Tetszett a cikk?

Az iraki foglyok perverz bántalmazása újabb jele annak, hogy Irak az USA második Vietnamjává válhat. Bush elnök immár nem kérkedik hadi sikereivel, inkább minden erővel próbálja elterelni róluk a választók figyelmét.

Nincs olyan politikai tényező Washingtonban, aki - tekintet nélkül pártállására - a múlt héten ne ítélte volna el mélységes felháborodással, egyértelműen, minden fenntartás nélkül azt, ahogy a képek tanúsága szerint az Abu Ghraib börtönben az iraki foglyokkal bántak. A fegyintézet amerikai őrei hónapokon keresztül kínozták, megalázták, szexuális perverziókra kényszerítették éjszakánként a meztelenre vetkőztetett foglyokat. És pózoltak vidáman a működésüket megörökítő - George W. Bush elnök szavaival is - gyomorforgató digitális fényképeken.

Bush megdöbbenésének adott hangot, de arab televíziókban múlt szerdán sugárzott beszédében még csak azt hajtogatta, hogy ami a képeken látható, annak semmi köze azokhoz az értékekhez, amelyeket Amerika képvisel. Csütörtökön aztán a jordán király társaságában a Fehér Ház kertjében már bocsánatot is kért az áldozatoktól. Donald Rumsfeld védelmi miniszter kongresszusi meghallgatásán - amit a hatás kedvéért az irakiak is egyenes adásban láthattak - kárpótlást ígért a sértetteknek, teljes személyes felelősséget vállalt a történtekért, és bocsánatot kért a törvényhozóktól, amiért nem tájékoztatta őket a botrány kirobbanása előtt.

Konzervatív republikánus törvényhozók úgy vélik, ezek után már nincs is más teendő, mint kidobni "néhány rohadt almát", azaz megbüntetni a szerintük saját szakállukra gonoszkodó börtönőröket. Akik egyébként alacsony beosztású tartalékos katonák, eredeti foglalkozásukat tekintve egyikük például gépszerelő, a másik pizzasütő, a harmadik élelmiszer-ipari munkás. Eddig a hadsereg hetük ellen indított eljárást, elsőként a 24 éves Jeremy Sivits ügyét tárgyalja majd - nyilvánosan - Bagdadban egy amerikai katonai törvényszék május 19-én. Ám kormányzati emberek és mameluk-republikánusok, még ha elismerik is, hogy többről van szó, mint néhány tartalékos éjszakai perverziójáról, igyekeznek az ügyet katonai-technikai kérdésként kezelni.

Néhány republikánus és több demokrata törvényhozó ugyanakkor szükségesnek tartaná Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Richard Myers vezérkari főnök távozását ahhoz, hogy legalább valamit enyhíteni lehessen azon a felmérhetetlen káron, amit az eddig nyilvánosságra került képek okoztak. Amerika szimbóluma a Közel-Keleten immár nem a Szabadság-szobor, hanem a kartondobozon álló, karjait széttáró, ronggyal letakart meztelen iraki fogoly, fején zsákkal, ujjaiba vezetett villanydrótokkal - illusztrálta a történtek súlyát Edward Kennedy szenátor. A Rumsfeldet lemondásra felszólító The New York Times és The Washington Post lényegében egybehangzóan fejtette ki szerkesztőségi cikkeiben, hogy maga a védelmi miniszter - aki például 2002 januárjában jogfosztottnak minősítette és ezzel kihallgatóik szabad prédájává tette az Afganisztánban elfogottakat - és csapata generálta azt a rossz szellemet a hadseregben, ami ilyen cselekedetekhez vezethetett.

A pénteki, összesen több mint hatórás szenátusi, majd képviselőházi meghallgatáson az egyébként fölényesen magabiztos Rumsfeldet nem a politikai támadások, hanem az ügy mélyére hatolni igyekvő konkrét kérdések hozták láthatóan zavarba. Nem adott értékelhető választ például John McCain szenátornak - aki Bush legerősebb ellenfele volt a négy évvel ezelőtti republikánus elnökjelölt-választáson - arra a "nagyon egyszerű" és ezért egymás után ötször is feltett kérdésére, hogy ki parancsolt a kegyetlenkedéseket elkövető tartalékos katonai rendőröknek. Rumsfeld ugyanakkor "elképzelhetetlennek" tartotta, hogy az őröket a foglyok előzetes "megpuhítására" utasították volna, mondjuk a katonai titkosszolgálat, a CIA vagy az utóbbiak megbízásából a kihallgatások lebonyolításával megbízott civil alvállalkozók.

Pedig éppen erre építi a védelmet az egyik, kínzással vádolt tartalékos, Chip Frederick ügyvédje, idézve azokat a leveleket, amelyekben védence tavaly ősszel arról írt, hogyan bátorították őt feljebbvalói a kegyetlenkedésekre. Egyes törvényhozók szerint az a tény is, hogy a tettesek láthatóan minden aggály nélkül fényképezkedtek, arra utal, hogy nem tartottak retorziótól - lehetséges, hogy a képek is megbízásból készültek, és azokat felhasználták a kihallgatásokon. Megfigyelők feltették azt a kérdést is, vajon továbbra is a helyén maradhat-e George Tenet CIA-igazgató, akinek szervezete, miután fatálisan alulbecsülte a terrorveszélyt 2001. szeptember 11-e előtt, utána viszont biztosra "ígérte" a tömegpusztító fegyvereket Irakban, ezúttal - sokak szerint - a harmadik tragédiába sodorta bele Amerikát?

