Tetszett a cikk?

Algéria lerázta magáról a jó egy évtizedig tomboló szélsőséges fundamentalista erőszakot, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ország eddigi legszabadabbnak nevezett minapi választásán Abdelaziz Buteflika elnök győzött.

A munkanélküliség elleni harcot, a feketegazdaság visszaszorítását és a szénhidrogénektől való függőség lazítását nevezte a legkomolyabb kihívásoknak Abdelaziz Buteflika algériai elnök a múlt hét elején elhangzott beiktatási beszédében. A televízióban országszerte közvetített ceremónia is érzékeltette, milyen mélyreható változások zajlanak Algériában, hiszen már nem a szélsőségesek elleni harc volt a legfőbb téma.

A majd három hete a voksok 85 százalékával újraválasztott Buteflikának lényegében sikerült felszámolnia a fundamentalisták gerillaháborúját, amely 1992-ben kezdődött, miután a hadsereg gyakorlatilag puccsot hajtott végre, mert az Iszlám Üdvfront (FIS) nyerésre állt a választáson. Az erőszak visszaszorításában a hadsereg kemény fellépése és az elnök 2000-es amnesztiája játszotta a főszerepet, mely utóbbinak köszönhetően hatezer szélsőséges tette le a fegyvert.

A polgárháború legvéresebb éveiben - amely emberjogi szervezetek szerint 150 ezer áldozatot követelt - a fővárosban és környékén naponta százakat is meggyilkoltak az elsősorban védtelen polgári lakosokra támadó fundamentalisták. Az újabban az al-Káida terrorhálózattal is kapcsolatba hozott, mindeddig fel nem számolt algériai lázadók már "csak" többtucatnyi embert ölnek meg havonta - a BBC szerint az eddigi idei mérleg 140 halálos áldozat. A főként a városoktól távoli vidékeken zajló vérengzések már a helyi újságok címoldalára sem kerülnek fel.

Ezzel párhuzamosan a hagyományos iszlámista mozgalom is kettészakadt. Az erőszakról lemondó, de továbbra is betiltott FIS vezetőinek egy része Buteflikát, nem pedig a mérsékelt iszlámista párt, az el-Iszlah jelöltjét támogatta. Algériai újságírók szerint a szavazók is pragmatikusabbá váltak, és nem akarták, hogy megismétlődjenek az erőszakot elindító 1991-1992-es események. A mecseteket egyre inkább elkerülő fiatalokat sokkal jobban érdeklik szociális gondjaik, mint az iszlám értékeiről szóló prédikációk. Az el-Iszlah ugyanakkor a 2002-es helyhatósági választáson a harmadik helyre futott be, így az iszlámista voks továbbra is az algériai politika egyik kérdőjele marad.

A választás lebonyolítása is a kedvező változásokról tanúskodik. Az Algériában magasnak mondható, 57,8 százalékos részvétel mellett másodszor választották elnöknek Buteflikát, így az egypártrendszer 1989-es eltörlése óta ő az első, aki duplázhatott. Ráadásul a nemzetközi megfigyelők és az amerikai külügyminisztérium a szabálytalanságok ellenére a legszabadabbnak nevezték a voksolást a függetlenség 1962-es elnyerése óta. Bár az elnök öt ellenlábasa közül négyen választási csalást emlegettek, és nem ismerték el Buteflika győzelmét, a legkomolyabb rivális, a kormányfői posztról tavaly menesztett, politikai szövetségesből ellenféllé vált Ali Benflisz bátran nevezhette az elnököt "diktátornak, fasisztának, fáraónak".

A hadsereg - amely korábban szinte kézi vezérléssel választotta ki és juttatta hatalomra jelöltjeit - most példátlan semlegességet tanúsított. Igaz, az észak-afrikai arab országot eddig a háttérből irányító katonáknak nem is igazán volt okuk a beavatkozásra. Az általuk 1999-ben kiszemelt és elnökké tett Buteflika ugyanis - a kilencvenes évek brutális erőszakhulláma után - kétségtelenül polgári fazont adott Algériának.

