Tetszett a cikk?

Nem oldódott meg a két hete tartó varsói kormányválság, miután a szejm múlt pénteken leszavazta a kormányalakítással megbízott Marek Belkát, akinek a helyzete mégsem reménytelen: fordulhat úgy a kocka, hogy kormányra kerülhet a jövő ősszel esedékes választásokig.

Hajthatatlannak tűnik Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő: ha rajta múlik, legközelebb is Marek Belkát, a szejmben múlt pénteken megbuktatott, a kisebbségben kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) által vezetett koalíció jelöltjét nevezi ki kormányfővé. Az ötéves ciklus lejártával államfői megbízatásának jövőre búcsút mondó Kwasniewski a szavazást követően azonmód megerősítette, hogy ismét Belkát kívánja megbízni a jövő ősszel esedékes parlamenti választásig hivatalban lévő kormány vezetésével. Belkának a közvélemény-kutatásokban megkérdezettek 61 százaléka szerint is minden adottsága megvan ahhoz, hogy kiváló kormányfő legyen.

Az újbóli jelölésre azonban Kwasniewskinek - a lengyel alkotmány szerint - csak abban az esetben lesz esélye, ha a szejmben helyet foglaló politikai pártok a következő két hétben képtelenek lesznek a képviselők felének támogatását élvező politikust találni, így a jelölés ismét az államfő joga lesz. A parlament feloszlatását és 45 napon belül előrehozott választás kiírását okozza viszont, ha az államfő második próbálkozása sem jár sikerrel.

Politikai elemzők arra számítanak, hogy az iraki megbízatásából március végén hazahívott - ott az újjáépítést irányító Koalíciós Átmeneti Hatóság gazdaságpolitikusaként dolgozott - Belkának másodszorra sikerül bizalmat kapnia a szejmben. A reményt a hazai és a külföldi befektetők, pénzpiacok által támogatott Belka esetleges megválasztásához az adhatja, hogy ehhez már a jelen lévő képviselők egyszerű többségének a támogatása is elegendő lesz. Míg az első körben a bizalmi szavazás megnyeréséhez még a 460 fős szejm mandátumainak a felét kellett volna megszereznie. A gazdasági téren tehetetlennek, erőtlennek bizonyult, korrupciós botrányokba keveredett, és így a rendszerváltás utáni másfél évtized legnépszerűtlenebb koalícióját hátrahagyó Leszek Miller kormányfő lemondásával megüresedett posztra Kwasniewski által kinevezett Belkára mindössze 188 képviselő, jószerével a koalíciót alkotó két párt és számos független honatya adta a voksát; a többség, 262 ellenzéki - köztük a vezető kormánypártból nemrégiben kivált képviselők alapította Szociáldemokrata Párt - viszont ígéretéhez híven ellene szavazott.

Hiába mutatott egységet a parlamenti pártok túlnyomó többsége az SLD vezette koalíció elutasításában, aligha képesek megegyezni a leendő kormányfő személyében. Pedig az idő sürget: a jelöltállításra mindössze egy hét áll a rendelkezésükre, jövő hétfőig lezárják a "versenyt". Bárki jelöltetheti magát, akinek sikerül legalább 46 képviselő aláírását megszereznie. A versengés a különféle hatalmi érdekek mentén megosztott parlamenti pártok támogatásáért már megindult, a nemrégiben házelnökké választott SLD-s Józef Oleksy szerint legalább tíz jelöltre lehet számítani. A lehetséges indulók - ráadásul a legtöbb szavazatra esélyesek - között említik az SLD vezette koalícióból tavaly márciusban kilépett Lengyel Parasztpárt (PSL) elnökét, Janusz Wojciechowskit, rajta kívül a korábbi parasztpárti kormányfő, Waldemar Pawlak és az előző ciklusban a Szolidaritás Választási Akció (AWS) színeiben kormányzó Jerzy Buzek neve is felmerült.

