Tetszett a cikk?

Utolsó befolyásos tisztségéről is lemondott a korábbi kínai párt- és államelnök, Csiang Cö-min. Az utód, Hu Csin-tao a kommunista párton belül nagyobb átláthatóságot és korrupció elleni harcot ígér, ám elveti a nyugati típusú politikai reformokat.

Feltűnő szívélyességgel búcsúztatta mosolygó elődjét Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, államelnök a központi bizottság (kb) múlt heti négynapos ülése után, amelyen Csiang Cö-min a párt központi katonai bizottságának éléről is leköszönt. A kínaiak túlnyomó többsége számára csak a televízió képernyőjéről, a köztéri óriásplakátokról és a lapok címoldaláról ismert vezetők személyes jelenlététől szembeszökően boldog kb-tagok és póttagok gyűrűjében Csiang maga is elégedettnek látszott. Pedig a kb-plénum előtt kiszivárgott értesülések szerint a KKP főtitkári posztjáról alig két éve, az államfői tisztségből tavaly márciusban visszavonult Csiangot nem volt könnyű meggyőzni arról, hogy a 2,5 millió fős hadsereg és a hazai össztermék (GDP) 3,5-5 százalékát elérő közvetlen hadi kiadások felett rendelkező testület irányítását is átengedje utódjának.

A pekingi pártvezérek úgynevezett harmadik nemzedékét képviselő, 78 éves Csiang - aki mellett némely források szerint a 2002. novemberi pártkongresszuson még ultimatív formában álltak ki a tábornokok - végül mégis követte a kínai reformok atyjaként tisztelt Teng Hsziao-ping példáját. Teng 1989-ben, szintén két évvel az után állt fel a katonai bizottság elnöki székéből, hogy elhagyta a csúcsvezetőséget, a politbüró (pb) állandó bizottságát, és ezzel átadta a hatalmat - az utóbb a Tienanmen téri tüntetőkkel szemben tanúsított erélytelensége miatt kegyvesztetté vált - Csao Ce-jangnak, akinek helyét aztán 1989 júniusában a Sanghajból származó Csiang foglalta el. A kínai politikai játékszabályok szerint már csak puszta formaság, hogy a parlament, az Országos Népi Gyűlés jövő márciusban esedékes ülésszakán Csiangot Hu váltja fel a párt központi katonai bizottságának azonos nevű állami "ikerszervében" is. Ezzel véget ér a politikai társbérlet, beteljesedik a hatalomváltás 2002-ben elkezdett folyamata, amely a népköztársaság 1949-es kikiáltása óta először nem okozott komoly politikai megrázkódtatásokat Kínában.

Csiang távozása meglepetést keltett annak ellenére, hogy a zárt ajtók mögött zajló pekingi tanácskozás előtt már fölröppent a kínai politikus elhatározásának a híre. Elsőként a The New York Times számolt be arról, hogy szeptember elején, pártvezetők egy szűk körű találkozóján Csiang felajánlotta lemondását, majd egészen a kb-ülésig ellentmondásos információk érkeztek szándékairól. A jelentésekből mindazonáltal egyöntetűen kiviláglott: Hu és hívei növekvő nyomást gyakoroltak Csiangra, hogy siettessék visszavonulását. Így nemrég, a Teng születésének századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozat központi ünnepségén elhangzott beszédében Hu félreérthetetlen célzást tett Csiangra, amikor méltatta az 1997-ben elhunyt pártvezetőt azért, mert idejében a háttérbe húzódott.

Az utóbbi hónapokban a fölöttébb zárt kínai politika rejtett összefüggéseit ismerő szakértők több jelét is felfedezni vélték a Hu és fő szövetségese, Ven Csia-pao miniszterelnök, valamint a Csiang-féle "sanghaji klán" közötti vetélkedésnek, amely sokak szerint már-már két hatalmi centrum kialakulásához vezetett. Nem maradt észrevétlen, hogy augusztus elején Csiang egy megbeszélésen, ahol Hu és Ven tanácsadói is jelen voltak, bírálta a gazdaság túlhevülését megakadályozni hivatott kiigazítási politikát, amelynek jegyében a kormány igyekszik drasztikusan visszafogni a hitelkiáramlást és a beruházásokat. Az sem kerülte el az elemzők figyelmét, hogy július végén a pb állandó bizottsága meghirdette a "virágzó nemzet - erős hadsereg" elvet, amely a Hu nevéhez fűződő "békés felemelkedés" külpolitikájának átértékelésére engedett következtetni. Csiang érvelése szerint ugyanis a békés szándékok hangoztatása felbátorítja a tajvani "szeparatistákat". A két tábor ideológiai üzenetváltásai mellett Pekingben megsokasodtak a Csiang egészségének aggasztó romlásáról, állítólagos rákos megbetegedéséről vagy éppen szívpanaszairól szóló pletykák is.

