Egyértelműnek tűnik az augusztus 29-ére kitűzött csecsenföldi elnökválasztás előtt, hogy a szavazás győztese ismét a Kreml kegyeltje, ezúttal Alu Alhanov lesz. A szeparatista csecsen fegyveresek pedig fenyegetőznek: az új elnök ugyanúgy merénylet áldozata lesz, mint elődje, a májusban megölt Ahmad Kadirov.

Mindenki a korábbi politika folytatását ígéri Csecsenföldön. Alu Alhanov belügyminiszter, az augusztus 29-ei elnökválasztás egyetlen komoly esélyese többször is megerősítette, ha megválasztják, folytatni kívánja a május 9-én, Groznijban megölt elődje és szövetségese, Ahmad Kadirov politikáját. Ennek részeként a tábornoki rangban lévő Alhanov a napokban bejelentette, azt szeretné, ha Moszkva különleges gazdasági övezetté nyilvánítaná a háború sújtotta észak-kaukázusi Csecsenföldet, és engedélyezné, hogy a helyszínen használják fel az Oroszországhoz tartozó térségben felszínre hozott olajból és földgázból származó bevételeket. Alhanov szerint a legfontosabb helyreállítási munkálatok után évi kétmillió tonna olajat termelhetnek a csecsenföldi olajkutak, és 3-5 éven belül 5 millió tonnára lehet majd növelni a felhozatalt.

A bevételekre szüksége is lenne, hiszen a csecsen költségvetés kiadási oldalán tavaly 23,5 milliárd rubel (1 rubel = 7 forint) szerepelt, és ebből csak 1,3 milliárdot fedeztek a helyi bevételek. Jövőre sem lesz változás, a tervezett 31 milliárdból jó, ha másfél milliárdot sikerül Csecsenföldön előteremteni.

Moszkva csecsenpolitikája sem változott. A Kreml - csakúgy, mint a győzelmét hozó tavaly októberi elnökválasztás idején Kadirovnak - minden támogatást megad Alhanovnak: miközben Vlagyimir Putyin orosz államfő személyesen is fogadta a belügyminisztert, és az országos elektronikus médiumok tudomást sem vesznek Alhanov ellenjelöltjeiről, kiestek a versenyből azok a vetélytársak, akiknek esélyük lehetett volna a Moszkva-párti jelölt legyőzésére. Putyin elnök a választás előtt egy héttel néhány órára Csecsenföldre látogatott, és Kadirov sírja előtt ismét támogatásáról biztosította a meggyilkolt csecsen elnök embereként számon tartott Alhanovot.

A 13 induló közül hatan véreztek el, a legnagyobb feltűnést a Csecsenföldön Alhanovnál jóval népszerűbb Malik Szajdullajev, Moszkvában élő csecsen üzletember kizárása váltotta ki. Szajdullajevet tavaly októberben azért diszkvalifikálták, mert a jelöltségét támogató íveken szereplő aláírásoknak állítólag negyven százaléka hamis volt, most pedig azért nem vehet részt a megméretésben, mert a grozniji választási iroda szerint nem voltak rendben az iratai. A részvételét megakadályozó egyik szabálytalanság az volt, hogy Szajdullajev születési helyeként útlevelében nem a Csecsen-Ingus Köztársaság, hanem a Csecsen Köztársaság szerepelt, a másik "helyrehozhatatlan" hiba pedig az, hogy részvételi szándékát nem a megfelelő űrlapon jelentette be.

Szajdullajev újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, indulását a független politikát folytató csecsen személyiségektől tartó Kreml, illetve a Groznijban hatalmon lévő klán akadályozta meg. A klán meghatározó személyisége Kadirov fia, a miniszterelnök-helyettesi pozíciójú Ramzan, ám ő nem indulhatott, mivel nem töltötte be a jelöltség feltételének számító harmincéves életkort. Ramzan Alhanov mögött áll, ám egyelőre nem tudni, mi lesz a hatalommegosztás az elnökválasztás után: nem kizárt, hogy a valódi hatalom nem is az elnök, hanem a Kadirov család kezében összpontosul majd. "A tavalyihoz hasonló választási színjáték készül Csecsenföldön. Ez azért baj, mert csak egy valóban demokratikus választással lehetne megszüntetni a Moszkva által 2000-ben leváltott Aszlan Maszhadov legitimitását" - mondta Szajdullajev a Kommerszant Vlaszty című moszkvai hetilapnak adott interjújában. Szajdullajev egyébként egymással ellentétes válaszokat adott a Csecsenföld státusával kapcsolatos újságírói kérdésekre: a Vlasztyban azt hangsúlyozta, Csecsenföld Oroszország része, míg külföldi újságíróknak azt mondta, legközelebb már csak a független Csecsenföldön rendezendő elnökválasztáson jelölteti magát. Szajdullajev kiesése után Abdula Bugajev történész, Movszar Hamidov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztje, Vaha Viszajev közgazdász, valamint három alig ismert önjelölt, Haszan Aszakov, Magomed Ajdamirov és Umar Abujev száll szembe Alhanovval.

