Tetszett a cikk?

Megrázkódtatás nélkül viselte az uniós tagság első hónapjait a szlovák gazdaság, amely a térség egyik legdinamikusabb növekedését mutatja. Bár az infláció rekordszinten mozog, a korona erős, és a külföldi befektetők szinte ostromolják az országot.

Nem érezték meg igazán a szlovák vállalkozók az uniós tagsággal járó előnyöket, illetve hátrányokat: a csatlakozás nem adott lendületet jelenlétüknek az uniós piacokon, viszont odahaza sem erősödött lényegesen a konkurenciájuk. Ily módon összegezte tapasztalatait nemrégiben a Vállalkozói Szövetség elnevezésű szlovákiai érdekvédelmi szövetség. Komoly gondot csak az új adminisztratív kötelezettségek teljesítése jelentett, mert az ezekkel kapcsolatos jogszabályok alig néhány nappal a csatlakozás előtt jelentek meg, és induláskor nemhogy a vállalatok, de még az adóhivatal dolgozói sem voltak képben. Szembetűnő ugyanakkor, hogy május óta 150 külföldi bank és pénzügyi szervezet jelent meg a szlovák piacon, miután tevékenységük folytatásához - a jegybank által megszabott korábbi kemény feltételekkel szemben - immár elegendő a hazai működési engedély.

Az uniós piac nyújtotta lehetőségekkel főként az élelmiszer-ipari cégek éltek. Pedig a tagságtól épp e körbe tartozók féltek a leginkább, mondván, hazai piacuk még nyitottabbá válik a külföldi konkurencia előtt. Az üzletekben a nyár közepén néhány napig nem lehetett vajat és tejfölt kapni, mígnem kiderült, hogy a tejipari üzemek a kereskedelmi láncok által diktált alacsony árak miatt inkább exportálták termékeiket. Szállításaikat azután újították fel, hogy a legnagyobb hazai megrendelők elfogadták az esetenként akár a 20 százalékot is meghaladó áremelést. Az akció augusztusban is folytatódott: a termelők ezúttal a tej és a marhahús árát próbálták hasonló módszerrel felsrófolni.

Az élelmiszerárak emelkedése a vártnál magasabbra tornázta fel az inflációt. A júliusban regisztrált 8,5 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalékkal haladta meg az előrejelzéseket, pedig ez az adat a benzin drágulását nem is tartalmazta. Az elemzők mégis arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-emelkedés növekedési üteme az év végére 8 százalék alá szorítható. Várakozásaik alapjául az szolgál, hogy a második fél évben magasabban lesz a viszonyítási alap, miután tavaly augusztusban több élvezeti cikk, például a sör, a bor és a cigaretta fogyasztási adóját jelentősen megemelték.

Az uniós csatlakozás nem rontott a külkereskedelmi mérlegen: a hiány eddig 4,2 milliárd koronával alacsonyabb a tavalyinál. Nem véletlen, hogy az exportőrök védelmében a jegybank a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja keretek közé szorítani a hazai valuta erősödését: júliusban például 766 millió eurós intervencióval igyekezett 40 korona felett tartani a szlovák fizetőeszköz euróval szembeni árfolyamát. Elemzők az év hátralévő részében a külkereskedelmi mérleghiány romlására számítanak. Kezd kiteljesedni a külföldi beruházási boom, és az ezzel összefüggő technológiaimport alaposan megemelheti a behozatal értékét.

A külföldi befektetésekkel foglalkozó SARIO állami ügynökség adatai szerint az első fél évben 43 milliárd koronányi tőke érkezett Szlovákiába, közel annyi, mint a tavalyi év egészében. Pozsonyt a nagyarányú működőtőke-beáramlás méltán tölti el büszkeséggel, hiszen e tekintetben sikerült megelőznie Csehországot, és az évnek még nincs vége. Folyamatban van 17 újabb, összesen mintegy 50 milliárd korona értékű szerződés aláírása. Nem véletlen, hogy a Handelsblatt német napilap - az új uniós tagországok első száz napját elemezve - Szlovákiát nevezte meg a külföldi beruházók kedvenceként, megjegyezve, hogy ennek hátterében főként az alacsony munkabérek húzódnak meg. Banki elemzők óvatosabban fogalmaznak, szerintük a külföldiek kiemelt érdeklődése azzal magyarázható, hogy a szlovák gazdaság növekedési potenciálja most érte el azt a szintet, ahol Magyarország hat, Csehország pedig három éve tartott.

