Svájc csatlakozhat a schengeni egyezményhez, de megőrizheti banktitkát. Ezt a látványos sikert foglalja magában az EU-val létrejött megállapodás, amit átmenetileg beárnyékol, hogy a hét végén a svájci szavazók nemet mondtak a kormány összes felvetésére.

Hivatalosan két, ténylegesen négy éve tartó tárgyalássorozat eredményeként megszületett a Svájc és az Európai Unió kapcsolatainak újabb hét fejezetét szabályozó úgynevezett II. bilaterális megállapodás. Az egyezség múlt csütörtökön jött létre a tárgyaló delegációk között, hétfőn a közösség országainak külügyminiszterei is áldásukat adták rá. A svájciak maradéktalanul elégedettek és ünneplik önmagukat azért, hogy mindent elértek, amit akartak: úgy veszik be őket a schengeni és a dublini megállapodásba, hogy nem kellett cserébe feladniuk a gazdaságuk számára életfontosságú banktitkot.

Ami a banktitok és az adócsalás feltárásában való együttműködés kérdését illeti, Svájc már tavaly engedett ugyan, de csak úgymond az ésszerűség határain belül. A titkot a külföldiek bankszámlái esetében sem oldja fel, de hajlandó azok kamatát megadóztatni, és EU-állampolgárok esetében a pénzt az uniónak befizetni. A forrásadó egyelőre 15 százalékos, csak természetes személyekre vonatkozik - vállalatokra tehát nem -, és az osztalékra nem terjed ki. A megkötések megegyeznek az unión belüli rendszabályokkal, de a megkerülésük sem lehetetlen. Ha például a számlatulajdonos a pénze és a bank közé beiktat egy céget, már el is felejtheti a kamatadót. Ezért a becslések szerint az eleinte 2 milliárd frankra becsült adózandó összegből (a svájci bankokban lévő külföldi pénzvagyon összege ennek az ezerszeresére tehető) nem fog bejönni a kalkulált 300 millió frank, mint ahogyan 2011-ben sem az addigra már 35 százalékosra emelkedő kamatadóból remélt 700 millió.

Megmaradt Svájcnak az az értelmezési joga is, hogy különbséget tehet a rossz- és a jóhiszemű adócsalás között: előbbinek az irathamisítást, a mérlegcsalást tekinti, utóbbinak pedig azt, ha bizonyos összegek "feledékenységből" kimaradnak az adózásból. A rosszhiszemű ügyekben kész a svájci igazságszolgáltatás minden információt kiszolgáltatni az uniónak, bizalmas banki adatokat is beleértve, a jóhiszeműnek minősített csalásokkal kapcsolatban azonban változatlanul tartja a titkát.

A kamatadóztatási megállapodást azonban Bern csak akkor volt hajlandó aláírni, ha cserébe csatlakozhat a schengeni egyezséghez, amivel gátat vethet a menekültáradatnak, a bűnözés terjedésének. Ráadásul Németország az utóbbi hónapokban valódi harmadik országként kezelte Svájcot, ami a gépkocsik többórás határvárakoztatásában, kimerítő igazoltatásokban mutatkozott meg (HVG, 2004. április 3.). Svájc értett a leckéztetésből, de az is az egyezség immár gyors elfogadására, a további alkudozás feladására késztette, hogy az unió taglétszáma 25-re nőtt. Márpedig a svájci bankok eddig is tűkön ültek, roppant veszélyesnek tartották kormányuk pókerjátékát, a banktitok kontra Schengen huzavonát. A külföldi ügyfelek szerettek volna már bizonyosságot, hogy pénzüknek a svájci pénzintézetekben továbbra is nyugta lesz az adóhatóságoktól.

Egyezségre jutottak a feldolgozott agrártermékek kereskedelméről, valamint környezetvédelmi, statisztikai és képzési kérdésekről is. Kiterjesztették a személyek szabad áramlására vonatkozó megállapodást a 10 új tagállamra, e szerint Svájc is 2011-ig korlátozhatja a keleti munkaerő foglalkoztatását. Amíg a kiterjesztést törvénybe nem foglalják, Svájc önálló kontingenst állapít meg az újakra. E szerint 700 fős hosszú távú foglalkoztatási keretet nyit, 2500 személynek ad ki rövid távú munkavállalási engedélyt, 5000 főnek pedig 4 hónapnál rövidebb időre szólót.

A független és semleges Svájcért alakított, 44 ezer fős Auns mozgalom, amelynek éléről, 19 év után, most távozik az igazságügy-miniszterré lett Chistoph Blocher, bírálja a csatlakozást a schengeni megállapodáshoz, amit gyarmati szerződésnek nevez, és ami szerinte arra kényszeríti Svájcot, hogy az uniós jogot átvéve a hátsó ajtón át mégiscsak bekerüljön az unióba. Ellenkezése jeléül az Auns referendumot kezdeményez a szerződésről. Ez viszont azt jelenti, hogy a bilaterális csomagot nem egészben "tárgyalja meg" a nép, és feltehetően a parlament sem, hanem fejezetenként. Amiből az is következtethető - erre Joseph Deiss államelnök már utalt is a múlt hét végén -, hogy a jóváhagyási folyamat elhúzódik, ezért a kamatadóztatást nem lehet, mint tervezik, 2005 januárjában bevezetni.

A kérdés még nem dőlt el egyértelműen, de a svájci pártpolitikusok a vasárnapi hármas népszavazás kudarcából is azt a következtetést vonták le, hogy nem szabad egyszerre túl sok témával megterhelni a választókat, mert csak összezavarodnak. Az igazság az, hogy zavarodottságnál jóval többről volt szó: 51 százalékos, tehát nagynak mondható részvétel mellett a svájciak 65-70 százalék közötti arányban mondtak nemet mindhárom felvetésre. Az úgynevezett polgári pártok, tehát a kereszténydemokraták, a szabadelvűek és a néppártiak, választási ígéretüket betartva azt javasolták, hogy csökkenjen a családok, a jó keresetűek és a háztulajdonosok adója, hogy a nők nyugdíjkorhatárának emelésével, a csak háromévenkénti nyugdíjindexálással enyhítsenek az állami nyugdíjpénztár terhein, és a forgalmi adó emelésével is biztosabb nyugdíjhelyzetet teremtsenek. Hatott viszont a baloldal és a bulvársajtó által folytatott ellenpropaganda, miszerint a rendelkezésekből a gazdagok jönnének ki igazán jól. És bár a javaslatoknak számos racionális elemük van, hogy például ösztönözni kell a Svájcban példátlanul alacsony, 34 százalékos lakástulajdoni arányt, vagy hogy az élettársi kapcsolatban élők ne kapjanak több adókedvezményt, mint a házasok, a Neue Zürcher Zeitung megfogalmazása szerint az irigység előbbre valónak bizonyult az ésszerűségnél.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Az én hetem: Péterfy Gergely és a kipcsak dácsák remetéje

Az én hetem: Péterfy Gergely és a kipcsak dácsák remetéje

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén

Újabb világháborús japán repülőgép-hordozó roncsaira bukkantak a tenger mélyén

Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

Kúria: lehet népszavazást tartani a tervezett csepeli atlétikai stadionról

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni

MTA-kutató: Magyarországon már nem lehet a hatalomtól teljesen függetlenül üzletelni