Elemzők szerint a Bush-Rumsfeld-féle kormányzati filozófia több sajátossága is megmutatkozott Abu Ghraib és annak tálalása kapcsán. Ilyen a törvényhozás folyamatos leértékelése: Richard Myerstől például nagyon rossz néven vették a törvényhozók, hogy amikor április 28-án, néhány órával azelőtt, hogy a CBS bemutatta az inkriminált képeket, a szenátus katonai bizottságában járt, említést sem tett a fotókról, pedig két héttel korábban - a Faludzsában harcoló amerikai katonák életének veszélyeztetésére hivatkozva - ő rimánkodta ki a szerkesztőknél bemutatásuk elhalasztását. "Mióta dolga egy amerikai tábornoknak a sajtó kordában tartása?" - kérdezte az egyik szenátor a pénteki meghallgatáson. A Bush-kormánynak a magángazdaság és az állam együttműködését szorgalmazó törekvéseit pedig sajátos megvilágításban mutatta meg, amikor kiderült, hogy a foglyokat civil alvállalkozók hallgatták ki, akikre feltehetően nem vonatkoznak a foglyok jogainak védelmét is szolgáló szigorú katonai szabályok.

Rumsfeldék azzal védekeztek a pénteki meghallgatásokon, hogy a felelősségre vonás azonnal beindult, amint Joseph Darby tizedes január 13-án átadta feletteseinek a meztelen foglyokról készült képeket tartalmazó cd-t. Négy nappal később felfüggesztették állásukból az őrök parancsnokait, a börtönvezető Karpinski tábornokot - az egyetlen női parancsnokot a háborús övezetben - írásbeli figyelmeztetésben részesítették, le is váltották. Az iraki börtönviszonyok kivizsgálásával január végén megbízott Antonio Taguba tábornok március elején elkészült a jelentésével - ami az eddig megjelent képeken láthatóknál is perverzebb kegyetlenségekről számol be -, hat őr ellen már március közepén vádat emeltek. Közben január 16-án a hadsereg szóvivője Bagdadban bejelentette, hogy iraki foglyokkal való kegyetlenkedés ügyében vizsgálat indult, márciusban pedig egy újabb sajtónyilatkozat már részletezte is a vádakat. Nem a sajtó volt tehát az, ami bármit is kiderített vagy kikényszerített volna - érveltek Rumsfeldék, hiszen a hadsereg maga ismerte föl a bajt és indította el a felelősségre vonást, jóval azelőtt, hogy bárki fölplankolta volna az ügyet.

Azt, hogy mindennek milyen következményei lesznek, lemond-e a miniszter, netán a vezérkari főnök, a jelek szerint kizárólag az határozza meg, mit tart Bush a saját újraválasztása szempontjából jobb megoldásnak. Maga Rumsfeld is úgy fogalmazott, egyelőre azért marad, mert nem akarja, hogy "politikai célra" használják fel a távozását. Bush egyrészt megdorgálta miniszterét - és ezt a Fehér Ház gondosan kiszivárogtatta -, hogy neki sem szólt a botrány kirobbanása előtt, másrészt többször is megerősítette, nem válik meg Rumsfeldtől. Keddi lapzártánkkor - amikor a szenátus katonai bizottsága épp vezető tábornokokat hallgat meg a fogolybántalmazások ügyében - úgy látszott, hogy az elnök magától minél távolabb és ezért a lehető legalacsonyabb szinten akarja tartani az egész ügyet.

Újabb fotók tucatjainak és eddig még nem látott videofelvételeknek a nyilvánosságra kerülése - amit maga Rumsfeld mondott nagyon valószínűnek - ugyanakkor erősítheti azt a választói vélekedést, hogy Amerika csődöt mondott Irakban, és ilyenkor jól jöhet az elnöknek, ha meneszti a háború és a megszállás főkonstruktőrét. Bush mindenesetre az utóbbi napokban már igyekezett elterelni a figyelmet Bagdadról, Faludzsáról és Abu Ghraibról, amiben segítségére sietett a gazdaság. Áprilisban közel 300 ezerrel nőtt a munkahelyek száma az Egyesült Államokban, a munkanélküliség egy év alatt 6,3-ról 5,6 százalékra csökkent. Márpedig ha pörög a gazdaság, és ezt a választók is érzékelik, akkor nemigen lehet hivatalban lévő elnököt legyőzni Amerikában.

RÉTI PÁL / WASHINGTON

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Frontjelentés

Az egész országra kiterjedő, új offenzívára adott parancsot hétfőn Moktada al-Szadr iraki gerillavezér a híveit...

Világ

Vietnam-szindrómák

Faludzsa és Nedzsef, az iraki ellenállás központjai az amerikai otthonok részeivé váltak, baljós történelmi emlékeket...

Gergely Róbert lángosfutárnak állt

Gergely Róbert lángosfutárnak állt

Súlyosan visszaveti a női egyenjogúságot a járvány

Súlyosan visszaveti a női egyenjogúságot a járvány

Zacher: Felejtsük el ezt az idei karácsonyt, hogy jövőre legyen karácsony

Zacher: Felejtsük el ezt az idei karácsonyt, hogy jövőre legyen karácsony