Nem oldódott meg a két hete tartó varsói kormányválság, miután a szejm múlt pénteken leszavazta a kormányalakítással megbízott Marek Belkát, akinek a helyzete mégsem reménytelen: fordulhat úgy a kocka, hogy kormányra kerülhet a jövő ősszel esedékes választásokig.

Hajthatatlannak tűnik Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő: ha rajta múlik, legközelebb is Marek Belkát, a szejmben múlt pénteken megbuktatott, a kisebbségben kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) által vezetett koalíció jelöltjét nevezi ki kormányfővé. Az ötéves ciklus lejártával államfői megbízatásának jövőre búcsút mondó Kwasniewski a szavazást követően azonmód megerősítette, hogy ismét Belkát kívánja megbízni a jövő ősszel esedékes parlamenti választásig hivatalban lévő kormány vezetésével. Belkának a közvélemény-kutatásokban megkérdezettek 61 százaléka szerint is minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiváló kormányfő legyen.

Az újbóli jelölésre azonban Kwasniewskinek - a lengyel alkotmány szerint - csak abban az esetben lesz esélye, ha a szejmben helyet foglaló politikai pártok a következő két hétben képtelenek lesznek a képviselők felének támogatását élvező politikust találni, így a jelölés ismét az államfő joga lesz. A parlament feloszlatását és 45 napon belül előrehozott választás kiírását okozza viszont, ha az államfő második próbálkozása sem jár sikerrel.

Politikai elemzők arra számítanak, hogy az iraki megbízatásából március végén hazahívott - ott az újjáépítést irányító Koalíciós Átmeneti Hatóság gazdaságpolitikusaként dolgozott - Belkának másodszorra sikerül bizalmat kapnia a szejmben. A reményt a hazai és a külföldi befektetők, pénzpiacok által támogatott Belka esetleges megválasztásához az adhatja, hogy ehhez már a jelen lévő képviselők egyszerű többségének a támogatása is elegendő lesz. Míg az első körben a bizalmi szavazás megnyeréséhez még a 460 fős szejm mandátumainak a felét kellett volna megszereznie. A gazdasági téren tehetetlennek, erőtlennek bizonyult, korrupciós botrányokba keveredett, és így a rendszerváltás utáni másfél évtized legnépszerűtlenebb koalícióját hátrahagyó Leszek Miller kormányfő lemondásával megüresedett posztra Kwasniewski által kinevezett Belkára mindössze 188 képviselő, jószerével a koalíciót alkotó két párt és számos független honatya adta a voksát; a többség, 262 ellenzéki - köztük a vezető kormánypártból nemrégiben kivált képviselők alapította Szociáldemokrata Párt - viszont ígéretéhez híven ellene szavazott.

Hiába mutatott egységet a parlamenti pártok túlnyomó többsége az SLD vezette koalíció elutasításában, aligha képesek megegyezni a leendő kormányfő személyében. Pedig az idő sürget: a jelöltállításra mindössze egy hét áll a rendelkezésükre, jövő hétfőig lezárják a "versenyt". Bárki jelöltetheti magát, akinek sikerül legalább 46 képviselő aláírását megszereznie. A versengés a különféle hatalmi érdekek mentén megosztott parlamenti pártok támogatásáért már megindult, a nemrégiben házelnökké választott SLD-s Józef Oleksy szerint legalább tíz jelöltre lehet számítani. A lehetséges indulók - ráadásul a legtöbb szavazatra esélyesek - között említik az SLD vezette koalícióból tavaly márciusban kilépett Lengyel Parasztpárt (PSL) elnökét, Janusz Wojciechowskit, rajta kívül a korábbi parasztpárti kormányfő, Waldemar Pawlak és az előző ciklusban a Szolidaritás Választási Akció (AWS) színeiben kormányzó Jerzy Buzek neve is felmerült.

