Tetszett a cikk?

Az erőszak terjedése komolyan veszélyezteti a januárra tervezett iraki választás megtartását. A washingtoni kormány az újjáépítésre szánt pénzek biztonsági célokra történő átcsoportosítását kérte a kongresszustól, ami egyes szakértők szerint a megszállás kudarcának közvetett beismerése.

Többtucatnyi embert fenyegetett kivégzés lapzártánkkor Irakban, foglyaik életéért a militáns csoportok különféle követelésekkel álltak elő. Egyes hírek szerint több túszejtő pénzért adja tovább a foglyokat az al-Káida helyi sejtjeinek. Közben továbbra sem lehetett biztosat tudni az egy hónapja elfogott két francia újságíró vagy a szeptember elején túszul ejtett két olasz nővér sorsáról. Az iraki állapotokat kegyetlen és groteszk módon jellemző túszválság féléves mérlege: többtucatnyi országból összesen több mint száz embert raboltak el, és mintegy harmincat végeztek ki. Többeket lefejeztek, a kivégzésekről iszlámista honlapok videofelvételeket mutattak be.

Az emberrablásoknál kevésbé látványosan, de ugyanúgy gyilkolják az amerikaiakkal együttműködő irakiakat: tolmácsokat, takarítókat, szakembereket. Hivatalos adat nincs az otthonukban, autójukban vagy az utcán hidegvérrel lelőttek számáról, de egyes összesítések szerint január óta csak a fővárosban majd félszáz irakit gyilkoltak meg kollaborálás vádjával. Az amerikai erők és iraki szövetségeseik, valamint az ellenállók közötti gerillaháborúban csak a múlt héten több mint háromszáz iraki vesztette életét.

Az Irakban szerencsét próbáló külföldi polgári alkalmazottak közül - a nepáli szakácstól a dél-afrikai testőrig - több mint 150-en estek áldozatul. A biztonsági cégek állítólag 15-20 ezer embert foglalkoztatnak Irakban, miközben az amerikai után a második legnagyobb, brit katonai kontingens 8500 katonát számlál. Az erőszak újabb eleme, hogy egy videofelvétel tanúsága szerint lefejeztek három kurdot, akik a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) tagjai voltak. A szélsőségesek közleménye szerint a KDP és a másik nagy kurd párt, a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) áruló. A kurdok, illetve a szunnita és síita arabok közti etnikai-vallási ellentétek kiélezését célozhatja az is, hogy vasárnap és hétfőn meggyilkolták a befolyásos szunnita vallási vezetőket tömörítő szövetség két tagját.

A vérontás nyilvánvaló célja többek között az, hogy megakadályozzák a január végéig tervezett általános választás megtartását. Míg azonban Kofi Annan ENSZ-főtitkár, számos névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő, valamint több elemző úgy vélte, ilyen biztonsági körülmények között nem lehet szavazni, Ijad Allávi átmeneti iraki kormányfő múlt hét végi londoni látogatásán kijelentette, hogy a választást mindenképpen megtartják. Még akkor is - tette hozzá -, ha például a 300 ezres Faludzsa, a szunnita lázadás központja nem voksol. Jelenleg 35 ENSZ-alkalmazott tartózkodik Irakban, holott például a Boszniában, Koszovóban vagy máshol a világszervezet égisze alatt tartott választáson több ezer megfigyelő segédkezett. Irakban heteken belül kezdődne a választók regisztrálása.

A választás megtartásának kérdése kétségtelenül csapdahelyzet. Iraki elemzők szerint ugyanis a jelenlegi erőszak árnyékában százezrek bojkottálhatják a szavazást vagy maradhatnak kényszerűen távol a voksolástól, ami hiteltelenné teszi a végeredményt. A várhatóan mintegy négyezer szavazóhely előtt sorban állók ráadásul kiváló célpontot nyújthatnak a gerilláknak. Halasztás esetén viszont a szavazni vágyók tömegei foghatnak fegyvert, még inkább aláásva az Allávi-kabinet legitimitását.

De nemcsak Faludzsa, hanem Ramádi, Szamarra, Bakúba, illetve Moszul és Bagdad több negyede is teljesen vagy nagyrészt az ellenállók ellenőrzése alatt áll. Az amerikai erők egyelőre csak a levegőből támadják az április óta a kezükből lassan kicsúszott városok gerillaállásait, és azt tervezik, hogy december végéig visszaszerzik az ellenőrzést az addigra felkészített iraki nemzeti gárda segítségével. Csakhogy rendkívül lassan halad az iraki biztonsági erők kiképzése, amely - a jelek szerint - még az újjáépítésnél is fontosabb prioritássá lépett elő.

