Tetszett a cikk?

Még e hét elején is homály fedte, kik követték el a múlt keddi damaszkuszi merényletet, amely példa nélküli az önkényuralmi Szíriában. Hazai iszlámisták és külföldi terroristák egyaránt lehetnek a tettesek, de a megrendezett álterror sem zárható ki.

Az Oszmán kori nosztalgiát ébresztő Hidzsaz vasútállomás melletti kávézó esti törzsközönsége egy emberként kapta fel a fejét múlt kedd este, amikor robbanásszerű zaj zavarta meg Damaszkusz szokásos nyüzsgését. Néhányan - főleg katonatisztek - kissé megemelkedtek székükben, de aztán mindenki visszatért a teához és az elmaradhatatlan vízipipához. Már másnap helyreállt a rend, a sétálók újra birtokba vették az utcákat, és rendőröket sem lehetett látni. Szíria továbbra is a stabilitás szigetének képét mutatta a világnak.

Ám az utóbbi negyedszázadban nyugalomhoz szokott országban példa nélküli merénylet történt: szemtanúk szerint egy hétfős, elkendőzött arcú csoport felrobbantott egy parkoló gépkocsit az ENSZ izraeli-szír csapatszétválasztási szervezetének (UNDOF) tíz éve használaton kívüli épülete előtt, a főváros egyik diplomatanegyedében. A merénylők a közeli kanadai és iráni nagykövetségek elől a helyszínre siető biztonsági erőkkel majd másfél órás tűzharcba keveredtek, melynek során egy rendőr, egy járókelő és két fegyveres meghalt. Két támadót elfogtak, háromnak sikerült elmenekülnie Damaszkuszból dél felé, egy palesztin menekülttábor irányába. Üldözésük során a biztonsági erők egy faluban fegyverraktárra bukkantak.

Ahmad al-Haszan szíriai tájékoztatási miniszter másnapi sajtóértekezletén iszlám fundamentalistákat vádolt a terrorcselekménynek minősített akció elkövetésével. Az ország washingtoni nagykövete pedig egyenesen az al-Káidával hozta összefüggésbe a merényletet. Egyelőre azonban senki nem vállalta a robbantást, és a szíriai hatóságok arra a kérdésre sem válaszoltak, mi volt a támadás közvetlen célpontja. Bárki követte is el a jelek szerint rosszul szervezett és sebtiben végrehajtott merényletet, nyilvánvaló, hogy a térséget - Marokkótól Szaúd-Arábián át egészen Törökországig - sújtó terror elérte Szíriát is. Az an-Nahar libanoni lap szerkesztője, Gibran Tueni szerint a térségbeli rezsimek még mindig úgy tesznek, mintha semmi sem történne, holott gyors ütemben destabilizálódnak.

Hevesen Izrael- és Amerika-ellenes retorikája alapján ítélve Szíria aligha lehet a radikális iszlámisták célpontja. Damaszkusz élesen elítéli az Egyesült Államok Irak elleni háborúját, és Basar Aszad elnök a katari al-Dzsazíra televíziónak adott - a merénylet másnapján sugárzott, de még előtte felvett - interjújában is legitimnek nevezte a megszállók elleni iraki ellenállást. Ráadásul Szíria támogatást nyújt a Hezbollah libanoni és a Hamász palesztin iszlámista szervezeteknek.

Csakhogy az uralmon lévő Baath Párt világi rezsimje és az iszlámisták régi ellenségek. A párt 1963-as hatalomra kerülése után az iszlámisták Abdurrahman Abu Ghadda és Marvan Hadid vezetésével egyre erősebb befolyásra tettek szert Szíria vidéki városaiban. A hetvenes években az egyiptomi alapítású Muszlim Testvérek helyi szervezete Musztafa asz-Szabai vezetésével erős bázist épített ki Hama városában, és aktivistái 1980-ban állítólag merényletet kíséreltek meg Háfez Aszad néhai elnök ellen. Ezt követte a véres 1982-es hamai leszámolás - egyes hírek szerint tízezer áldozattal -, valamint a Muszlim Testvérek szervezetének teljes felszámolása.

Az iszlám intézményei azóta is központi felügyelet alatt állnak. Az állam támogatja az egyszerű hívők körében rendkívül népszerű, az iszlámot a hívekhez közelebb hozó, mérsékelt szufi rendek tevékenységét, amelyek régóta nem látott virágzásnak indultak az elmúlt évtizedekben. A legtöbb vallási intézmény vezetője egyben jelentős szufi mester is, beleértve a Naksbandi-rendhez tartozó szíriai főmuftit is. A mérsékelt szufizmus támogatása hatékony eszköz volt a konzervatív vahabita-szalafita iszlámista irányzatok háttérbe szorítására.

