Tetszett a cikk?

Két éve már, hogy egy száműzetésben lévő iráni csoport titkos nukleáris programot tulajdonított Teheránnak, amely diplomaták és elemzők szerint azóta csak közelebb került az atombomba előállításához. Könnyen lehet, hogy Irak után Irán lesz a következő közel-keleti válsággóc.

A színe miatt a szakzsargonban sárga pogácsának nevezett urán-oxidból 37 tonnát tervez előállítani a következő hetekben Irán, amiből 5-6 atombombához elegendő dúsított urán nyerhető - szivárogtatta ki a múlt szerdán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA). Nyilvánvalóan ez az információ is szerepet játszhatott abban, hogy a kemény fellépést sürgető Egyesült Államokkal szemben eddig inkább a meggyőzésre törekvő Európai Unió külügyminiszterei a múlt pénteken csalódottságukat fejezték ki az iráni együttműködés hiánya kapcsán.

Az ENSZ atomfelügyeleti szervének számító IAEA igazgatótanácsa szeptember 13-án ül össze, hogy eldöntse, javasoljon-e szankciókat Teheránnal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT). Irán 1970-ben aláírta az atomsorompó-egyezményt, ami nem engedélyezi nukleáris fegyver gyártását, de nem tiltja az urándúsítást. Az Egyesült Államok azonban a titkos iráni atomprogram részben nyilvánosságra került részletei alapján azzal vádolja Teheránt, hogy nukleáris fegyver kidolgozásán fáradozik. Az EU trojkájának - a német, a francia és a brit külügyminiszternek - tavalyi közbenjárására Irán ugyan megígérte, hogy felhagy a dúsítással, ám a nyáron mégis közölte, folytatja azt.

Elemzők mindazonáltal úgy vélik, az amerikai nyomás ellenére az EU most sem fogja beadni a derekát, mivel brüsszeli vélemény szerint továbbra sincs konkrét bizonyíték arra, hogy Irán valóban atomfegyver előállításán munkálkodik. Teherán azt állítja, hogy békés célú hasznosításra szánja az általa dúsított uránt. Továbbá azért van szüksége saját maga által tisztított fűtőanyagra, hogy ne függjön idegen hatalmaktól, és a nukleáris képesség teljes vertikumával rendelkezzék az uránbányászattól a dúsításon át az energiatermelésig.

Ráadásul John Kerry amerikai demokrata elnökjelölt megválasztása esetén alkut kínálna Iránnak: ha lemond a nukleáris fegyverek gyártására vonatkozó erőfeszítéseiről, akkor Washington nem zárkózik el a két ország közötti együttműködéstől. Ez a megközelítés sokkal elfogadhatóbb az EU számára, mint George W. Bush jelenlegi elnök hozzáállása, aki még az esetleges iráni visszakozás esetén is vonakodik bármit kínálni cserébe. Így valószínű, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás után, az IAEA vezetőségének decemberi ülésén dőlhet el, az ENSZ BT elé kerül-e az iráni atom ügye.

Sok a gyanús elem - állítják mindenesetre nukleáris szakértők. Először is tavaly kiderült, hogy az Irakban működő iráni számkivetett ellenzéki mozgalom, a Népi Mudzsahedin Szervezet (MKO) egy évvel korábbi információi helytállóak voltak a titkos iráni atomprogramot illetően. Az IAEA illegális - vagyis az atomsorompó-egyezményt megsértve be nem jelentett - nukleáris berendezésekre, például a dúsításhoz szükséges centrifugákra bukkant Iránban. Sőt még az atomerőművekben használt fűtőanyagnál is tisztább - azaz bombaminőségű - uránmintákat találtak, amit Teherán azzal magyarázott, hogy azok pusztán a külföldről beszerzett berendezéseken lévő szennyeződések. Iráni tudósok hírek szerint a bombában a láncreakció elindításához szükséges polónium nevű anyaggal is folytatnak kísérleteket. Teherán persze azt állítja, hogy ennek a kutatásnak nem katonai, hanem polgári vonatkozásai vannak.

Diplomáciai források szerint az egyébként még Reza Pahlavi sah idejében, azaz az 1979-es iszlám forradalmat megelőzően indult iráni nukleáris programnak mindig is része volt az atomfegyver előállításának lehetősége. Ám hírszerzési forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség azt írta, a saját urándúsítási kapacitásra törekvő Teherán csak a tavalyi iraki háború után határozta el, hogy végre megpróbálkozik a nukleáris energia katonai célú felhasználásával. Irán ugyanis - tévesen vagy helyesen - arra a következtetésre jutott, hogy a feltételezett biológiai és vegyi fegyverek sem akadályozták meg Irak amerikai invázióját, míg Észak-Korea ugyanabban a hónapban, 2003 áprilisában jelentette be, hogy nukleáris fegyvere van, Washington mégsem támadta meg az ázsiai országot. Irakban ma 138 ezer amerikai katona állomásozik, Phenjan pedig még profitált is a vele kezdődött tárgyalásokból (más kérdés, hogy sokan kételkednek az észak-koreai atomfegyver létezésében).

A nukleáris elrettentés jó adu a fenyegetésekkel szemben - következtettek Teheránban Ray Takeyh, a washingtoni Külügyi Kapcsolatok Tanácsának szakértője szerint. Bush éppen Irakot, Észak-Koreát és Iránt nevezte a "gonosz tengelyének", és ultrakonzervatív amerikai körök az iraki háború után már Irán "feltartóztatásáról" is beszélni kezdtek. Ami a hordozóeszközt illeti, Iránban tavaly júliusban mutatták be az új, Sahab-3 néven ismert közép-hatótávolságú, ballisztikus rakétát, amelyet az idén augusztusban már sikeresen teszteltek is. A pakisztáni és észak-koreai technológia alapján kifejlesztett, perzsául meteorra keresztelt rakéta hatótávolsága állítólag 1300 kilométer - így eléri Izraelt -, és ezer kilogrammos töltetet képes cipelni.

Iránt - szakértők szerint - azért sem lehet megállítani, mert a nukleáris kérdés Indiához és Pakisztánhoz hasonlóan a nemzeti büszkeség jelképe is. A perzsa ország iparilag elég fejlett ahhoz, hogy a technológiai nehézségeket legyőzze. Ráadásul az IAEA szerint Pakisztán már 1995 óta segítette Iránt a dúsításban. Egyes vélemények szerint az ország 2007 és 2009 között juthat atombomba birtokába, és attól fogva évente mintegy tucatnyi robbanófej gyártására lesz képes.

Az IAEA "puhánynak" tartott megközelítése miatt csalódott amerikai tisztviselők is elismerik, hogy az iráni nukleáris létesítmények bombázása sem feltétlenül célravezető, mivel - túl azon, hogy milyen térségbeli következményekkel járna - Teherán még inkább igyekezne eltitkolni atomprogramját. Irán egyébként ellencsapással fenyegetőzött, ha Izrael - úgy, mint 1981-ben az iraki Oszirak reaktorra - csapást mérne iráni létesítményekre.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Ha kézmosásról van szó, a nőket nem érheti kritika

Ha kézmosásról van szó, a nőket nem érheti kritika

Wagnernek is odacsap a koronavírus

Wagnernek is odacsap a koronavírus

A fideszes Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter

A fideszes Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter