Az ár is húzza

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Sztrájk bénította meg Bangladest az ellenzék vezére ellen a minap megkísérelt merénylet után - az évek óta tartó robbantásos akciók mögött iszlámista szélsőségeseket sejtenek. Ráadásul a nyáron nem várt, hatalmas áradás sújtotta a szegény és népes országot.

Szokatlan képet festett az utóbbi hetek több napján is Banglades tízmilliós fővárosa, Dhaka: az utcák elnéptelenedtek, a nyüzsgés helyett legfeljebb néhány riksát és rendőrautót lehetett látni. Az általános sztrájk szinte megbénította az egész országot, a boltok, iskolák és az irodák bezártak, a közlekedés leállt, az emberek nem hagyták el otthonukat. Az utcai események leginkább a tüntetők és a rendőrök összecsapásaira korlátozódtak, tucatnyi városban gyújtogattak, több százan megsebesültek.

Az ellenzéki Avami Liga (AL) azt követően szólított fel a sorozatos munkabeszüntetésekre, hogy a múlt hónapban merényletet kíséreltek meg vezetője, Sejk Haszina ellen. A politikus a főváros központjában egy húszezres gyűlésen éppen befejezte beszédét, amikor a környező háztetőkről gránátokat hajítottak a tömegbe, 19-en meghaltak, és több mint 150-en megsebesültek. Az ellenzéki vezető - aki megúszta a merényletet, csak a ruhája lett véres az áldozatoktól - a Begum Khaleda Zia miniszterelnök Bangladesi Nacionalista Pártja (BNP) által vezetett négytagú koalíció két iszlámista pártjához közel álló szélsőséges csoportokat vádolta az akcióval.

Banglades politikai kultúráját már régóta mételyezi, hogy a két nagy párt, az AL és a BNP rendszeresen bűntények elkövetésével vádolja egymást. Az áldozat szerepét magára osztó Haszina szerint a kormány tönkre akarja tenni a hagyományosan liberális, nem iszlámista AL-t. Az ellenzék ugyanakkor - mutatnak rá elemzők - a demonstrációkkal a kormány tekintélyét akarja aláásni, és előrehozott választásokat követel. Zia kormányfő hiába javasolt találkozót Haszinának, a két politikus asszony jó egy évtizede nem beszél egymással, a köztük lévő kibékíthetetlen ellentét inkább személyes, mint ideológiai.

Tény mindenesetre, hogy 2000 óta zajlanak a titokzatos merényletek, legutóbb a hét végén egy északkeleti városban robbant bomba, két életet követelve. Az utóbbi négy évben elkövetett több tucat robbantásban legalább százan vesztették életüket. Ráadásul az idén az augusztusi volt a harmadik támadás az AL ellen. Úgy tűnik, hogy az erőszakos akciókat összehangolják, hiszen az ország valamennyi részére jut belőlük, a célpontok között pedig mozik, szerkesztőségek és politikai gyűlések is vannak. A rejtélyes elkövetőkkel kapcsolatos bizonytalanságot csak fokozza, hogy a hatóságok - egy eset kivételével - senkit nem tudtak előállítani.

Az idén áprilisban még világosabbá vált, hogy komoly a baj, a rendőrség és a parti őrség ugyanis Chittagong kikötővárosban talált egy hajót, amely roskadásig volt fegyverekkel. A több mint kétezer géppisztolyt, 150 rakétavetőt, 25 ezer gránátot és több mint egymillió töltényt a hatóságok csak tíz teherautóval tudták elszállítani. A helyi sajtó szerint állítólag létezik egy iszlámista terrorszervezet, amelyet egy bizonyos Bangla Bhai - a bengáli testvér - vezet. A hírek szerint a kegyetlen csoport egy tálib típusú iszlámista államot szeretne létrehozni, hogy "felébressze az emberek vallásos érzületét". A vádak szerint az ország délkeleti részén lévő medreszékben nevelik a fanatikusokat, a vallásos iskolák azonban cáfolták ezt.

Az amúgy is romló közbiztonság közepette az erőszak leginkább a majd 150 milliós és toleránsnak ismert ország vallási kisebbségeit sújtja. A fundamentalisták rendszeresen támadják a muszlimok által el nem ismert, de magát az iszlámhoz tartozónak valló ahmadija szekta tagjait, mecsetjeit és vallásos szertartásait. A szélsőségesek dühének másik célpontja a népes hindu kisebbség, amelyet - emberjogi aktivisták szerint - a kormány nem igazán próbál megvédeni. Az országban széles körben tisztelt politikai kommentátor, Altaus Samad szerint mindenesetre fanatikus iszlámista csoportoknál kéne kezdeni a nyomozást.

Elemzők szerint azonban a sztrájkhullám semmire sem megoldás, mivel egynapi általános munkabeszüntetés több mint 60 millió dollárnyi bevételtől fosztja meg az amúgy is sebezhető gazdaságot. Ráadásul a július-augusztusi áradás a kormány adatai szerint 7 milliárd dollárnyi kárt okozott. A világ egyik legsűrűbben lakott országának számító Banglades szinte egy hatalmas tóvá változott, többezernyi apró kis szigettel. Területének kétharmadát, Dhakának is majd a felét öntötte el az ár. Mivel tízmilliók laknak az ártéren, a lakosság ötödét érintette közvetlenül a természeti csapás, a fertőzések járványméreteket öltöttek.

A tízévente esedékes hatalmas áradás most négy évvel korábban jött, amit azzal magyaráznak, hogy az ország négy hatalmas folyója - köztük a Gangesz és a Brahmaputra - rendkívüli utánpótlást kapott a Himalájában olvadó hóból. Az olvadás egyes szakértők szerint felgyorsulni látszik az üvegházhatás miatt, miközben az erdőkivágások következtében fellépő talajerózió is csökkenti a víz felszívódását. Ráadásul az ország felkészületlen az áradásra, az előrejelzés például olyan rossz, hogy a kívánt 4-5 nap helyett csak 4-5 órával korábban tudnak riasztani.

Az áradás következtében nagyrészt leállt a textilipar, hiszen gyárak kerültek víz alá, és sok varrónő nem jutott el a munkahelyére. Az ország exportbevételeinek 80 százalékát adó ágazatra - amely a négymilliós ipari munkaerő felét foglalkoztatja - amúgy is komoly veszély leselkedik. A jövő év elejétől ugyanis az évi 350 milliárd dolláros nemzetközi textilkereskedelemben megszűnnek az importkvóták, ami miatt az IMF becslése szerint a bangladesi kivitel a negyedével csökkenhet. A gyermekruha kategóriában például - ahol a kvótákat már korábban felszámolták - az USA-ba irányuló bangladesi export a felére esett vissza, miközben a kínai kivitel a tízszeresére, 800 millió dollárra nőtt.

Az országnak sokat számíthat, hogy jelentős mennyiségű földgázvagyona van, a gáz indiai exportja évi 600 millió dollár bevételt hozhat. Ám a két nagy párt a gázkincs felhasználásában sem ért egyet: az amúgy India-barát ellenzéki AL szerint előbb Banglades saját energiaellátását kellene biztosítani. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány már garantálta Indiának a gázszállítást Banglades eddigi legnagyobb - kétmilliárd dolláros - külföldi beruházásáért cserébe. Mohamed Ibrahim bangladesi biztonsági szakértő szerint itt volna az ideje, hogy Haszina és Zia végre szóba álljon egymással, mielőtt az "ország elsüllyed a Bengáli-öbölben".