A múlt héten lemondásra kényszerült Aszlan Abasidze, a Grúziához tartozó Adzsária teljhatalmú elnöke. Az oroszbarát politikusként számon tartott vezető Moszkvában kapott menedéket, míg Adzsáriában megkezdődött szövetségeseinek őrizetbe vétele.

"Itt nem lesz semmiféle bársonyos forradalom. Az utóbbi tíz évben felhalmozott fegyvereket az Adzsáriai Autonóm Köztársaság törvényes vezetésének megvédelmezésére fogjuk használni" - jelentette be múlt szerdán Aszlan Abasidze adzsáriai elnök sajtótitkára, Tamara Gudava. Három órával később Abasidze - Igor Ivanov volt orosz külügyminiszter társaságában - már Moszkva felé repült, miközben Batumiban tízezrek ünnepelték az Adzsáriát 13 évig kiskirályként uraló elnök távozását. Az Abasidzétől való gyors elfordulást talán az szemléltette a legjobban, hogy az elnök által alapított és a rezsim egyik jelképének tartott Capella Kórus tagjai egy emberként csatlakoztak a még hatalmon lévő patrónusok ellenfeleihez, és a főtéren dalokkal lelkesítették az ellenzéki tüntetőket.

Az adzsáriai vértelen forradalom kísértetiesen hasonlított a fél évvel korábbi grúziai "rózsás forradalomra". Eduard Sevardnadze tavaly novemberben megdöntött grúz elnökhöz hasonlóan Abasidze is arra hivatkozva teljesítette a lemondását követelő tüntetők akaratát, hogy el akarja kerülni a vérontást, és a háttérben Adzsáriában is az állt, hogy Moszkva levette kezét korábbi védencéről. Még a Moszkva döntését közvetítő személy is ugyanaz volt: Igor Ivanov tavaly külügyminiszterként, a múlt héten pedig az orosz Biztonsági Tanács titkáraként utazott előbb Tbiliszibe, most pedig a Grúziához tartozó autonóm tagköztársaság fővárosába, Batumiba.

A két forradalom győztese is ugyanaz a politikus, Mihail Szaakasvili, aki Sevardnadze megbuktatása után januárban hatalmas fölénnyel megnyerte a grúziai elnökválasztást, Abasidze kényszerű távozása után pedig feloszlatta a helyi parlamentet, és közvetlen elnöki kormányzást vezetett be Adzsáriában. A hatalomátadás feltételei is hasonlóak: míg Sevardnadze és Abasidze teljes amnesztiát kapott, a bukott politikusok környezetében azonnal megkezdődtek az őrizetbe vételek: Sevardnadzénak több minisztere is előzetes letartóztatásban van, Adzsáriában pedig az utóbbi napokban többek között Gogi Kupreisvilit, az adzsáriai állambiztonsági minisztérium helyettes vezetőjét és Tariel Halvasit, az egyik adzsáriai megye vezetőjét vették őrizetbe. Halvasi bűne az, hogy a márciusi grúziai parlamenti választásokat megelőző kampány idején ő akadályozta meg Szaakasvili belépését Adzsária területére.

A HVG tbiliszi értesülései szerint egyébként Abasidze már a parlamenti választások utáni napokban tudta, hogy néhány héten belül távoznia kell tisztségéből, és állítólag közölte, hajlandó lemondani, ha Tbiliszi szavatolja, nem éri bántódás őt és családját. A dicstelen távozáshoz a végső lökést a korábban egyértelműen Abasidze mögött álló Oroszország politikai irányváltása adta meg. Elemzők szerint Moszkva azzal a feltétellel hagyta magára Abasidzét, hogy az Egyesült Államok - Szaakasvili fő szövetségese - nem engedi, hogy a központi vezetéstől gyakorlatilag egy évtizede független Adzsária visszaszerzése után Grúzia rövid időn belül lépéseket tegyen a magát függetlenné nyilvánított nyugat-grúziai Abházia és a vele szomszédos Dél-Oszétia visszafoglalására.

Mindenképpen keményebb dió lesz Abházia és Dél-Oszétia visszaszerzése, mint az Adzsária fölötti ellenőrzés helyreállítása. Adzsária lakosságát grúzok alkotják, akik annak ellenére sem akartak elszakadni az anyaországtól, hogy a több évszázados oszmán megszállás miatt a lakosság mintegy fele muszlim vallású. Abházia és Dél-Oszétia polgárai azonban nem grúzok, sőt a kilencvenes évek első felében az itt élő grúzok tömegesen kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Az orosz lapok egyébként ellentétesen ítélik meg az adzsáriai fejleményeket. A Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató újságok azt hangsúlyozták, hogy Moszkva közvetítése nélkül vérontásba torkollott volna a március óta fel-fellángoló válság, míg az ellenzéki lapok szerint Oroszország újabb fronton szenvedett vereséget a minden térségben előrenyomuló amerikaiakkal szemben. "Az amerikaiak egyik legfontosabb gazdasági projektje, az Azerbajdzsánt Törökországgal összekötő, most épülő Baku-Ceyhan olajvezeték Adzsária közvetlen közelében halad el. Valószínűleg ez a geopolitikai tény pecsételte meg Abasidze sorsát" - írta elemzésében a Moszkovszkij Komszomolec című moszkvai lap, amely szerint Moszkvának hosszú ideje nincsenek olyan eszközei, amelyekkel befolyásolhatná a grúziai eseményeket. Az mindenesetre az ellenzék véleményét látszik alátámasztani, hogy Grúziában úgy vélik, Adzsária visszaszerzése után még közelebb kerül a Batumiban lévő orosz támaszpont bezárása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két évszázad alatt csak háromszor voltunk igazán boldogok

Két évszázad alatt csak háromszor voltunk igazán boldogok

Marad a napos, száraz idő

Marad a napos, száraz idő

A pihenőhelyen kapcsolták le a bolgár brutáltrélert – videó

A pihenőhelyen kapcsolták le a bolgár brutáltrélert – videó

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia

Ekkora tököt még nem látott Kalifornia

Puzsér: Öt év múlva újra itt leszek

Puzsér: Öt év múlva újra itt leszek

Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est

Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est