hivatalba lépett új madridi kormány megerősítette: Spanyolország mindenképpen kivonul. Alig néhány órával az után, hogy a frissen beiktatott José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő - mondván, a Washingtonnal folytatott tárgyalások után nem látja biztosítottnak az Irakban állomásozó külföldi erők ENSZ-irányítás alá kerülését a június 30-ára tervezett hatalomátadásig - kampányígéreteit megerősítve bejelentette a mintegy 1300 spanyol katona "mielőbbi" kivonását, Honduras államfője is világgá kürtölte: 370 egészségügyi és aknamentesítési feladatokat ellátó katonája a "lehető legrövidebb időn belül" elhagyja Irakot. A spanyol irányítás alatt, a nedzsefi Al Andalus bázison szolgáló hondurasiak példáját a Dominikai Köztársaság is követte, a karibi ország néhány héten belül mind a 300 katonáját visszahívja. Szintén spanyol irányítás alatt szolgáltak a nicaraguai katonák, akiket - miután mandátumuk lejárt - Managua még az év elején hazahívott, és pénzhiányra hivatkozva azóta sem küldött újabb egységeket helyettük. A salvadoriak augusztusig, az eredeti mandátum lejártáig maradnak, és egyelőre nincs szó róla, hogy újabb egységeket küldenének.

A múlt héten Kazahsztán is jelezte: a lengyel parancsnokság alatt dolgozó 27 műszaki katonája - a legkisebb létszámú külföldi egység - május 30-ai mandátumának lejárta után nem küldi ki az eredeti tervekben szereplő felváltó csapatot, hanem lezárja iraki közreműködését. Thaiföld is utalt rá, ha 451 fős egységét megtámadják, haladéktalanul vége az iraki jelenlétnek. Mintegy 200 szingapúri katona pedig nemrég hazatért, miután úgymond ellátta vállalt humanitárius feladatait, és további katonákat nem terveznek küldeni.

A nemzetközi rendteremtő akciók gyakorlata szerint a külföldi csapatok általában meghosszabbítják ottlétüket, ha a helyzetet a remélt határidőig nem sikerül megnyugtatóan rendezni. A szinte automatikus hosszabbításban bízik Washington is, ám Jan Petersen norvég külügyminiszter a hét végén kijelentette: 180 katonájuk az amerikai kérés ellenére sem marad Irakban július 1-je után. Egyelőre Hollandia sem adott egyértelmű választ arra, hogy meghosszabbítja-e 1260 katonájának mandátumát.

Igencsak meglepő a lengyelek új keletű hezitálása. A mindeddig Washington legmegbízhatóbb szövetségesei közé tartozó Varsó a múlt héten jelezte, "nem nézhetik behunyt szemmel" a parancsnokságuk alatt lévő spanyolok távozását, és "az elesett katonák drámai látványa" közepette egyre nagyobb a nyomás a kivonulásra. Leszek Miller kormányfő - aki az uniós csatlakozás másnapján, belpolitikai okok miatt távozik posztjáról - azonban egyelőre csak annyit tett ehhez hozzá, hogy újabb csapatokat nem kívánnak küldeni, minden egyébről pedig majd utóda dönt. Hétfőn szlovák kormánykörökben is felvetődött a mintegy 100 katona hazahívásának gondolata.

A 34 országból származó nemzetközi erők létszámát az AFP francia hírügynökség 155 ezer főre teszi. A spanyol egység - mely az USA (130 ezer), Nagy-Britannia (8700), Olaszország (3000), Lengyelország (2400) és Ukrajna (1650) kontingense után a hatodik legnagyobb - központi szerepet játszik az iraki rendfenntartásban. Hiánya, bár ezt az USA igyekszik bagatellizálni, jelentős terhet ró a többi szövetségesre. Hét eleji hírek szerint a kieső spanyol katonák szerepét London veszi át, mégpedig nem átcsoportosítással, hanem újabb brit alakulatok Irakba vezénylésével. A többlépcsős spanyol kivonulás hétfőn meg is kezdődött. Az amerikaiaknak átadott Al Andalus bázisról a katonák átvonultak a Nedzseftől 60 kilométerre fekvő Divanija városban lévő Espana központi bázisra, ahonnan egy részük Kuvaiton keresztül kedden légi úton Spanyolországba indult, Irakban mintegy 900 fős, a kivonulás technikai részét végrehajtó egység maradt. Zapatero kedden bejelentette: május 27-éig az utolsó spanyol katona is elhagyja Irakot.

Az amerikai, brit és olasz csapatok mellett a legbiztosabb maradók az ausztrálok. John Howard miniszterelnök többször is határozottan kiállt a - "legalább 2005 közepéig tartó" - maradás mellett, ám elemzők figyelmeztetnek: az év végén tartandó szövetségi választások még árnyalhatják a képet, az ellenzék ugyanis azzal kampányol, hogy karácsonyig mindenképpen vigyék haza a 850 katonát. Az ukránok úgymond a "végsőkig" kitartanak, a kijevi kormány közlése szerint "nincs napirenden a kivonulás", ám sajtóhírek úgy tudják, egyes parlamenti képviselők indítványoznák a katonák kivonását. Japánban ugyan a túszejtés óta tovább nőtt az elégedetlenség az iraki jelenlét miatt, ám a kormány hajthatatlan, 550 - nem harci feladatokat ellátó - katonáját nem hívja haza.

Románia (730 fő), Dánia (420) és Bulgária (480) egyaránt jelezte, hogy katonái maradnak, pedig a hét végén Irakba látogató - és egy halott bolgár katona földi maradványaival hazatérő - Georgi Parvanov bolgár államfő konvoját Kerbalában támadás érte. Grúzia pedig 160-ról 550 fősre bővíti tikriti alakulatának létszámát.

VASS PÉTER

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Zsákutca

Április volt a legvéresebb hónap az amerikai katonák számára az iraki háború tavalyi kezdete óta. A biztonság romlásával egyidejűleg a politikai rendezés is kilátástalannak tűnik, az év közepén esedékes hatalomátadás terve pedig csak tovább kuszálja a helyzetet.

Fotókon a telefon, amelyik először kapja meg a MediaTek legújabb lapkáját

Fotókon a telefon, amelyik először kapja meg a MediaTek legújabb lapkáját

Majdnem minden második szülő nyári táborba küldené a gyerekét

Majdnem minden második szülő nyári táborba küldené a gyerekét

Simonka György ellentámadásba lendült

Simonka György ellentámadásba lendült