Bármennyire vonzó is Szlovákia a külföldi befektetők számára, gondot jelent, hogy egyre nehezebb - különösen, ami az infrastruktúrát illeti - beruházásaiknak megfelelő helyet találni. Bonyolódik a helyzet a zsolnai KIA autógyár beruházása körül is, ahol a dél-koreai cégnek egy előkészítetlen területet ígértek oda. A telkek egy része időközben spekulánsok kezébe került, akik a piaci ár közel háromszorosára rúgó összeget kérnek, amit az állam egyelőre nem hajlandó megfizetni. Ha tovább húzódik az ügy, még az is megtörténhet, hogy a dél-koreai cég visszalép a beruházástól.

Persze a képzett, de olcsó munkaerő vonzerején kívül a radikális adóreform, többek között a 19 százalékos társaságiadó-kulcs is szerepet játszik a külföldi befektetések megugrásában. Az adóreform hatásait sokan az idei költségvetés legkomolyabb kockázati tényezőjének tartották, de a félelem a bevételek elmaradásától egyelőre nem igazolódott be. Épp ellenkezőleg: az adóbevételek az első fél évben 4 milliárd koronával voltak magasabbak a tervezettnél, amire még nem volt példa. Ivan Miklos pénzügyminiszter az összeg felét az államadósság csökkentésére, felét pedig az oktatásügyre és az autópálya-építésekre fordítaná.

Nincs könnyű dolga, hiszen a kormánykoalíció parlamenti helyzete továbbra is bizonytalan. Robert Fico, a baloldali-nacionalista Smer ellenzéki vezére - aki a napokban együttműködési megállapodást kötött Vladimír Meciarral - a költségvetési többletre hivatkozva törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy a jelenlegi 19 százalékos egységes áfa helyett az alapvető cikkekre újra vezessék be a 10 százalékos kedvezményes kulcsot. Miklos ezzel szemben megpendítette, hogy a büdzsé bevételeinek tartós növekedése esetén szó lehet az áfakulcs akár 17 százalékra történő csökkentéséről.

Optimizmusra adnak okot a féléves makrogazdasági adatok. A fogyasztás jelentősen nőtt: a kiskereskedelemben 6, az iparban pedig 12 százalékkal, jóllehet elemzők az év végére vagy a jövő év elejére becsülték a gazdaság komolyabb élénkülését. Tavaly az autóipar számított húzóágazatnak, az idén ezt a szerepet átvette a távközlés és nagy megelégedésre a korábban gyengélkedő építőipar. A fogyasztási boomból a lakosság is kiveszi a részét, legalábbis a Pozsonyban és Nyugat-Szlovákiában élők. A júniusi 30 milliárd koronás belkereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában, ami azonban elsősorban a lakossági kölcsönfelvételek, különösen a jelzáloghitel népszerűségét átvett fogyasztási hitelek jelentős növekedésének köszönhető.

TUBA LAJOS / POZSONY

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gyógyszerek előállítását gyorsító eszközöket fejlesztenek Szegeden

Gyógyszerek előállítását gyorsító eszközöket fejlesztenek Szegeden

Alaposan megkérik a legújabb közúti McLaren árát

Alaposan megkérik a legújabb közúti McLaren árát

Így módosítják a költségvetést a "történelmi léptékű" gazdaságvédelmi akciótervhez

Így módosítják a költségvetést a "történelmi léptékű" gazdaságvédelmi akciótervhez