A szuverenitás és a megszállás között lavíroz Washington Irak jövőjét illetően, hiszen úgy tűnik, az átmeneti bagdadi kormány nem gyakorol majd teljes ellenőrzést a külföldi fegyveres erők felett. Ami biztos: június 30-án hatalomátadás lesz, és új irányítási szerkezet lép életbe.

Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége ugyanúgy fog működni, mint bármely más amerikai követség szerte a világban - jelentette ki George W. Bush amerikai elnök hétfőn a Pennsylvania állambeli Carlisle Barrack katonai főiskoláján. Ám az iraki-amerikai viszony sajátos vonásait is érzékeltette, hiszen - ahogy ez a június 30-án szuverén állammá váló Irakban még legalább egy éven át lesz - az USA továbbra is nagy létszámú katonaságot állomásoztat majd az arab országban, és a helyi fegyveres erőket is saját ellenőrzése alatt tartja.

Emiatt Bush új Irak-stratégiaként beharangozott ötpontos terve - a hatalom átadására, a biztonság erősítésére, az iraki infrastruktúra építésére, a nemzetközi segítség bátorítására és a szabad választások előkészítésére - semmiben nem tért el az amerikai kormány korábbi elképzeléseitől. Az új átmeneti iraki vezetés elnökből, két alelnökből, miniszterelnökből és 26 miniszterből fog állni. A névsort az USA "teljes támogatását" élvező Lakhdar Brahimi ENSZ-megbízott a napokban terjeszti elő. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) a hétfői Bush-beszéd előtt néhány órával benyújtott brit-amerikai határozati javaslat ezt annyival toldja meg, hogy a vezetők személyét az amerikai kormány hagyja jóvá. Az új bagdadi kabinet munkáját a Nemzeti Tanács fogja segíteni, amelynek úgymond az egész iraki társadalmat képviselő tagjait júliusban választják ki - a BT-határozattervezet szerint egy, az ENSZ által szervezett Nemzeti Konferencián.

A Bush-terv - akárcsak a BT-nek benyújtott javaslat - azonban homályban hagyja a szuverenitás legérzékenyebb pontját: ki fog parancsolni az iraki fegyveres erőknek. Az elnök csak annyit mondott, az iraki hadsereg saját parancsnoki lánccal fog rendelkezni, és az amerikaiak összesen 260 ezer főnyi fegyveres testület kiképzését tervezik. Az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszáma a jelenlegi 138 ezer fő marad. A határozattervezet azonban nem szól a külföldi erők mandátumának végéről, csupán annyit tartalmaz, hogy feladatukat egy év múlva felülvizsgálják.

Az azonban biztosnak tűnik, hogy nyártól már nem lesz Irakban Ricardo Sanchez tábornok, az iraki amerikai haderő parancsnoka, aki a Pentagon szerint a "szabályos rotáció" és nem az Abu Ghraib börtönben elkövetett kínzások következményeként tér haza. A fogolykínzások egyik amerikai vádlottjának ügyvédje azonban közölte, Sanchez talán jelen lehetett az erőszakos kihallgatások némelyikén. Amerikai törvényhozók is bírálták a tábornokot, mert nem figyelmeztette a kongresszust a vihart kavaró fotók létezéséről.

Könnyen megeshet mindazonáltal, hogy Sanchez lesz a fogolybotrány egyik első vezéráldozata. A The New York Times szerint legalábbis egészen az utóbbi hetekig úgy volt, hogy a hispán-amerikait négycsillagos tábornokká léptetik elő, és jutalmul megkapja a Miamiban székelő, Latin-Amerikáért felelős déli parancsnokságot. A hírek szerint azonban másvalaki megy Miamiba, az Irakba készülő jelölt, George W. Casey tábornok pedig Donald Rumsfeld védelmi miniszter megbecsülését élvezi.

Az sem derült ki a Bush-beszédből, illetve a határozattervezetből, hogy a jelenleg amerikai parancsnokság alatt álló iraki börtönök kinek a fennhatósága alá kerülnek majd. A kínzások miatt hírhedtté vált Abu Ghraib börtönről egyébként - amely az elnök szavai szerint egyfelől "a Szaddám-rezsim által elkövetett kínzások szimbóluma", másfelől az a hely, ahol "néhány katona szégyent hozott Amerikára" - Bush az iraki infrastruktúráról értekezve ejtett szót. Bejelentette, hogy az USA új börtönt épít Irakban, és ha az elkészül, "az új kezdet szimbólumaként" lerombolják Abu Ghraibot.