A megegyezés legfőbb gátja, hogy a parlamenti pártok többsége - leginkább az ellenzék népszerűségben élen járó két pártja, az AWS-ből kivált Polgári Platform (PO) és a populista Önvédelem (SO) - előrehozott választást akar. Véleménykülönbség csak az időpont tekintetében mutatkozik köztük: a többek között a privatizáció leállítását, a gazdagok megadóztatását, a jegybanki valutatartalékok szétosztását, az uniós csatlakozási szerződés nemzeti érdekek alapján történő újratárgyalását ígérgető, Andrzej Lepper vezette SO a lehető leghamarabbi, a kormányalakítási kudarcok esetén augusztus 8-ára kiírandó választást akarja elérni - arra spekulálva, hogy ez idő tájt csak egyetlen társadalmi réteg, a szavazóbázisát jelentő agrártermelők és a nyugdíjasok nem mennek el nyaralni. Épp Lepper esetleges elsöprő győzelme készteti taktikai megfontolásra és az előrehozott választás időpontjának az őszre történő kitolására legfőbb riválisát, a PO-t. Másrészről viszont a jobboldali pártot a minél korábbi megméretésre ösztönözheti, hogy 26 százalékos támogatottsággal a népszerűségi listák élére tört a napokban, 8 százalékkal maga mögé kényszerítve Lepper pártját.

A versengést az SLD sem adta fel, igaz, már mintha a harmadik fordulóra készülne. Gőzerővel tárgyal a koalícióból kivált PSL-lel, a cél elérése érdekében a miniszterelnök-helyettesi és több miniszteri poszttal is megkínálta a parasztpártot. A megegyezést nehezíti, hogy a PSL elveti a Belka-kormány programjának szerves részét képező, a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékára rugó költségvetési hiány visszaszorítását célzó, gazdaságmegszorító intézkedéseket tartalmazó csomagtervet. A szakadár SLD-képviselők is aktivizálták magukat: ismét felajánlották támogatásukat Belkának, ám azzal a feltétellel, hogy a kormány csak a novemberi előrehozott választásig marad hivatalban. Az SLD azonban kitart amellett, hogy a jelenlegi koalíció töltse ki négy évre szóló mandátumát. A korábban pártonkívülinek hitt, ám - mint az a napokban kiderült - SLD-tagkönyvvel rendelkező Belka malmára hajthatja a vizet a várhatóan elkerülhetetlen harmadik kormányalakítási fordulóban, hogy a szejmben jelenleg helyet foglaló pártok közül csak kevésnek van esélye az újbóli bekerülésre, így van mitől tartaniuk. Mindenesetre a júniusi európai parlamenti választás "előselejtezőként" szolgálhat.

Az elhúzódó kormányválság Varsó számára külpolitikai téren is komoly problémákat okoz. Felmerül a kérdés, hogy helyes-e és milyen következményekkel járhat, ha a júniusi EU-csúcson ügyvezető kormány képviseli Lengyelországot, ahol pedig sorsdöntő kérdések - többek között a tavaly részben Varsó által meghiúsított uniós alkotmány - kerülnek terítékre. Nem véletlen, hogy Belka a hét végén bekeményített, és eltávolodva a már-már kompromisszumkésznek mutatkozó korábbi varsói állásponttól, közölte: kizárólag a Lengyelországnak a Miniszteri Tanácsban aránytalanul sok szavazatot juttató nizzai szerződés alapján tartja elképzelhetőnek a helyzet megoldását. Hasonló elmozdulás érzékelhető az iraki kérdésben is: Belka - korábbi álláspontjával szemben - annak a véleményének adott hangot, hogy szívesen látná a lengyel kontingens csökkentését és azt, hogy katonáik ENSZ-kéksisakosokként szolgáljanak tovább.

TÁLAS ANDREA / VARSÓ

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A bíró szerint sem voltak törvénytelenek a Trump által támadott pennsylvaniai szavazatok

A bíró szerint sem voltak törvénytelenek a Trump által támadott pennsylvaniai szavazatok

Öt éven belül 10 000 műholdat lőne fel Kína

Öt éven belül 10 000 műholdat lőne fel Kína

Az utasok csaknem egyharmada a járvány után sem térne vissza a tömegközlekedéshez

Az utasok csaknem egyharmada a járvány után sem térne vissza a tömegközlekedéshez