A megegyezés legfőbb gátja, hogy a parlamenti pártok többsége - leginkább az ellenzék népszerűségben élen járó két pártja, az AWS-ből kivált Polgári Platform (PO) és a populista Önvédelem (SO) - előrehozott választást akar. Véleménykülönbség csak az időpont tekintetében mutatkozik köztük: a többek között a privatizáció leállítását, a gazdagok megadóztatását, a jegybanki valutatartalékok szétosztását, az uniós csatlakozási szerződés nemzeti érdekek alapján történő újratárgyalását ígérgető, Andrzej Lepper vezette SO a lehető leghamarabbi, a kormányalakítási kudarcok esetén augusztus 8-ára kiírandó választást akarja elérni - arra spekulálva, hogy ez idő tájt csak egyetlen társadalmi réteg, a szavazóbázisát jelentő agrártermelők és a nyugdíjasok nem mennek el nyaralni. Épp Lepper esetleges elsöprő győzelme készteti taktikai megfontolásra és az előrehozott választás időpontjának az őszre történő kitolására legfőbb riválisát, a PO-t. Másrészről viszont a jobboldali pártot a minél korábbi megméretésre ösztönözheti, hogy 26 százalékos támogatottsággal a népszerűségi listák élére tört a napokban, 8 százalékkal maga mögé kényszerítve Lepper pártját.

A versengést az SLD sem adta fel, igaz, már mintha a harmadik fordulóra készülne. Gőzerővel tárgyal a koalícióból kivált PSL-lel, a cél elérése érdekében a miniszterelnök-helyettesi és több miniszteri poszttal is megkínálta a parasztpártot. A megegyezést nehezíti, hogy a PSL elveti a Belka-kormány programjának szerves részét képező, a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékára rugó költségvetési hiány visszaszorítását célzó, gazdaságmegszorító intézkedéseket tartalmazó csomagtervet. A szakadár SLD-képviselők is aktivizálták magukat: ismét felajánlották támogatásukat Belkának, ám azzal a feltétellel, hogy a kormány csak a novemberi előrehozott választásig marad hivatalban. Az SLD azonban kitart amellett, hogy a jelenlegi koalíció töltse ki négy évre szóló mandátumát. A korábban pártonkívülinek hitt, ám - mint az a napokban kiderült - SLD-tagkönyvvel rendelkező Belka malmára hajthatja a vizet a várhatóan elkerülhetetlen harmadik kormányalakítási fordulóban, hogy a szejmben jelenleg helyet foglaló pártok közül csak kevésnek van esélye az újbóli bekerülésre, így van mitől tartaniuk. Mindenesetre a júniusi európai parlamenti választás "előselejtezőként" szolgálhat.

Az elhúzódó kormányválság Varsó számára külpolitikai téren is komoly problémákat okoz. Felmerül a kérdés, hogy helyes-e és milyen következményekkel járhat, ha a júniusi EU-csúcson ügyvezető kormány képviseli Lengyelországot, ahol pedig sorsdöntő kérdések - többek között a tavaly részben Varsó által meghiúsított uniós alkotmány - kerülnek terítékre. Nem véletlen, hogy Belka a hét végén bekeményített, és eltávolodva a már-már kompromisszumkésznek mutatkozó korábbi varsói állásponttól, közölte: kizárólag a Lengyelországnak a Miniszteri Tanácsban aránytalanul sok szavazatot juttató nizzai szerződés alapján tartja elképzelhetőnek a helyzet megoldását. Hasonló elmozdulás érzékelhető az iraki kérdésben is: Belka - korábbi álláspontjával szemben - annak a véleményének adott hangot, hogy szívesen látná a lengyel kontingens csökkentését és azt, hogy katonáik ENSZ-kéksisakosokként szolgáljanak tovább.

TÁLAS ANDREA / VARSÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Videó: kemény volt a karma, mint egy tégla

Videó: kemény volt a karma, mint egy tégla

Kivéreztetik a hivatalos pálinkafőzdéket a feketézők

Kivéreztetik a hivatalos pálinkafőzdéket a feketézők

Borkai Zsolt nem tette meg, mi nyilvánosságra hozzuk a vagyonnyilatkozatát

Borkai Zsolt nem tette meg, mi nyilvánosságra hozzuk a vagyonnyilatkozatát

9,3 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényeket az Alteo

9,3 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényeket az Alteo

Meghalt a testnevelő tanár, aki több gyereket is megmentett a veronai buszbalesetnél

Meghalt a testnevelő tanár, aki több gyereket is megmentett a veronai buszbalesetnél

A New York Timesban védi Schmidt Mária a populizmust és Orbán illiberális rendszerét

A New York Timesban védi Schmidt Mária a populizmust és Orbán illiberális rendszerét