Elfoglalta hivatalát a több mint öt éve az ENSZ fennhatósága alá helyezett Koszovó új kormányzója, a dán Soren Jessen-Petersen. Első nagy feladata, hogy rávegye a koszovói szerbeket az októberi törvényhatósági választáson való részvételre.

Öt év alatt négy vezetőt fogyasztott el az 1999-ben nemzetközi ellenőrzés alá vont Koszovóban a papíron Szerbia-Montenegróhoz tartozó tartományt igazgató ENSZ-misszió (UNMIK). Ötödiknek a február 1-je óta az ENSZ-főtitkár macedóniai főképviselőjének posztját betöltő, a kilencvenes években az ENSZ menekültügyi főbiztosságának kötelékében a délszláv térséget is megjárt dán Soren Jessen-Petersent nevezték ki az UNMIK élére, aki augusztus 16-án foglalta el a hivatalát Pristinában. Elődje, Harri Holkeri egészségi okokra hivatkozva nyújtotta be lemondását két hónappal azután, hogy március 17-én Koszovó-szerte szerb és más nemzeti kisebbségek ellen irányuló pogromok, majd etnikai összecsapások robbantak ki (HVG, 2004. március 27.).

A feszültség kiéleződésének előrejelzésére képtelen, ám a koszovói realitások megszépítésében, a világszervezet New York-i központjának elvárásait tükröző jelentések gyártásában annál inkább jeleskedő UNMIK helyzetének ellehetetlenülését jól mutatta, hogy a márciusi zavargások idején az albán szélsőségesek számára már az ENSZ-misszió sem volt szent: tucatnyi járműve is esett a pusztítás áldozatául. A szerbek által az albánok iránti elfogultsággal vádolt ENSZ-adminisztrációval paradox módon már maguk a kétmilliós koszovói lakosság kilencven százalékát kitevő albánok is egyre elégedetlenebbek: a hőn áhított függetlenség helyett bizonytalan kimenetelű átmeneti állapotban tartják őket.

A Koszovó státusáról szóló tárgyalások a délszláv rendezésben kitüntetett szerepet játszó hathatalmi összekötő csoport korábbi ígérete szerint leghamarabb 2005 közepén kezdődhetnek el, amennyiben a tartomány közelebbről meg nem határozott mértékű haladást ér el a demokratizálásban, az emberi jogi, valamint a piacgazdasági követelmények teljesítésében. Az UNMIK által tavaly decemberben nyolc fejezetben összefoglalt kritériumok azonban a márciusban kitört ellenségeskedéssel egyik napról a másikra még nagyobb messzeségbe kerültek. Koszovó sorsának tisztázatlansága ugyanakkor erőteljesen fékezi a gazdasági növekedést (lásd Kifulladás című írásunkat), a romló életkilátások - európai viszonylatban Koszovóban a legalacsonyabb, 790 euró az egy főre eső hazai össztermék (GDP) - és a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló etnikai türelmetlenség veszélyes gyúelegyet képeznek.

Holkeri május végi távozása kapóra jött az ENSZ-nek, hogy áttekintse a Koszovóban történteket. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára Kai Eidét, Norvégia NATO-nagykövetét kérte fel az UNMIK tevékenységének értékelésére. A skandináv diplomata július végén tette le Annan asztalára a jelentését, amely a kiszivárogtatások szerint az "előbb a standardok, azután a státus" elvének módosítását szorgalmazza. E szerint néhány kulcsfontosságú demokratikus kritériumra kellene összpontosítani, és ennek a minimumnak a teljesítéséhez kötni a Koszovó jogállásáról szóló tárgyalások megkezdését. Vagyis felülkerekedni látszik az a nézet, hogy az ötéves ENSZ-kormányzás eredménytelenségében megcsömörlött albánoknak meg kell pillantaniuk a fényt az alagút végén. Máskülönben félő, hogy tovább radikalizálódik az albán többségi társadalom és vele az albán pártok, amelyek nemrég nyílt kihívást intéztek a nemzetek közösségéhez, amikor a parlamentben mandátumuk keretén túllépve egyoldalúan megváltoztatták az alkotmányt helyettesítő úgynevezett kerettörvény számos cikkét (HVG, 2004. július 17.).

Ellenséges környezetben veszi át tehát az UNMIK vezetését Jessen-Petersen, akinek elődei még élvezték az albán közösség - igaz, egyre fogyatkozó - bizalmát. A szerbekben némi reményt kelt, hogy az ENSZ-főtitkár macedóniai főképviselőjeként Jessen-Petersen a tavasszal aktívan közreműködött a szkopjei parlamentben épp a múlt héten megszavazott decentralizációs törvénycsomag elfogadtatásában. Belgrád ugyanis hasonló területi autonómiát követel a koszovói szerb és más nemzeti kisebbségeknek, mint amilyennel mostantól a macedóniai albánok rendelkeznek az albán-macedón konfliktusnak véget vető 2001-es ohridi megállapodás értelmében. A szerb kormány érvelése szerint csakis ez szavatolhatja a kisebbségek biztonságát Koszovóban. Szerbia autonómiatervét az albánok mereven elutasítják, és óvatosan reagáltak a délszláv békefolyamatban érdekelt hatalmak is. Ennek megfelelően az UNMIK az albánokkal karöltve olyan ellenjavaslatot dolgozott ki, amelyet a szerbek kapásból félresöpörtek.

Belgrádban az október 23-ára kiírt koszovói parlamenti választáson való szerb részvételt is attól teszik függővé, hogy létrejönnek-e a szerb kisebbség túlélésének, a koszovói menekültek visszatérésének az "intézményes garanciái". A szerb kormányzat Koszovó-politikáját koordináló Nebojsa Csovics a minap kifejtette, hogy a jelen körülmények között a szerbek nem tehetnek úgy, mintha létezne a soknemzetiségű Koszovó. Jessen-Petersen első teendője, hogy megpróbálja lebeszélni Vojiszlav Kostunica kormányát és a Belgrádhoz igazodó koszovói szerbeket a voksolás bojkottjáról. Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter a múlt hét végén, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet koszovói misszióvezetőjével találkozva azt mondta, hogy már az is választáson való részvételre bátorítaná a szerbeket, ha biztonsági garanciát kapnának az új ENSZ-kormányzótól. Ha Jessen-Petersen nem tudja megnyugtatni a szerbeket, lényegében etnikailag egyneművé válik a koszovói törvényhozó testület, ami újabb látványos kudarc lenne az ENSZ és a nemzetközi közösség számára.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Kifulladás

Koszovóban a - 2000-hez képest tavaly 70 százalékkal megcsappant - nemzetközi pénzügyi segélyek elapadásával...

Végigment a brit parlamenten a Brexit-törvény, biztosra vehető a kilépés

Végigment a brit parlamenten a Brexit-törvény, biztosra vehető a kilépés

"Meg fogunk halni" – füst és pánik egy Ryanair-gépen

"Meg fogunk halni" – füst és pánik egy Ryanair-gépen

Orosz gyártmányú rakétákkal lőtték le az ukrán utasszállítót az irániak

Orosz gyártmányú rakétákkal lőtték le az ukrán utasszállítót az irániak

Bruttó 13 milliós lelépési pénzzel ment Trócsányi Brüsszelbe

Bruttó 13 milliós lelépési pénzzel ment Trócsányi Brüsszelbe

Egy BMW is összetört a 4-es főúton történt karambolban – helyszíni fotók

Egy BMW is összetört a 4-es főúton történt karambolban – helyszíni fotók

Varga Ivett a BKK vezére

Varga Ivett a BKK vezére