Tetszett a cikk?

Hetekig tartó, előrehozott választásokhoz vezető politikai bizonytalanság várható Lengyelországban, ha a Leszek Miller vasárnapi lemondásával kormányfővé kinevezett Marek Belkának (képünkön balról) két héten belül nem sikerül kormányt alakítania.

Belpolitikai válsággal indul neki az EU-tagságnak a tízes bővítés politikai és gazdasági "nagyhatalmának" elkönyvelt Lengyelország. Leszek Miller miniszterelnök két és fél évi kormányzás után - március 26-án tett ígéretéhez híven - vasárnap, az uniós csatlakozás másnapján lemondott hivataláról. "Büszke vagyok arra, hogy egy olyan kormányt irányíthattam, amely lehetetlennek tűnő feladatot teljesített" - utalt leköszönő beszédében az 58 éves reformkommunista politikus kormányának legfőbb érdemére, Varsó uniós csatlakozására.

Valóban az EU-tagság volt Miller koalíciós kormányának egyetlen kézzelfogható eredménye. Miller - aki a koalíciót vezető Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) pártelnökségéről még februárban lemondott - a rendszerváltás utáni másfél évtized legnépszerűtlenebb politikusaként vonul vissza. Hasonló népszerűtlenséggel kénytelen szembesülni a korrupciós botrányok által megtépázott, gazdasági téren tehetetlennek és erőtlennek bizonyult, a költségvetési hiány elszaladása folytán szociális megszorításokra kényszerülő, 14 hónapja immáron kisebbségben kormányzó koalíciója. Ily módon a rendszerváltás nyolcadik kormányának két pártja, a magát szociáldemokrataként meghatározó kommunista utódpárt SLD, valamint a Munka Uniója (UP) - a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint - a következő választáson valószínűleg a parlamentbe sem jut be.

Hacsak valami csoda nem történik, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az ősszel, egy évvel az esedékes előtt, parlamenti választást kell rendezni. Aligha valószínű ugyanis, hogy a megüresedett miniszterelnöki posztra Aleksandr Kwasniewski államfő által még vasárnap kinevezett, a pénzügyminiszteri tisztet két ízben, az előző és a mostani SLD-vezetésű kormányban betöltő, ma már pártonkívüli Marek Belka képes lesz a 460 fős szejmben a kormányalakításhoz szükséges többséget az alkotmány szabta két hét alatt megszerezni. Belka helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint hogy amikor Miller bejelentette távozását, iraki megbízatását - egy éve az újjáépítést irányító Koalíciós Átmeneti Hatóság gazdaságpolitikájának felelőseként dolgozott - hátrahagyva azonmód hazatért, és azóta is a kormányalakításról folytat megbeszéléseket.

Hiába tárgyalt azonban szinte minden érintett politikussal személyesen, a 13 parlamenti párt közül mindeddig csak három biztosította támogatásáról leendő kormányát. Ily módon mindössze 187 képviselő szavazatát tudhatja maga mögött, miközben hivatalának elnyeréséhez a mandátumoknak legalább a felére, azaz 230 voksra lenne szüksége. A mindenféle koalíciós együttműködést elutasítók táborába jelenleg 172 mandátumot birtokló nyolc párt - köztük a legnagyobb ellenzéki erő, a rendszerváltó Szolidaritásból formálódott jobbközép-liberális Civil Platform (PO) - tartozik. A hazai és a nemzetközi üzleti élet által támogatott Belka ugyanis programjában és személyi összetételében az előzőével szinte megegyező kormányt kíván a parlament elé terjeszteni.