Amerikai stratégiaváltásként aposztrofálta több szakértő is, hogy az amerikai kormány a múlt héten a kongresszus jóváhagyását kérte a Washington által az újjáépítésre tavaly novemberben elfogadott 18,4 milliárdból legalább 1,8 milliárd dollár átcsoportosítására az iraki biztonsági erők létszámának bővítése végett. A terv szerint további 80 ezer rendőrt, határőrt és katonát toboroznának, így összlétszámuk elérné a 250 ezret. Anthony Cordesman, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető szakértője a londoni Financial Timesban hétfőn megjelent cikkében az átcsoportosítást az amerikai megszállás kudarcának beismeréseként értékelte.

A szerző egyúttal úgy vélte, az átprogramozás annak a de facto beismerése, hogy Irak demokratikus átalakítása tulajdonképpen lehetetlen. Paul Bremer, Irak június végén távozott amerikai helytartója és az általa vezetett koalíciós átmeneti hatóság (CPA) valójában nem akart igazán ütőképes új iraki hadsereget, féltve az iraki demokráciát. Azóta azonban egyre nyilvánvalóbbá vált az a cél, hogy az amerikai-brit erőket minél hamarabb irakiak váltsák fel. Larry Diamond, a CPA volt tanácsadója a Foreign Affairs külpolitikai folyóirat legújabb számában idealizmussal vádolta Bremert, aki - a Baath-rendszer teljes felszámolásával és a hadsereg feloszlatásával - két stratégiai hibát is elkövetett.

Pesszimista következtetésre jutott a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által George W. Bush elnök számára július végén megrendelt, a The New York Times által kiszivárogtatott nemzetbiztonsági körkép is, amely - hasonlóan a londoni Külügyi Királyi Intézet jelentéséhez - jó esetben is hiányos biztonságot, rossz esetben polgárháborút jósolt a következő évre. Tony Blair brit kormányfő pedig vasárnap első alkalommal ismerte el, hogy egy "új iraki konfliktus" van kialakulóban, persze a terrorizmus elleni globális harc centrumának állítva be az iraki háborút. Nyilatkozatát egy nappal azt követően tette, hogy a londoni The Daily Telegraph ismertette azokat a dokumentumokat, amelyek egy évvel a tavaly márciusi invázió előtt a háború beláthatatlan következményeire figyelmeztették a brit kormányfőt.

Az újjáépítés hiányosságait bírálta a brüsszeli székhelyű kutatóintézet, a Nemzetközi Válság Csoport. E hónapban ismertetett jelentése szerint a megszállt Irakot irányító amerikai hatóság "törékeny és nem működő" rendszert hagyott örökül az Allávi-kormánynak. Elemzők a legbeszédesebb adatnak azt tartják, hogy a Washington által Iraknak jóváhagyott 18,4 milliárd dollárnak - az amerikai külügyminisztérium adatai szerint - eddig csak az 5-6 százalékát költötték el, felét nem is Irakban. A mintegy 2300 tervezett beruházásból kevesebb mint 140 van folyamatban, és a június végi hatalomátadásig ígért 50 ezer új munkahelyből húszezer sem valósult meg. A lakosság 60 százaléka függ az élelmiszersegélyektől, a munkanélküliség 50 százalékos, és az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tavaly a 2002-es felére, 620 dollárra zuhant.

Az áram- és vízellátás a legtöbb iraki számára állítólag nem javult Szaddám Huszein rendszerének megdöntése óta, a lakáshelyzet pedig - az évtizedes lemaradás miatt - olyan rossz, hogy mintegy kétmillió új otthonra lenne szükség. Talán az egyetlen siker, hogy a kőolajtermelés lényegében elérte a háború előtti szintet, de a felhozatal és a szállítás sokszor akadozik a szabotázsakciók miatt. Számos független szakértő úgy véli, hogy az újjáépítési összegek biztonsági célokra való felhasználása a régen várt pragmatizmust jelzi, de a rövid távú érdekekért - a választás megtartásáért - mintha feladnák a hosszú távú célt: a stabil és demokratikus Irak felépítését.

KERESZTES IMRE

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A román kormány fél hónapos kényszerszabadságra küld közalkalmazottakat

A román kormány fél hónapos kényszerszabadságra küld közalkalmazottakat

Váratlanul lenyomta a Microsoft Edge böngészője a Firefoxot, már ez a második legnépszerűbb böngésző

Váratlanul lenyomta a Microsoft Edge böngészője a Firefoxot, már ez a második legnépszerűbb böngésző

Barta Sylvia újabb gyógyszeres kezelést kap a koronavírus miatt

Barta Sylvia újabb gyógyszeres kezelést kap a koronavírus miatt