Olyan világpolitikai események hatására azonban, mint a csecsen, majd az afganisztáni és az iraki háború, ez utóbbiak megerősödni látszanak Szíriában. Már a kilencvenes évek közepén, az első csecsen háború után számos kaukázusi fiatal érkezett Szíriába, hogy iszlám tanulmányokat folytasson. Ezek és az őket követő balkáni (bosnyák és albán) diákok - számuk már több száz körül mozog Damaszkusz, Aleppó, Manbidzs, Haszake és más városok egyetemein - már nem a szufizmus, hanem a radikálisabb, határozott Nyugat-ellenes politikai célokat kitűző vahabita-szalafita irányzatok híveivé váltak. A szír kormányzat az utóbbi időben megszorító intézkedéseket hozott velük szemben, ami már amerikai nyomást is sejtet.

A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta - az amerikai sajtó szerint - Damaszkusz megosztja Washingtonnal a szélsőségesekről szerzett titkosszolgálati információit. Lehetséges - írta a SANA szír hírügynökség londoni tudósítója -, hogy az al-Káida is számon tartja ezt az együttműködést. Tény az is, hogy a Szíria elleni szankciókról a kongresszus által nagy többséggel tavaly megszavazott törvény hatályba lépését George W. Bush elnök mind ez ideig halogatta. A merénylet ezért figyelmeztetés is lehetett Szíria számára, hogy ne engedjen az amerikai nyomásnak - Washington a terrorizmus támogatásával is vádolja Damaszkuszt.

"A gyáva terrorista támadás" a szélsőséges nézetek hazai terjedésében gyökerezik - vélekedik ezzel szemben Anvar al-Bunni szír emberjogi ügyvéd. Szerinte a militáns eszméket a másként gondolkodókkal szembeni kérlelhetetlen fellépés, a szólásszabadság hiánya szüli. Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a merénylet következménye inkább az ellenzéki hangok még következetesebb elfojtása lesz, semmint az évek óta ígért reform és nyitás megvalósítása. Ráadásul több évtizednyi nyugalom után a damaszkuszi merénylet az idén már a második erőszakos jelenség volt Szíriában.

Márciusban legalább harmincan haltak meg az ország északi részén kitört kurd lázadásokban. A 17 milliós Szíria mintegy kétmilliós kurd kisebbsége évek óta egyenlő kulturális jogokat követel magának, több szíriai kurd párt pedig egy Bejrútban három hete közzétett közös nyilatkozatban kurdok üldözésével, önkényes letartóztatásával és kínzásával vádolta a damaszkuszi hatóságokat. Figyelemre méltó, hogy a szíriai Kurd Demokrata Egyesülés Pártjának vezetője, Iszmail Omar épp múlt szerdán - a merénylet másnapján - jelentette be, hogy a kormány szír állampolgárságot ad a mintegy 200 ezer hontalan szíriai kurd közül 30 ezernek. Aszad elnök pedig az al-Dzsazírában szombaton sugárzott interjúban a kurdok helyzetének javítását ígérte. Nem említette viszont a múlt keddi merényletet (bár nem derült ki, hogy nem ugyanazon, még a robbantás előtt felvett beszélgetésből idéztek-e).

Damaszkusznak jól jött a merénylet - vélekednek egyes elemzők, rámutatva, hogy a történteket propagandacélokra is fel lehet használni. A szírek - fogalmazott Magnus Ranstorp, a skóciai Szent András Egyetem szakértője - most végre megmutathatják, hogy ők is a terror áldozatai, nem pedig a szponzorai. Így akár abban is reménykedhetnek, hogy megpuhítják a keményvonalas amerikai törvényhozókat, akik egyre vehemensebben kérik számon a Szíriával szembeni kemény fellépést a Bush-kormányzaton.

Claude Moniquet, a Brüsszelben lévő Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ munkatársa ennél is tovább ment, úgy vélekedve: azt sem lehet kizárni, hogy a szír biztonsági szolgálatok által "megrendezett színjátékról" van szó. Patrick Seale, a néhai Háfez Aszad életrajzírója szerint Szíria előszeretettel hangoztatja: már negyedszázada az iszlámista terror áldozata, és azóta küzd ellene.

MANYASZ RÓBERT / DAMASZKUSZ

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Talán még soha nem volt ennyire piszkos négy fal között a Dirty Dancing

Talán még soha nem volt ennyire piszkos négy fal között a Dirty Dancing

Autóbalesetben meghalt egy egyéves kisfiú Budapesten

Autóbalesetben meghalt egy egyéves kisfiú Budapesten

Az én hetem: Parti Nagy Lajos rémhírt terjeszt. Vagy mégsem?

Az én hetem: Parti Nagy Lajos rémhírt terjeszt. Vagy mégsem?