Tetszett a cikk?

Egyre fenyegetőbb és földrajzilag is mind szélesebb az amerikai megszállás és az átmeneti iraki kormány elleni gerillaháború, amely szakértői vélemény szerint még egy évtizedig is elhúzódhat. Félő, hogy veszélybe kerül a januárra tervezett választás megtartása, ami tovább ronthat a helyzeten.

Az utóbbi napok legkeresettebb videokazettája Bagdadban nem egy játék- vagy koncertfilm volt, hanem egy egyiptomi férfi lefejezését bemutató felvétel. Kivégzése előtt a szerencsétlen még bevallja álarcos hóhérjai előtt, hogy elektronikus jelzőberendezések elhelyezésével segítette a Faludzsát bombázó amerikai légierőt. A 70 dollárcentnek megfelelő összegért árult, a Kém címet viselő klipből heti négyszázat is eladnak, így a véres jelenet - a terjesztők szándékának megfelelően - sokakat elrettenthet az Irakban állomásozó amerikai katonákkal való együttműködéstől.

A brutalitás és annak széles körű propagálása csak az egyik jele annak, hogy az iraki gerillák mindenre elszántak az amerikai megszállás és az Ijad Allávi vezette ideiglenes kormány elleni harcban. Másfél évvel a háború 2003. március 20-ai kezdete után egyre nagyobb erővel dúlnak az összecsapások: vasárnap például az egyik legvéresebb nap volt, legalább 110-en vesztették életüket. A fővárosban a gerillák féltucatnyi pokolgépes autót robbantottak fel, akna- és rakétaesőt zúdítottak az ideiglenes kormánynak és az amerikai nagykövetségnek is otthont adó úgynevezett zöld zónára. Kedden hasonló ütemben folyt az öldöklés, Bagdadban például legalább 39-en haltak meg egy rendőrőrs elleni pokolgépes merényletben. Az erőszak válasz lehet arra, hogy az utóbbi napokban az amerikai légierő fokozta támadásait több város ellen.

A megszállás alatt eddig tízezer iraki civil halt meg, az áldozatok több mint fele az új iraki rendfenntartó erők tagja volt. Az amerikai hadsereg vesztesége a múlt héten átlépte az ezer főt, a sebesültek száma a hétezret. A június 28-ai hatalomátadás ellenére a július és az augusztus a legvéresebb hónapok közé tartozott, míg márciusban az amerikai erők 700, addig augusztusban 2700 támadást szenvedtek el.

A változatos harcmodort - távirányítású robbanószerkezeteket, rakéta- és aknavetőket, autókba rejtett pokolgépeket, mesterlövészeket és öngyilkos merényleteket - alkalmazó gerillák szinte kiegyenlítették a küzdelmet a világ egyetlen szuperhatalmával szemben. Richard Myers tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke is beismerte, hogy a gerillák egyre ravaszabbak. A megszállás elhúzódása is segíti az ellenállókat az alkalmazkodásban és abban, hogy mind több fiatalt állítsanak csatasorba. Az amerikai hadsereg washingtoni főiskolájának szakértője, Steven Metz szerint a gerillák a városi környezetben gyakran a reguláris erőknél is tanulékonyabbak. Nemzetközi tapasztalat szerint - tette hozzá Metz - 10-15 év alatt fulladnak ki a gerillák, az iraki ellenállás is legalább tíz évig tarthat még.

Az utóbbi időben az amerikai katonák több gócpontnál vesztették életüket, ami jelzi, hogy földrajzi értelemben is szélesedik az ellenállás. Egyrészt a síita városokban és Bagdad síiták lakta nyomornegyedeiben, másrészt a fővárostól északra és nyugatra húzódó szunnita övezetben. Magas rangú amerikai tisztek kijelentéseiből ráadásul az is kiderül, hogy a Bagdadtól nyugatra fekvő Anbar tartomány egyes részei és több város - Faludzsa, Ramádi vagy Szamarra - a gerillák ellenőrzése alatt áll. Ezeken a területeken az amerikai katonák szinte a támaszpontjaikra, illetve a kérdéses városok körül felállított bázisaikra szorultak vissza.

A The New York Times értékelése szerint kudarcot vallott az az amerikai próbálkozás is, hogy a lázadozó szunnita városok irányítását volt baathista tábornokokra bízzák. Augusztusban például Faludzsában és Ramádiban három, Szaddám Huszein volt diktátorhoz egykor hű személyiséggel is elbántak a gerillák. Az egyiket lefejezték, a másikat három fia életével zsarolva lemondatták, a harmadikat pedig az amerikaiak tartóztatták le, miután kiderült, nyomás hatására a fundamentalistáknak kémkedett.