A függetlenségpárti csecsen erők is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, és hangsúlyozzák, nem ismerik el az általuk egyértelműen csalásnak nevezett választás eredményét. A szeparatisták véleményét tükröző internetes honlapokon terjesztett nyilatkozatában Maszhadov azt is bejelentette, bárki nyeri is meg az augusztus végi választást, ugyanúgy végzi, mint a függetlenségpártiak által árulónak tartott Kadirov. Az utóbbi hetek eseményei arra utalnak, a szeparatisták nem a levegőbe beszélnek: két hónappal az után, hogy felrobbantották Kadirovot, kis híján merénylet áldozata lett Szergej Abramov csecsen miniszterelnök. A politikust szállító konvoj mellett távirányítású pokolgép robbant, majd a megrongálódott járműre golyózáport zúdítottak a közelben rejtőző fegyveresek. A merényletet kisebb sérülésekkel megúszó Abramov elismerte, ha testőrei nem védelmezik őt önfeláldozóan, nem lett volna esélye az életben maradásra. A választások közeledtével az erőszak is kiújulóban van, a múlt héten a függetlenségpárti gerillák több mint tíz rendőrt gyilkoltak meg, és megtámadtak három leendő szavazóhelyiséget is. Az orosz, illetve velük szövetséges csecsen erők sem tétlenkedtek: állítólag több mint húsz lázadót megöltek, tízet pedig elfogtak.

Az elnökválasztás időpontja egyébként egybeesik a második csecsen háború megindításának ötödik évfordulójával. Miután csecsen harcosok 1999 augusztusának elején több hullámban is betörtek az ugyancsak Oroszországhoz tartozó, Csecsenfölddel határos Dagesztán területére, a támadókat visszaverő orosz erők augusztus közepén léptek ismét az 1996-ban véget ért első háború után gyakorlatilag függetlenné vált Csecsen Köztársaság területére. Az ellentámadás részeként augusztus 25-én bombázták először az orosz gépek a Groznij térségében elhelyezkedő csecsen egységeket, és két nappal később az 1999 augusztusa óta a miniszterelnöki tisztséget betöltő Vlagyimir Putyin ellátogatott a harcok sújtotta térségbe.

A háborúnak máig nem sikerült véget vetni, pedig az államfői posztot 1999 utolsó napján átvett Putyin legnagyobb részt épp a csecsenek elleni kemény fellépés ígéretével szerzett népszerűségnek köszönhetően nyerte meg a 2000 márciusi elnökválasztást. Ezt bizonyítja, hogy miközben még mintegy hetvenezer orosz katona, illetve rendőr teljesít szolgálatot Csecsenföldön, a szeparatistáknak a mindennapos rajtaütések mellett arra is maradt erejük, hogy júniusban nagy feltűnést keltve betörjenek Ingusföldre. A hivatalos beszámolók szerint 2002-ben 463, tavaly 263, összesen mintegy ötezer orosz katona halt meg Csecsenföldön, az emberi jogi szervezetek szerint pedig az orosz áldozatok száma legalább háromszorosa a hivatalosan elismertnek. Csecsenföldön jelenleg is mintegy 75 százalékos a munkanélküliségi arány, és nem indult meg a két háborúban rommá lőtt városok helyreállítása: a grozniji vezetők is elismerték, hogy az újjáépítésre adott moszkvai pénznek alig tizede jutott el a romok közt élő polgárokig.

Ahmad-Hadzsi Samajev, a csecsenföldi muszlimok vallási vezetője a napokban az orosz vezetők és a szeparatisták közötti tárgyalások felújítását szorgalmazta, és úgy vélekedett, hogy a saját zsebükre dolgozó csecsenföldi vezetők félrevezetik Putyin elnököt. "Az államfő mindent megtesz a rendezés érdekében, ám jobb tanácsadókra lenne szüksége" - vélekedett a főmufti, aki szerint a helyzet javulásáról szóló politikusi beszámolókkal ellentétben Csecsenföldön szinte semmi sem történik: a helyzet feszült, az emberek félelemben élnek, a gazdaság pedig nem működik.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Feszültség Dagesztánban

Felbomlóban van a Csecsenfölddel szomszédos Dagesztánt lakó nemzetiségek közti egyensúly: az Oroszországhoz tartozó...

Magyar tervező máris kabriót csinált a Toyota háromhengeres „izomautójából”

Magyar tervező máris kabriót csinált a Toyota háromhengeres „izomautójából”

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Ingyen letölthet 19 darab gyönyörű háttérképet a számítógépére

Ingyen letölthet 19 darab gyönyörű háttérképet a számítógépére

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Élet és halál művészete: 6710 embernél vizsgálták meg, meddig él, aki többet művelődik

Élet és halál művészete: 6710 embernél vizsgálták meg, meddig él, aki többet művelődik

TGM: Szempontok a börtönbizniszhez

TGM: Szempontok a börtönbizniszhez