A szerencsés 13.

Utolsó frissítés:

Hatévi tárgyalássorozat után az Európai Unió megegyezett Moszkvával a Kereskedelmi Világszervezethez való orosz csatlakozás részleteiről. Moszkvai elemzők szerint az EU engedett többet, ám az orosz elnök közölte, támogatja a környezetszennyezést korlátozó kiotói egyezmény moszkvai ratifikálását.

Az Európai Unió immár támogatja, hogy Oroszországot felvegyék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai közé. A kétoldalú tárgyalások hat évvel ezelőtti megkezdése óta várt mondat a múlt hét végén, Moszkvában hangzott el, miután Pascal Lamy, az EU kereskedelmi főbiztosa és German Gref orosz gazdaságfejlesztési miniszter aláírta a tárgyalássorozatot lezáró, több mint 400 oldalas megállapodást.

Az EU és Oroszország vezetőinek 13. csúcstalálkozóján elfogadott egyezség az utolsó pillanatokban kialkudott kölcsönös engedményeknek köszönhető, ám a nyilvánosságra nem hozott dokumentum részletei arra utalnak, hogy míg a májusi EU-bővítéssel kapcsolatos ügyekben Moszkva tett több engedményt, ezúttal Brüsszel bizonyult engedékenyebbnek. Az EU például - feladva korábbi, határozottnak tűnő álláspontját - beleegyezett abba, hogy Oroszország csak fokozatosan és részlegesen emeli a belföldi gázárakat, megtartja a Gazprom gázexport-monopóliumát, nem teszi lehetővé a külföldiek oroszországi gázvezeték-építését, és fenntartja a fölgázra és kőolajra kivetett exportilletéket. A megállapodásban az EU csak annyit ért el, hogy Moszkva beleegyezett, nem emeli fel az exportvámot, és hogy 2010-re a jelenlegi ezer köbméterenkénti 28-ról 50 dollárra emeli a külföldön 110 dollár körüli áron értékesített földgáz belföldi árát.

Az EU az évenként mintegy 13 milliárd dollárt kitevő orosz mezőgazdasági ártámogatások fenntartásába, valamint az élelmiszerimportra kivetett vámok megőrzésébe is beleegyezett, és a gépek és közlekedési eszközök terén is csak részleges áttörést ért el: Moszkva hétéves türelmi idő után mérsékli majd a mostani 20, illetve 25-35 százalékról 15 százalékra a külföldi utasszállító repülőgépekre és autókra kivetett importvámot. Orosz részről viszont beleegyeztek abba, hogy 2013-ra felülvizsgálják a Szibéria fölött átrepülő külföldi utasszállítókra kiszabott illetéket, amelyből az Aeroflot évente mintegy 300 millió dolláros bevételre tesz szert.

Oroszországnak, úgy tűnik, a bankszférában is sikerült megálljt parancsolnia a külföldi pénzintézeteknek: az EU és Moszkva egyezsége értelmében a külföldi bankok közvetlenül nem, csak leányvállalataikon keresztül jelenhetnek meg Oroszországban, és a külföldi befektetők nem szerezhetnek többségi tulajdont az orosz pénzintézetekben. "Ha a mi számunkra is vannak olyan piros vonalak, amelyeket nem engedünk átlépni, akkor bele kell nyugodnunk abba, hogy mások számára is vannak olyan kérdések, amelyekben nem hajlandóak engedni" - kommentálta a megegyezést Pascal Lamy az aláírást követő sajtókonferencián.