A múlt heti kb-plénum végül azokat az elemzőket igazolta, akik szerint a kínai pártelitben - egy margóra szorított és nem túl népes baloldali frakciót leszámítva - a törésvonalak már nem reformerek és konzervatívok, pragmatikusok és ortodoxok között húzódnak. A kommunista frazeológiába csomagolt nézeteltérések valójában a megerősödött, a központi és helyi párt- és állami apparátussal összefonódó kínai nagytőke különböző csoportjainak gazdasági-pénzügyi érdekellentéteit takarják. Kiválóan szemlélteti ezt a Hu-Ven tandem és a sanghaji klán között folyó vita arról, hogy szükség van-e az anyagi források újraelosztására a viharos gyorsasággal fejlődő tengerparti régióktól egyre inkább leszakadó belső tartományok javára. A legfelső vezetők rivalizálásának ugyanakkor határt szab, hogy a KKP berkeiben egyöntetű elsőbbséget élvez a politikai stabilitás megőrzése, hiszen ez alapfeltétele a gazdasági növekedés fenntartásának, márpedig ez utóbbi az egypártrendszer legfontosabb legitimációs tényezője.

A KKP egyeduralmát ugyanis a párton belül és kívül is egyre növekvő népszerűségnek örvendő, még Teng által trónörökösnek kiszemelt Hu sem kérdőjelezi meg. Az ember középpontba állítását szorgalmazó, a párt- és állami bürokráciát átszövő korrupciót ostorozó 61 éves Hu a kb-ülés előestéjén csalódást keltett mindazokban, akik mélyreható politikai reformok meghirdetésében reménykedtek. A televízióban is sugárzott beszédében Hu kijelentette, hogy a történelmi tapasztalatok szerint "a nyugati politikai rendszerek válogatás nélküli másolása zsákutcába vezette Kínát". Ugyanakkor a nép közé járásával sokakat a korai Mihail Gorbacsovra emlékeztető kínai politikus elismerte, hogy az ország igazgatása változtatásokra és javításra szorul, mi több, úgy fogalmazott, hogy a korlátozás és ellenőrzés nélküli hatalomgyakorlás óhatatlanul visszaéléshez és korrupcióhoz vezet. A kb-plénum is a KKP működésének átláthatóbbá tételével, a vezetők elszámoltathatóságával és a visszaélések elleni küzdelemmel foglalkozott, ami arra utal, hogy Pekingben megpróbálják levonni a tanulságokat a volt szovjet blokk állampártjainak bukásából. A demokratizálási törekvések persze egyelőre távol vannak a hétköznapok valóságától: a plénum előtt, szokás szerint, ezúttal is ezrével zsuppolták ki Pekingből az ország különböző részeiből a helyi hatóságok elleni panaszukkal odaérkezett tiltakozókat.

Hu mozgástere jelentősen megnőtt azáltal, hogy - Csiang visszavonulásával - a hadsereg irányítását is megszerezte, ami egyebek közt rugalmasabbá teheti Peking hongkongi és tajvani politikáját. Megfigyelők szerint azonban sok múlik azon, hogy Csiang képes lesz-e formális poszt nélkül is tovább mozgatni a kínai politika szálait, miként azt Teng tette a nyolcvanas évek végétől haláláig. Csiang befolyását mindenesetre nemcsak az mutatta, hogy a KKP kanonizálta a legmodernebb termelőerőket, értsd: a vállalkozókat a párt soraiba beengedő, általa kidolgozott "három képviselet" elvét, hanem az is, hogy a pb állandó bizottságának kilenc tagja közül öt az ő pártfogoltja. A visszavonuló kínai vezető kudarcának tekintik viszont, hogy sokáig utódaként is emlegetett régi sanghaji bizalmasa, a 65 éves Ceng Csing-hung alelnök a várakozásokkal ellentétben nem került be a központi katonai bizottságba, ahol Csiang az egyik elnökhelyettesi széket szánta neki. Csiang a Tengéhez fogható tekintéllyel sem rendelkezik, és az is kérdés, hogy a magas pozíciókba ültetett emberei meddig támogatják őt, hiszen egy kínai közmondás szerint "Amikor ledől a fa, szétszélednek a majmok."

VIDA LÁSZLÓ

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Bővülne Magyarországon az Apple

Bővülne Magyarországon az Apple

A mindenre felhatalmazott kormány mindent elvett volna Karácsony Gergelytől, de most mégsem teszi

A mindenre felhatalmazott kormány mindent elvett volna Karácsony Gergelytől, de most mégsem teszi

Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket

Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket