Lassan nemzetközi botránnyá dagad az Ukrajna által nemrég elkezdett csatornaépítés a Duna deltájában. A munkálatok leállítását követelő román kormány környezetvédelmi kifogásait hangoztatja, ám Bukarestnek elemi gazdasági érdeke, hogy a Dunának ne legyen még egy hajózható fekete-tengeri kijárata.

Kétoldalú megállapodások és nemzetközi konvenciók megsértésével vádolja Románia a szomszédos Ukrajnát, amelynek a területén hajócsatorna építésébe fogtak nemrégiben a Duna-delta Kilijai-ága és a Fekete-tenger között. Bukarestben sérelmezik, hogy a kivitelezéssel megbízott német cég május 11-én minden előzetes konzultáció nélkül kezdte meg a Kilijai-ágat a tengerrel összekötő Bisztroje folyó torkolatánál a tengermeder mélyítését. Amióta nem egészen egy éve Jevhen Marcsuk, az ukrán elnök mellett működő nemzetbiztonsági és -védelmi tanács titkára bejelentette a Duna-Fekete-tenger-csatorna tervét, a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékek sokaságával bombázta az ukrán felet, ám hivatalos válasz híján az ügy fejleményeiről csak a sajtóból értesülhetett. A hét végén azonban Georghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke közölte, Bukarest immár a román-ukrán külügyi vegyes bizottság összehívását, valamint a csatornaépítéssel kapcsolatos munkálatok felfüggesztését kéri.

Az EU által kijelölt úgynevezett 7. számú közlekedési folyosó részét képező Duna-Fekete-tenger-csatorna megtervezésére Leonyid Kucsma elnök még 2000-ben adott utasítást. A döntés oka, hogy a kilencvenes években eliszaposodott és hajózhatatlanná vált az a - Kilijai-ág ukrán oldalán a folyami és kisebb tengerjáró hajók áthaladására alkalmas - Prorva-csatorna, amely a szovjet érában a fő hajózási útvonalként fungáló romániai Sulinai-ág tehermentesítésére volt hivatott. Így az ukránok csak román felségvizeken keresztül hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, és a Sulinai-ág használatáért évente átlagosan 120 millió dollárt fizetnek. Visszaesett a két fő al-dunai ukrán közlekedési és szállítási csomópont, Renyi és Izmajil forgalma is, ahol a kikötői kapacitások kihasználtsága alig 20 százalék körül mozog. Ugyanakkor az ukrán közlekedési tárca számításai szerint a csatorna évi 2 millió tonnára növelheti az ukrán kikötők áruforgalmát, és több mint 4 ezer új munkahelyet teremt a térségben. Ezen túlmenően az új hajóút évente legalább 50 millió dollárnyi közvetlen bevételhez juttatja Ukrajnát.

Az építkezés elindítása alkalmából rendezett ceremónián Heorhij Kirpa ukrán közlekedési miniszter azt ígérte, hogy augusztus 24-ére, azaz Ukrajna függetlensége kikiáltásának évfordulójára lezárul az összesen 210 millió hrivnyás (1 USA dollár = 5,32 hrivnya) beruházás első üteme, és a nem egészen 170 kilométer hosszú csatornát - amely lényegében a kimélyített és kiszélesített Bisztroje folyó - legfeljebb 5,85 méteres merülési mélységig teszik hajózhatóvá. További egy évre lesz szükség ahhoz, hogy a csatorna elnyerje végleges formáját, amikor a mederszélesség eléri a 100, a hajók számára megengedett legnagyobb merülési mélység a 7,2 métert, ami gyakorlatilag megfelel a Sulinai-ág adottságainak. A projekt megtérülési ideje 9 év, ám a kijevi hatóságok bíznak abban, hogy hamarabb a pénzüknél lesznek, mert Kirpa állítása szerint az ukrán csatorna igénybe vétele harmadannyiba kerül majd a hajózási társaságoknak, mint a Sulinai-ágé, ráadásul az áteresztőképessége is nagyobb lesz.

Kivételes körültekintést ígér az ukrán kormány a csatorna építése és üzemeltetése során egyaránt, a zöld szervezetek azonban kategorikusan ellenzik a környezetre szerintük ártalmas beavatkozást a rendkívül értékes flórája és faunája miatt 1991-ben a világörökség részévé nyilvánított Duna-delta bioszféra-rezervátum szívében. Az ukrán dunai természetvédelmi terület igazgatója, Olekszandr Voloskevics egy korábbi nyilatkozatában figyelmeztetett, hogy a Bisztroje folyó medréből körülbelül 7 millió köbméter iszapot kell kiemelni, a csatorna bejáratánál sarkantyúgátat kell építeni és a part egyes részeit is le kell betonozni. Az iszapban évtizedek alatt leülepedett ipari és mezőgazdasági eredetű káros anyagok megbolygatása viszont másodlagos szennyeződést okozhat. Ezekre a körülményekre hivatkozva a kijevi tudományos akadémia illetékes intézetei sem támogatták a Duna-Fekete-tenger-csatorna tavaly októberben jóváhagyott - több más ökológiai szempontból szerintük kevésbé aggályos, viszont drágább elképzeléssel szemben előnyben részesített - nyomvonalát.

Az ökológiai veszélyeket hangsúlyozza a román diplomácia is. Bukarest azzal érvel, hogy Kijev egyoldalúan cselekszik, ami ellentmond a határ menti vizekről 1997-ben aláírt kétoldalú megállapodásnak és Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek. Románia sikerként könyvelheti el, hogy az amerikai külügyminisztérium közleményben fejezte ki nyugtalanságát az ukrajnai csatornaépítés esetleges környezetromboló következményei miatt. Az Egyesült Államok arra kérte az ukrán kormányt, hogy végeztessen pártatlan szakértői vizsgálatot, és úgy válassza meg a csatorna nyomvonalát, hogy az a lehető legkevesebb környezeti kárt okozza. A Duna és a Fekete-tenger közötti vízi szállításban monopolhelyzetet élvező Románia a jelek szerint minden követ kész megmozgatni, hogy megakadályozza, vagy legalábbis hátráltassa az ukrán csatornaépítést, ami a feszültség újabb kiéleződéséhez vezethet a Duna-delta torkolatával szemben található Kígyó-sziget hovatartozása miatt (HVG, 1997. június 7.) egymással amúgy is vitában álló két ország között.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ellenzéki többség a fővárosi közgyűlésben

Ellenzéki többség a fővárosi közgyűlésben

Alsószentmártonban 100 szavazó áll még sorba

Alsószentmártonban 100 szavazó áll még sorba

Doppinggal bukott le a kétszeres olimpiai bajnok úszó

Doppinggal bukott le a kétszeres olimpiai bajnok úszó

Meghalt Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület első női vezetője

Meghalt Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület első női vezetője

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt

Mentő és személyautó ütközött Nyíregyházán, egy ember meghalt

100-ból 67 gyártó nem szól a hatóságoknak, ha adatbaj van

100-ból 67 gyártó nem szól a hatóságoknak, ha adatbaj van