Ügyesen keverte a lapokat a hetvenes években még ádáz Nyugat-ellenes figurának számító - a palesztinbarát venezuelai terroristát, Carlost például nyilvánosan védelmező - Buteflika, aki az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei merénylet után felismerte a lehetőséget a Nyugattal való kapcsolatok javítására. A Nyugat is gyorsan rájött, hogy fontos lehet számára annak az országnak a szövetsége, amely akkor már majdnem egy évtizede - Európa és az USA által magára hagyatva - harcolt saját fundamentalista szélsőségesei ellen. Az emberjogi visszaélések miatt a nyugati kormányok által korábban bojkottált katonai vezetők újabban NATO-eseményekre kapnak meghívást. Tavaly már a washingtoni Fehér Házban is fogadták Buteflikát, akinek - újraválasztása alkalmából - személyesen gratulált Jacques Chirac francia elnök váratlan algíri látogatásán.

Valószínű, hogy Algéria "hivatalos" politikai térképe is átrajzolódik. A függetlenként indult Buteflika ellenlábasai ugyanis pártszínekben küzdöttek, ezért gyenge szereplésükből egyes elemzők máris a pártokkal szembeni apátiára következtetnek. A másodikként befutó Benflisz például a függetlenségi mozgalomból alakult, 1989-ig egyeduralkodó Nemzeti Felszabadító Front (FLN) élén csupán tizedannyi voksot kapott, mint az elnök. "Itt már az FLN túlélése a tét" - írta az ellenzéki Liberté című lap, míg mások a többpártrendszer jelentéktelenné válásáról beszéltek.

Buteflika mindenesetre megerősített hatalmával valóban hozzáfoghat a társadalmi és a piacgazdasági reformok véghezviteléhez. Azt ígérte, hogy megoldják a kisebbségi jogokat követelő berberek problémáit, folytatva a februárban megszakadt tárgyalásokat. Megváltoztatják a családjogot, amely még mindig alacsonyabb rangú állampolgárnak tekinti a nőket. Valószínű, hogy az elnök egy liberális, technokrata kormányt nevez majd ki, amelynek legfontosabb feladatai közé tartozna a privatizáció elindítása, az energiaszektor külföldi befektetők előtti további megnyitása és a bankrendszer korszerűsítése.

A szénhidrogénekben gazdag Algéria gazdasága tavaly 6,8 százalékkal bővült az 1999-es 3 százalékkal szemben, a devizatartalék pedig 4 milliárdról 33 milliárd dollárra nőtt. De a 32 milliós lakosság több mint 70 százaléka 30 éven aluli, és körükben - nem hivatalos becslés szerint - 50 százalékos a munkanélküliség. A kőolaj- és földgázexportból származó évi mintegy 24 milliárd dolláros bevétel ellenére szinte az ország egész infrastruktúrája újjáépítésre szorul, a lakáshiány miatt a fiatalok többsége szüleivel kénytelen élni.

Közben a térségben Algériában jut a legtöbb műholdas vevőkészülék egy főre - több száz televíziós csatorna fogható korlátozás nélkül -, és országszerte több ezer internetkávézó működik. Az ország legliberálisabbnak tartott, lélekszámát tekintve a második legnagyobb városában, Oránban a Reuters hírügynökség szerint már szinte a nyomát sem látni az iszlámista erőszaknak, az utcákon éttermek, éjszakai bárok, kabarék, mobiltelefonboltok, butikok, a legújabb amerikai szuperprodukciókat kínáló CD- és DVD-üzletek sorakoznak.

A fiatalok tömegével követik a nyugati életstílust, és a jobb élet reményében sokan kivándorolnának. Nyugati diplomaták Algírban közölték, hogy nagykövetségeik több utazási kérelmet kapnak, mint bárhol máshol a világon, Chirac elnököt pedig a tavalyi történelmi - négy évtized után az első francia államfői - látogatáson "vízumot" kiáltásokkal fogadták az utcán.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Kormányrendeletet írtak a Tankcsapdára?

Kormányrendeletet írtak a Tankcsapdára?

Ingyenes telefonálással erősít a Facebook, regisztrálni sem kell hozzá

Ingyenes telefonálással erősít a Facebook, regisztrálni sem kell hozzá

Zivatarokkal búcsúzik a május

Zivatarokkal búcsúzik a május