A parlamenti többség megszerzéséhez Belkának meg kell nyernie az SLD korábbi koalíciós partnere, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 37, valamint az SLD-ből március végén kivált Szociáldemokrata Párt (SDPL) 34 képviselőjének a támogatását. Az agrártermelők érdekeit képviselő PSL-t azzal próbálja magához édesgetni, hogy leendő kormányában három - az agrár-, az igazságügyi és a környezetvédelmi - tárcát egyelőre üresen hagyott. A PSL nem egységes, állítólag legalább tíz képviselője szívesen Belka mellé állna. A többieket azonban - pedig esélytelenek a következő parlamentbe való bejutásra - visszatartja, hogy a Kwasniewski kiválasztottjának számító Belka a költségvetési hiány visszaszorítását célzó Jerzy Hausner gazdasági miniszter nevével fémjelzett, népszerűtlen szociális megszorításokat tartalmazó gazdasági csomag végrehajtása mellett tör lándzsát.

A szakadár SLD-képviselők viszont épp a Hausner-csomag miatt hajlanának Belka támogatására. Szavazatukat emellett ahhoz a feltételhez is kötik, hogy hozzák előre a választásokat, amit Belka elvet, mondván, kormányának legalább egy évre van szüksége az eredmények felmutatásához. Bármelyikük elutasítása esetén a mérleg nyelvének szerepét ismét a 22 független képviselő töltheti be, akikre talán számíthat is, hiszen amióta a Miller-kormány kisebbségbe került, a sorsdöntő szavazásokkor ők biztosították a koalíció parlamenti többségét.

A politikusnak kevésbé, sokkal inkább technokratának tartott Belka pozícióját a leginkább az rontja, hogy nemcsak a szakadár SLD-képviselők, hanem a parlamenti pártok többsége is előrehozott választást akar kierőszakolni. A belpolitikai káoszt csak fokozza, hogy - amint a leendő kormány megítélésében - ebben sem képesek egységes álláspontot kialakítani. Pénteken, az uniós csatlakozás előestéjén négy ellenzéki párt a szejm feloszlatását kezdeményezte, ám az ehhez szükséges kétharmados többséget nem sikerült összehozniuk. Pedig a politikai csatározásokba belefáradt, az uniós csatlakozás kiszámíthatatlan hatásaitól tartó, a rekordmértékű, 20 százalék körüli munkanélküliség miatt elégedetlen lakosság is a parlamenti erőviszonyokat felforgató előrehozott választás mellett teszi le a voksát.

Ajánlatos lenne elkerülni az idő előtti választást - vélekednek viszont politikai megfigyelők, emlékeztetve rá, hogy a közvélemény-kutatások népszerűségi listáján közel 30 százalékos támogatottsággal az EU-ellenes, populista Andrzej Lepper vezette Önvédelem (SO) nevű párt áll az élen. A szejmben jelenleg 31 képviselővel jelen lévő párt vezetője annak köszönheti népszerűségét, hogy fűt-fát ígér a teljesen kiábrándult lengyeleknek: mindenkinek alanyi jogon járó 900 zloty (1 zloty = 52 forint) támogatást havonta, 50 százalékos adót az évi 100 ezer zloty felett keresőknek, a nemzeti valuta leértékelését az export fellendítése céljából, a privatizáció leállítását, a jegybanki valutatartalékok szétosztását. Ilyen körülmények között politikai megfigyelők arra próbálják rávenni a legnagyobb ellenzéki pártot, a Szolidaritásból több áttételen keresztül kinőtt PO-t, tegye félre a múltból fakadó ellenérzéseit, és támogassa a Belka vezetésével felálló koalíciót.

A politikai bizonytalanság elhúzódására lehet ugyanakkor számítani, hiszen az előrehozott választások kiírásáig is hosszas procedúrára van szükség. Az alkotmány értelmében a mostani fiaskó esetén a szejm jelölheti ki az új kormányfőt, ám ha az kudarcot vall, ismét Kwasniewski államfő próbálkozhat egy újabb jelölttel, akinek megszavazásához elegendő a szejm jelen lévő - nem pedig az összes - képviselőjének a többsége. Ha ez sem járna sikerrel, az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet, és akkor kell - 45 napon belül - előrehozott választást kiírnia, amire így az ősz előtt aligha kerülhet sor.

TÁLAS ANDREA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!