Úgy tűnik, hogy a szunnita felkelők központja Faludzsa, ahol egy Abdullah al-Dzsanabi nevű vallási vezető a volt afganisztáni tálib rendszerhez hasonló uralmat vezetett be. A lopást és az erőszakot például ostorral vagy akár lefejezéssel büntetik, az alkohol, de még a cigaretta is tilos. Al-Dzsanabi a jelek szerint együttműködik az al-Káidával kapcsolatban álló, jordániai születésű Abu Muszab al-Zarkavi vezette, Tauhid és Dzsihád (Egység és Szent Háború) nevezetű terrorcsoporttal, amely a legtöbb öngyilkos merényletért és számos külföldi elrablásáért felelős. A kivégzésekről, "bűnbánó megtérésekről" készült videofelvételek díszletéből sosem hiányzik a Zarkavi-csoport fekete-sárga zászlaja.

Akár volt kapcsolat, akár nem a háború előtt Irak és az al-Káida között, úgy fest, most van. Ezt támasztja alá al-Zarkavi jelenléte, aki a múlt hét végén az interneten közölt közleményben újfent megfenyegette Allávi kormányfőt. Oszama bin Laden al-Káida-vezér jobbkeze, az egyiptomi Ajman al-Zavahri pedig múlt csütörtökön a katari al-Dzsazíra tévében bemutatott felvételen kijelentette, "az Egyesült Államok veresége Irakban és Afganisztánban csak idő kérdése".

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Myers tábornok ugyanakkor az utóbbi napokban jelezte, hogy a gerillák által ellenőrzött városok visszavételével addig várnak, amíg az új iraki erők készen nem lesznek a feladatra. A jelenleg kiképzés alatt álló 95 ezer iraki katona amerikai megítélés szerint az év vége felé lehet alkalmas a gerillák elleni harcra. Addig Allávi kormányfőnek lesz ideje meggyőzni a gerillákat, hogy csatlakozzanak a politikai átmenet folyamatához. Korántsem biztos azonban, hogy ez sikerül, hiszen az amerikai megszállás ellen harcoló csoportok az új Irak egyetlenegy politikai intézményében sem kaptak szerepet, így például a múlt hónapban felállított ideiglenes törvényhozásban sem.

Az átmeneti kormány gyengeségét pedig mi sem mutatta jobban, mint az, hogy a három hétig tartó nedzsefi síita lázadást csak Ali al-Szisztáni ajatollah közvetítésével sikerült lecsendesíteni a múlt hónapban. Moktada al-Szadr lázadóvezér tehát nem a kormányfőnek adta be a derekát, és az általa vezetett Mehdi Hadserege lényegében csak kivonult az Ali Imám-mecsetből, lefegyverzésére nem került sor. A fiatal és radikális al-Szadr politikai szerepvállalása ráadásul megosztja Allávi kormányát és a többségi síitákat is - sokan, köztük állítólag maga a kormányfő is inkább a hitszónok eltüntetésében gondolkodna, tartva növekvő befolyásától.

A miniszterelnök mindazonáltal a brit sajtónak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a terveknek megfelelően megtartják a januári választást. Holott amerikai kormánytisztviselők is amiatt aggodalmaskodnak, hogy ha nem sikerül pacifikálni a szunnita városokat, aligha lehet igazságosan lebonyolítani a szavazást. Egy rosszízű választás pedig nemcsak a gerillák harcának legitimitását növeli, de tovább élezheti az etnikai és vallási ellentéteket.

Az elismert londoni agytröszt, a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézete Irak jövőjéről készített tanulmányában három forgatókönyvet vázolt fel. E szerint Irak a legjobb esetben is a jelenlegi módon kínlódik tovább. A sötétebb szcenárió szerint az USA idő előtt távozik, a kurd szeparatizmus, a síita kérlelhetetlenség és a szunnita lázadás megakadályozza a választást, és az ország polgárháborúba süllyed. A legrosszabb lehetőség azonban az, hogy Irak széthullása megingatja a térség viszonylagos stabilitását, Szaúd-Arábiában felszínre kerülnek a síita-szunnita ellentétek, a királyi család szunnita lázadással kerül szembe, északon pedig az iraki kurdok önállósodása a szomszédos országok kurd közösségeiben szít nyugtalanságot, ami török beavatkozáshoz vezethet.

KERESZTES IMRE

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Most az ördög sem visel Pradát: a divatipart is kiütötte a koronavírus

Most az ördög sem visel Pradát: a divatipart is kiütötte a koronavírus

New York államban egy nap alatt kilencezerrel nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma

New York államban egy nap alatt kilencezerrel nőtt a diagnosztizált fertőzöttek száma

Saját béréből segítené ki megszorult alkalmazottait a Budapest Airport menedzsmentje

Saját béréből segítené ki megszorult alkalmazottait a Budapest Airport menedzsmentje