Nem szólt a BT-tervezetben szereplő, némileg homályos további szuverenitáskorlátozásról, miszerint a hatalomátadás után még egy évig "nemzetközi tanácsadó testület" segítené-felügyelné az olaj- és gázkitermelésből befolyó jövedelmeket kezelő, amúgy formálisan az iraki kormány felügyelete alatt álló alap működését. Bush szerint Irakban "erőre kap a magángazdaság", napi kétmillió hordónyi az olajkitermelés, amely az idén 6 milliárd dollárt hozott az országnak.

Megfigyelők egyébként előre jelezték, az amerikai elnök aligha mond sok újdonságot, hiszen kormányának nincsenek kiforrott tervei, illetve ha voltak is, azokat kénytelen a szinte naponta változó iraki valósághoz igazítani. A múlt héten például Amerika levette a kezét arról az Ahmed Csalabiról, aki a háború megindításakor - legalábbis a Pentagon - első számú miniszterelnök-jelöltje volt. Az újabban Iránnak történő kémkedéssel is vádolt Csalabi egyesek szerint annak köszönheti a havi 340 ezer dolláros washingtoni apanázs megvonását, az irodájában tartott házkutatást és közvetlen munkatársainak letartóztatását, hogy bírálta kenyéradóit. Mások úgy vélik, az Irakban rendkívül népszerűtlen és állítólag gátlástalanul korrupt politikus már régen kiérdemelte a megszállók kegyének elvesztését, ami minden bizonnyal kedvező fogadtatásra talál az irakiaknál.

Bush tehát hétfőn Pennsylvaniában nem hirdetett új Irak-programot, beérte annak a látszatnak a keltésével, hogy van neki. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiaknak mindössze egyharmada gondolja, hogy az elnök tudja, mit akar kezdeni Irakkal, és ez a legfőbb oka annak, hogy immár 60 százalékuk ellenzi Bush Irak-politikáját, és már csak 50 százalékuk mondja azt, érdemes volt háborút indítani, és egyre többen vallják, ki kéne vonulni onnan. Mindez együtt mélypontra vitte Bush általános népszerűségét. Kommentátorok szerint ez indokolta azt is, hogy az elnök ezúttal is szorosan összekapcsolta az iraki háborút a demokráciateremtéssel és a terrorizmus elleni harccal.

Igyekezett ugyanakkor hangsúlyozni, a célszerűség és nem elvont ideológiák alakítják Washington Irak-politikáját. Példaként idézte a faludzsai konfliktust, amelyben az amerikaiak nem éltek túlerejükkel, inkább, amolyan kísérletként, már hetekkel ezelőtt lényegében átadták a város feletti szuverenitást a helyieknek. Ám ennek ellenére a síita tűzfészkekben és a szent helyeknél a hét elején is tovább éleződött az erőszak, és egyre inkább úgy fest, az amerikai légierő a múlt héten valóban egy lakodalmat lőtt szét, legalább negyven ember életét kioltva. Bush szerint a történelem nehéz feladatot rótt az Egyesült Államokra Irak kapcsán. Ám mint a múltban sokszor, most is legalább két olvasata van a történelemnek: egy nemrég készült felmérés szerint ugyanis csak az irakiak mindössze 7 százaléka tekinti felszabadítóknak az amerikaiakat, és 40 százalékuk nagyobb biztonságban érezné magát, ha a megszállók most rögtön távoznának.

RÉTI PÁL / WASHINGTON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kedvező ár, nem semmi specifikációk: bemasírozik Európába telefonjaival a Realme

Kedvező ár, nem semmi specifikációk: bemasírozik Európába telefonjaival a Realme

Elegánsabb lesz az új Skoda Octavia

Elegánsabb lesz az új Skoda Octavia

A Városliget Zrt. szerint Karácsony fegyvertelen a Liget-projekt ügyében

A Városliget Zrt. szerint Karácsony fegyvertelen a Liget-projekt ügyében

A marsi növénytermesztésről rendeztek kiállítást Londonban

A marsi növénytermesztésről rendeztek kiállítást Londonban

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását

Hiába leszbikus a kormányfő, Szerbiában akadályozzák a melegek szülővé válását