Az EU-nak csak az 1997-ben elfogadott kiotói egyezménnyel kapcsolatban sikerült komoly engedményt elérnie. A Kremlben tartott nemzetközi sajtókonferenciáján Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva még akkor is támogatja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó egyezményt, ha az ország vezetésének kétségei vannak az Oroszországra háruló kötelezettségek jogosságát illetően. "Az EU elébünk jött a WTO-ról folytatott tárgyalásokon, és ez mindenképpen jótékony hatással van a Kiotóval kapcsolatos orosz álláspontra. Nem mondhatom, hogy százszázalékos az egyezmény ratifikálásának az esélye, mivel a szerződés megerősítése a parlament hatáskörébe tartozik, ám mindenképpen fel fogjuk gyorsítani a ratifikáció folyamatát" - hangsúlyozta az államfő. Az orosz igen azért fontos, mert az egyezmény csak akkor léphet életbe, ha azt ratifikálták azok az országok, amelyek együttesen az össz-szennyezés legalább 55 százalékáért felelősek. A szennyezés 36 százalékáért felelős Egyesült Államok - Bush elnök hatalomra kerülése után azonnal - kilépett az egyezményből, és ha a 17 százalékos részesedéssel bíró Oroszország is nemet mond, az nem léphet életbe.

Fordulatot jelez az orosz politikában Putyin bejelentése, hiszen 1997, a szerződés aláírása óta az orosz illetékesek egyre kisebb lelkesedéssel beszéltek az egyezmény jövőjéről. Míg 2002-ben Mihail Kaszjanov akkori miniszterelnök még arról szólt, hogy Moszkva hamarosan ratifikálja a megállapodást, az idén februárban Andrej Illarionov, Putyin gazdasági tanácsadója kerek-perec kijelentette: Moszkva jelenlegi formájában sosem fogja elfogadni a kiotói protokollt. Illarionov szerint az néhány éven belül gátolni fogja Oroszország élénk gazdasági fejlődését.

Az orosz tudósok és közgazdászok jelentős része osztja Illarionov nézeteit: állításuk szerint a jelenlegi, hét százalék körüli gazdasági növekedési ütem mellett Oroszország nagyjából 2010-re eléri a számára megszabott kibocsátási szintet, és ezután csak úgy növelheti a szennyező gázok kibocsátását, ha megveszi a környezetet kevésbé terhelő országok által ki nem használt szennyezési kvótákat.

Bár az EU-val való megegyezés elemzők szerint döntő fontosságú a WTO-ba való idei belépés felé, Moszkvának még az Egyesült Államokkal és Kínával is meg kell egyeznie a csatlakozás feltételeiről. Az oroszokkal tárgyaló amerikai szakértők vezetője, Robert Zoellick szerint a megbeszélések májusi fordulójában sikerült jelentős előrelépést elérni, ám több területen nem közeledtek az álláspontok. A legnagyobb vita a szerzői jogok oroszországi be nem tartása miatt alakult ki: hivatalos statisztikák szerint az Egyesült Államok évente mintegy egymilliárd dollártól esik el amiatt, hogy az Oroszországban értékesített dvd-k, videók és számítógépes programok több mint háromnegyede hamisítvány. Az amerikaiak kitartanak az orosz bankszféra és járműipar teljes megnyitása mellett is, elemzők szerint nem kizárt, az EU most részben azért is mutatott nagyobb kompromisszumkészséget az engedményekre, mert abban bízik, Washingtonnak sikerül majd újabb - általánosan érvényes - engedményekre kényszerítenie Moszkvát. Kínával is viszonylag jól haladnak a kétoldalú tárgyalások, Peking szinte csak azt kifogásolja, hogy Moszkva adminisztratív eszközökkel igyekszik megakadályozni kínai állampolgárok oroszországi munkavállalását.

Moszkvai elemzők szerint az idén vagy 2005 első felében esedékes WTO-csatlakozással hosszabb távon sokat nyer Oroszország, mivel felgyorsul az ország nemzetközi gazdasági integrációja, és így csökkenhet a szénhidrogének, illetve az egyéb nyersanyagok exportjától való függés. Ahogy a közép-európai országoknál az EU-csatlakozás, úgy Oroszország esetében a WTO-ba való belépés adhatja meg a reformok folytatásához szükséges lökést - vélik az elemzők, akik szerint az is javít majd Oroszország helyzetén, hogy például az amerikaiak nem vezethetnek be minden különösebb magyarázat nélkül szankciókat az USA-ba irányuló orosz acél-, illetve baromfiexport korlátozására.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA