Csak energikusan!

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Eljárást indított a brit kormány ellen az EU luxembourgi bíróságán a múlt héten Loyola de Palacio, az Európai...

Eljárást indított a brit kormány ellen az EU luxembourgi bíróságán a múlt héten Loyola de Palacio, az Európai Bizottság (EB) közlekedésért és energiapolitikáért felelős tagja, mert London évek óta akadályozza, hogy az EB szakértői az Euratom-egyezmény adta jogukkal és kötelességükkel élve ellenőrizzék, nem használják-e tiltott célokra az észak-angliai Sellafield atomerőmű hulladéklerakójának készleteit. Alighanem ez lesz az első konkrét ügyek egyike, ami Kovács László nyakába szakad, amikor november 1-jén átveszi a stafétabotot elődjétől.

E mellé persze a környezetvédőkkel és a tagállamokkal való harcot is megörökli: De Palacio ugyanis ezen a héten újból előterjeszti az atomerőművek biztonságának szabályozásáról szóló közösségi törvényjavaslatát, amelyet két éve visszadobtak az uniós kormányok. Az EU-nak jelenleg nincsenek előírásai e téren, atomerőmű-építéskor a tagállamok a nemzetközi szabályokhoz alkalmazkodnak, és ezek megszegése esetén az EU bíróságán ma nem vonhatók felelősségre. A zöldek viszont azzal vádolják a távozó spanyol biztost, hogy a közösségi biztonsági szabályok életre hívásával akarja - politikai értelemben - megkönnyíteni a nukleáris erőművek szaporodását.

De Palaciót azzal a kritikával is illették, hogy az uniós energiapiac szabályozása során a nagy energiamultiknak kedvezve túlzottan is a kínálatnövelésre összpontosított a keresletcsökkentés helyett, legutóbb például az augusztusi olajár-emelkedéskor vette elő vesszőparipáját, miszerint a tagállamok olajkészletezési kötelezettségét a mai 90 napról 120 napra kellene növelni. Az EU e félévi holland elnöksége november végére időzítette az első kormányközi vitát arról a tavaly decemberi bizottsági javaslatról, amely - sokak szerint hasonló szellemben - az európai áramellátás biztonsága érdekében rendszeres beruházási tervek kidolgozását írná elő a tagállamoknak, különös tekintettel az országokat összekötő távvezetékek fejlesztésére, és az előírások megszegése pénzbüntetéssel járna.

A határokon átnyúló energiaelosztó rendszerek hiánya valóban akadálya az egységes európai energiapiac működésének - vélekedik Christian Egenhofer, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) kutatóintézet szakértője, de úgy véli, Kovács Lászlónak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy papírból valósággá változtassa az uniós energialiberót. Az utóbbi tíz évben az EU-ban egy sor, az áram- és gázpiac liberalizálását előíró törvény lépett hatályba, amelyek utolsó határideje 2007-ben jár le, ám számos kormány egy lépést sem tett azért, hogy a régi monopóliumokat uralkodó pozíciójuktól megfossza. A fonalat fölvevő Kovács Lászlónak e követelményeket az új tagállamokon is számon kell majd kérnie, ezért Egenhofer szerencsésnek találja, hogy magyar politikusnak jutott ez a tárca.

Piacliberalizáló, versenyerősítő törekvéseiben a magyar biztos számíthat az új EB-elnök támogatására, hiszen a José Manuel Barroso által a brüsszeli testület fő feladataként megjelölt lisszaboni növekedési programban - úgynevezett hálózatos szektorként - az energiapolitika kiemelt helyet foglal el, és a transzeurópai hálózatok 2010-ig szóló fejlesztési tervében 17, közösségi büdzséből is támogatható, összesen 10 milliárd eurós beruházási költségű kiemelt energiaprojekt szerepel.