Népszavazást kezdeményeztek a minap elfogadott, az albán kisebbségnek kedvező új területi beosztás ellenzői Macedóniában. A referendum - kimenetelétől függetlenül - az etnikai feszültség kiéleződéséhez vezethet a jugoszláv utódállamban.

Veszélybe került a 2001 augusztusában nemzetközi közvetítéssel tető alá hozott rendezési terv és vele együtt a három éve helyreállt viszonylagos stabilitás Macedóniában, miután referendumot kezdeményeztek az ország közigazgatási egységeinek megváltoztatása és a helyhatóságok önállóságának kibővítése ellen. Macedónia kétmilliós lakosságának mintegy negyedét teszi ki a főként az ország nyugati és északnyugati, Albániával, illetve Koszovóval szomszédos részén élő albán kisebbség, amely számára a 2001-ben kitört féléves macedón-albán fegyveres összecsapás-sorozatot lezáró ohridi egyezmény garantálta az autonómia kiszélesítését.

A tervezett decentralizáció ellen a Macedón Világkongresszus (SZMK) nevű szervezet még a tavasszal kampányt indított, ám a népszavazás kiírásához szükséges 150 ezer aláírás gyűjtése azután gyorsult fel, hogy július közepén a legerősebb ellenzéki párt, a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyíltan az SZMK mellé állt. Addigra a június elején az áprilisban elnökké választott Branko Crvenkovszkit felváltó Hari Kosztov kormánya kidolgozta és a parlament elé terjesztette a területi önkormányzatok számát a jelenlegi 123-ról 80-ra csökkentő törvénycsomagot, amelyet a honatyák augusztus 12-én - minimális többséggel - jóvá is hagytak. Vagyis a referendum tétje immár az, hogy hatályban marad-e a Macedónia közvéleményét egyébként igencsak megosztó döntés.

Kosztov miniszterelnök még júliusban közölte, hogy lemond, amennyiben az ellenzék kiharcolja a referendumot, és azon felülkerekednek a területi átszervezés ellenfelei. Hivatalba lépésekor Kosztov a NATO közreműködésével létrejött ohridi megállapodás következetes végrehajtását ígérte, márpedig az ominózus törvény a rendezési folyamat kulcseleme. A belső közigazgatási határok átszabása után ugyanis már az albánok csaknem 80 százaléka fog olyan önkormányzati egységekben élni, amelyekben ők lesznek többségben, ami különösen az előző, 1996-os adminisztratív reform előtti állapothoz képest jelentős változás, mert akkor ez az arány csak 45 százalék volt. A leglátványosabb következmény, hogy albán kézbe kerül Sztruga városa, ahol emiatt július 23-án zavargások törtek ki. Szembetűnő újdonság az is, hogy a nyelvhasználatban az albánok mindazokban a körzetekben teljes egyenjogúságra tesznek szert, ahol az arányuk eléri a 20 százalékot. Ez utóbbi szabály alapján a néhány elővárossal megtoldott Szkopje is kétnyelvűvé válik.

Az SZMK és a mögötte álló ellenzék úgy véli, hogy az albánoknak tett engedmények túlmennek az ohridi egyezmény keretein, és az ország kantonizálásához, Macedónia egységének felbomlásához vezetnek. Ellenfelei azzal vádolják Crvenkovszki államfőt, illetve a Liberális Demokrata Párttal (LDP) és a Demokratikus Szövetség az Integrációért (DUI) nevű, Ali Ahmeti vezette albán párttal közösen kormányzó szociáldemokrata pártot, hogy az albán nemzetiségű választók tekintélyes hányadát képviselő koalíciós partner túszai. A Borisz Trajkovszki elnök februári tragikus halála után megrendezett választáson Crvenkovszkinak nagy szüksége volt az albán szavazatokra, amiért a DUI az első adandó alkalommal benyújtotta a számlát. Az ohridi megállapodást lényegében fegyverrel kikényszerítő albánokat ráadásul az Európai Unió által Szkopjére gyakorolt nyomás is segítette, hiszen Brüsszelben világosan értésre adták: hiába nyújtotta be Macedónia márciusban az Európai Unióhoz a csatlakozási kérelmet, esélye sem lehet a tagságra, ha nem fogadják el az új közigazgatási rendszert.

A 2001-ben a fegyveres szeparatista szervezet, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (UCK) politikai vezetőjeként ismertté vált Ahmeti a koszovói Bota Sot című napilapnak adott minapi interjújában figyelmeztetett, hogy a referendum nem egyszerűen az új területi beosztás, hanem az egész ohridi egyezmény ellen irányul, és sikere a polgárháború kiújulásának árnyékát veti előre. Crvenkovszki elnök ugyanakkor az amerikai Szabadság rádió macedón nyelvű adásában a hét végén sietett megnyugtatni a kedélyeket. Szerinte a választókat nem lehet megfosztani a népszavazás lehetőségétől, és nem kell tragédiát csinálni belőle: nem fog kettészakadni az ország, ha győznek a decentralizáció szorgalmazói, és nem fognak megszólalni a fegyverek, ha veszítenek. A koalíción belül már abban sincs egyetértés, hogy miként döntsön a parlament a referendum kiírásáról. A DUI szerint ugyanis a törvényhozásnak a kettős többség elvét kellene alkalmaznia, vagyis az albán nemzetiségű képviselők legalább felének is jóvá kellene hagynia a népszavazást, aminek még akkor is kicsi lenne az esélye, ha a DUI-nál radikálisabb, a kormány decentralizációs elképzelését keveslő Albánok Demokratikus Pártja (PDA) támogatná a referendumot.

A népszavazást könnyebb kieszközölni, mint megnyerni - hangsúlyozzák szkopjei elemzők. Az albánok zöme, de legalábbis a DUI hívei ugyanis nyilván bojkottálni fogják a voksolást, és könnyen elképzelhető, hogy a szociáldemokraták is tartózkodásra buzdítják választóikat. Így viszont nagy valószínűséggel megjósolható, hogy 50 százalékosnál alacsonyabb lesz a részvétel, ami a referendum érvénytelenségét jelenti.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a kampány és az október 17-éről egyszer már november 21-ére áttett helyhatósági választások várható újabb elhalasztása nagymértékben növeli a feszültséget Macedóniában, ahol az események ismét könnyen kicsúszhatnak a központi kormány ellenőrzése alól. Jó példa erre Sztruga, ahol a decentralizációs törvénycsomag elfogadására válaszul megkezdték egy független városállam létrehozását, és addig is polgári engedetlenséget hirdettek.

VIDA LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nick Cave elmondta, kit tart korunk legnagyszerűbb művészének

Nick Cave elmondta, kit tart korunk legnagyszerűbb művészének

Varázslatosan mutat a visegrádi vár a zúzmarában

Varázslatosan mutat a visegrádi vár a zúzmarában

Irán továbbra sem akarja kiadni a lelőtt ukrán gép feketedobozait

Irán továbbra sem akarja kiadni a lelőtt ukrán gép feketedobozait

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Hirtelen kirúgták a Grammy-akadémia elnökét – tíz nap múlva díjátadó

Hirtelen kirúgták a Grammy-akadémia elnökét – tíz nap múlva díjátadó

Sűrűbben járnak majd este a 9-es buszok

Sűrűbben járnak majd este a 9-es buszok