Egyre inkább bizonyosnak látszik, hogy Washington mindenképpen sort kerít a június végi iraki hatalomátadásra. Az eltökéltséget erősíti az egyre kínosabbá váló fogolyügy, amelynek káros hatásai egyelőre beláthatatlanok.

Az amerikai katonák távoznak Irakból, ha a június végén hivatalba lépő ideiglenes iraki kormány erre kéri őket - nyilatkozta egybehangzóan múlt pénteken Colin Powell amerikai külügyminiszter és Paul Bremer, Irak amerikai kormányzója. Ám ennek mindkettő szerint kicsi a valószínűsége. Nemcsak azért, mert az - elképzelések szerint 26 miniszterből, kormányfőből és háromtagú elnökségből álló - új bagdadi kormányt az amerikaiak nevezik ki, de azért is, mert a 2005-ben tervezett választásokig hatalmon lévő ideiglenes iraki kabinetnek szüksége lesz a szövetséges erőkre.

Még mindig bizonytalan - hat héttel a június 30-ára tervezett hatalomátadás előtt -, hogy az új iraki kormány valós hatalommal rendelkezik-e majd, vagy csupán a cégért írják át. Powell ugyanis két nappal később már úgy fogalmazott, hogy a bagdadi védelmi minisztérium várhatóan az amerikaiak vezette "többnemzetiségű parancsnokság" alá helyezi majd a formálódó iraki hadsereget. Vagyis - így a külügyminiszter - csupán "a politikai megszállás" ér véget. Kérdés, hogy a szavakkal való bűvészkedés mennyire hatja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező állandó tagjait. Párizs már jelezte, hogy csak akkor adja áldását az Irakkal kapcsolatos új határozatra, ha Bagdad maradéktalanul visszakapja az országa feletti szuverenitást.

Az is kérdés, hogy a hazafias érzületből harcoló ellenállók mennyire tartják majd legitimnek az ideiglenes kormányt. Az irakiak nagy többsége már a tavaly kinevezett 25 tagú iraki kormányzótanácsot is csupán az amerikaiak bábtestületének tekinti, a terroristák pedig minden, a szövetségesekkel együttműködő irakit árulóként bélyegeznek meg. A tanács elnöki tisztét - rotációs alapon - éppen betöltő, síita Ezzedin Szalimnak az életét például öngyilkos merénylő oltotta ki hétfőn Bagdadban. Ő volt a testület második tagja, akit megöltek; az elsőt, a három női tag egyikét tavaly szeptemberben gyilkolták meg.

Ám nemcsak az immár majdnem nyolcszáz amerikai katona halála és a választási évben a súlyosbodó veszteségeknek az amerikai közvéleményre gyakorolt hatása löki a Bush-kormányzatot a hatalom legalább képletes átadása felé. Az egyre kínosabb fogolykínzási botrány révén ugyanis Washington még jobban megégette a kezét Irakban, és úgy tűnik, hogy az elnök hazai népszerűsége is tovább, 42 százalékra csökkent - legalábbis a Newsweek szombaton ismertetett felmérése szerint. Ez utóbbiban nyilván az is szerepet játszott, hogy az iraki foglyok megkínzásának bosszújaként múlt kedden terroristák Irakban lefejeztek egy amerikai polgári alkalmazottat, és a sokkoló képsort feltették az internetre is.

Tűzoltásként az irakiak többsége és az amerikai demokraták által lemondásra felszólított Donald Rumsfeld védelmi miniszter a múlt héten váratlanul meglátogatta a bagdadi Abu Ghraib börtönt, ahol a foglyokkal szembeni visszaélésekről a fénykép- és videofelvételek készültek. Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó amerikai katonák parancsnoka pedig gyakorlatilag betiltotta a kényszerítő erő alkalmazását, olyan módszereket is, amelyek - az amerikaiak szerint - nem ütköznek a genfi konvenciókba.

A Pentagon egyúttal cáfolta a The New Yorker magazinnak azt az értesülését, hogy maga Rumsfeld hagyta volna jóvá a 2001. szeptember 11-ei merényletek után Afganisztánban elfogott terroristákkal szemben alkalmazott erőszakos vallató módszerek kiterjesztését az iraki foglyokra (lásd Vallató kft-k című írásunkat). Ám John McCain szenátor révén már a republikánusok soraiban is vannak, akik kétlik, hogy a visszaélésekkel - kínzásokkal, szexuális megaláztatásokkal - vádolt tartalékosok a saját szakállukra cselekedtek.

A magukat felszabadítóként beállító amerikai erőknek azonban nem lesz könnyű amúgy is megtépázott tekintélyük helyreállítása, még akkor sem, ha lerombolják a már Szaddám Huszein idején hírhedtté vált Abu Ghraib börtönt. A felelősségre vonás mindenesetre folyik - lapzártánkig négy katona ellen indítottak hadbírósági eljárást. A The New York Times szerint ráadásul igen nehéz lesz kibogozni az esetleg magasabb beosztású felelősökhöz vezető szálakat, mivel a foglyok őrzésében és kihallgatásában számtalan hatóság, így például a katonai rendőrség, a katonai hírszerzés, a központi hírszerző ügynökség (CIA), a védelmi hírszerző ügynökség (DIA), valamint maga a Pentagon és a hadsereg vett részt, nem is beszélve a polgári alvállalkozókról.

Mindezek tetejébe a Nemzetközi Vöröskereszt azt állítja, a letartóztatottak akár 90 százalékát tévedésből vették őrizetbe. A vizsgálatokban tanúként szereplő Torin Nelson volt hírszerzőtiszt - aki Irakban tavaly alvállalkozóként szolgált - a Guardian című londoni lapnak arról számolt be, hogy az irakiakat teljesen önkényesen tartóztatták le. Egy esetben például a célszemély nem volt otthon, helyette kíváncsiskodó szomszédját gyűjtötték be.

A Nemzetközi Vöröskereszt már tavaly nyáron jelezte, hogy az iraki foglyok ügyvédet sem fogadhattak, sorsukról nem értesítették a családtagokat. A londoni BBC szerint az iraki törzsi és közösségi vezetők januárban bírálták Bremert a letartóztatások és a fogva tartás körülményei miatt. Az Unicef pedig bizonyos jelentésekre hivatkozva aggodalmát fejezte ki, hogy gyerekek is a visszaélések áldozatai voltak.

A mindenáron eredményre törekvő vallatók a lázadókkal kapcsolatos információkkal nem rendelkező ártatlanokat sok esetben "kemény fickóknak" vélték, ezért brutális módszereket alkalmaztak velük szemben. Szakértők azonban eleve megkérdőjelezik ezek hatékonyságát, mivel a nyers erőszak hatására "bevallott" adatok általában hamisak. A kirívó esetek egyike, amikor a kérdezett "elismerte", hogy ő Oszama bin Laden, álruhában. Ugyanakkor amerikai források a The Washington Post napilappal közölték, Huszein tavaly decemberi elfogásában szerepet játszott egy kényszerítő erővel kicsikart vallomás.

Jelenleg mintegy tízezer iraki fogoly ül rács mögött, többségük ellen még vádat sem emeltek. A bagdadi Abu Ghraibban állítólag nem egészen négyezren raboskodnak, nagy részüket a tervek szerint május végéig elengedik. Lapzártánkig már több százan nyerték vissza szabadságukat. Ám Azzam al-Tamimi, a londoni Iszlám Politikai Gondolkodás Intézetének szakértője ennek ellenére úgy vélte, a fogolybotrány Irakban még több embert tesz bizalmatlanná a demokráciával és az emberi jogok Nyugaton hangoztatott nemzetközi normáival szemben.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Vallató kft-k

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszternek, Richard Myers vezérkari főnöknek és Stephen Camdone...

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Még az idén megérkezhet iPadre a Photoshop, de nem lehet felhőtlen az öröm

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

Tömegkarambol történt az M3-ason Bagnál

Tömegkarambol történt az M3-ason Bagnál

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája