Tetszett a cikk?

Október 8-áig kell véleményezniük a szakértőknek az osztrák kormány nyugdíj-harmonizációs törvénytervezetét, amely, ha a parlamenten is időben keresztülmegy, jövőre életbe lép. Az ötven éven aluliaknak tovább kell majd dolgozniuk, mint idősebb társaiknak, és félő, hogy a nyugdíjuk is kisebb lesz.

Hatalmas vita várható a következő hetekben osztrák nyugdíjszakértői és parlamenti berkekben, maguk a törvénytervezetet megalkotó koalíciós partnerek is olyan keményen csatáztak egymással, hogy a kancellári hivatal tárgyalóterméhez hallóközelben állók szerint nem voltak messze a kormányszövetség felmondásától. Ezúttal Ursula Haubner, a Szabadságpárt (FPÖ) elnöke volt a leghajthatatlanabb, többször is "végleg" felkelt a tárgyalóasztal mellől, és a kancellár, Wolfgang Schüssel szokásos kirohanásaira fittyet hányva keresztülvitte a kisebbik koalíciós párt elképzeléseit.

Az Ausztriában a 19. századból visszamaradt nyugdíjsokféleséghez eleddig egyetlen kormány sem mert hozzányúlni, aminek következtében ma is eltérő nyugdíjat kapnak a bérből és fizetésből élő munkások és alkalmazottak, a köztisztviselők, a parasztok és az önállóak; nyugdíj-hozzájárulásuk és a kapott nyugdíjuk értéke is különböző. A kormány eredetileg már a nyárra szerette volna tető alá hozni a különböző nyugdíjak feltételeit közelítő harmonizációs rendszert, méghozzá a munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek bevonásával, ez az igyekezet azonban megbukott a szakszervezetek ellenállásán.

Most úgy sikerült egyezségre jutni a harmonizációs törvénytervezetben, hogy a még a nyáron hangoztatott 55 éves korhatárral szemben a mindenképpen szigorító - nyugdíjcsökkenést, hosszabb idejű munkavégzést kikényszerítő - változások csak azokra vonatkoznak majd, akik 2005 januárjáig nem érik el az 50. életévüket. Így 385 ezren ússzák meg a szigorításokat, közülük 45 ezer köztisztviselő. Más megközelítésben úgy fest a helyzet, hogy amíg a munkások 17 százaléka mentesül kora folytán a harmonizáció alól, az alkalmazottaknak pedig a 14 százaléka, addig a Néppárt (ÖVP) számára meghatározóan fontos választói réteget jelentő köztisztviselőknek a 29 százalékára vonatkozik a felmentés.

A kormány alapvetően a 65-45-80-as, úgynevezett békebeli formulát követi a férfiak nyugdíjának meghatározásánál. Aki tehát elérte a 65. életévét, 45 évet dolgozott, pontosabban ennyi időt tud nyugdíjjárulék-fizetőként és kiegészítő tevékenységekkel (gyermekgondozás, katonai, polgári szolgálat, munkanélküli státus) igazolni, az nyugdíjként a fizetésének a 80 százalékára tarthat majd igényt valamennyi foglalkozási csoportban (nőknél még 12 éven át marad a 60 éves korhatár, 2033-tól azonban a gyengébbnek mondott nem is 65 éves korában vonulhat csak nyugalomba). Aki már 45 éve dolgozik, de még nem 65 éves, és már letenné a lantot, annak jogában áll 62 évesen nyugdíjba menni, de ezért évente 4,2 százalékos hányadot levonnak a nyugdíja összegéből. A kormány egyfajta nyugdíjfolyosóról beszél, az előbb eltávozók kevesebb nyugdíjat kapnak, azaz a korkedvezmény nyugdíjcsökkenéssel jár, akik viszont még maximum három évet ráhúznak a 65 évre, azok ugyanennyi kiegészítést kapnak a nyugdíjukhoz.

Kivételt, és erről késhegyre menő harc folyt a kormányban, két esetben lehet tenni. 2010-ig a férfiak 45 éves munkaviszonnyal 60 évesen is abbahagyhatják a munkát levonás nélkül, a nőkre ugyanez vonatkozik 40 éves munkaviszony és 55 éves életkor esetén. Elsősorban olyan kisembereket érint ez a rendelkezés (nem véletlen, hogy ezért a lehetőségért a populista FPÖ szállt síkra), akik 15 éves korukban már munkába álltak, és például szakmunkás-tanulói pozícióból indulva dolgozták végig az életüket. A másik kedvezmény azoknak szól, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Nekik sem kell kivárniuk a 65, illetve 60 éves korhatárt, és az ő korábbi nyugállományba vonulásuk évenként csak 0,85-2,1 százalékkal csorbítja nyugdíjukat. Egy közvélemény-kutatás szerint az osztrák munkavállalóknak mintegy harmada sorolja a saját munkáját a nehéz kategóriába. Pillanatnyilag ez az egyetlen megfogható adat; a szociális miniszter, a nemrégiben még alkancellári funkcióban is ült Herbert Haupt kapott megbízást arra, hogy a következő hetekben meghatározza, ki sorolható a nehéz munkát végzők közé.

A nyugdíj-harmonizáció következtében megváltozik a jövedelembeszámítás alapja: eddig a nyugdíjátlagot a 15 legjobb év után számolták ki, most a teljes munkával eltöltött idő jövedelmét figyelembe veszik. Ez elsősorban a munkásoknak kedvez, ők ugyanis viszonylag nagy bérrel kezdik életpályájukat, és a későbbiekben csak kismértékben emelkedik a pénzük. Az eddigi kettőről négy évre emelkedik a gyermekgondozás címén beszámítható időszak (erre férfiak is igényt tarthatnak), méghozzá az eddigi havi 675 euróval szemben 1350 eurós összeggel. A katonai és a polgári szolgálat 30 hónapos munkaviszonynak felel meg.

Megússzák a változásokat a tartományi köztisztviselők, tartományi, városi szolgálatban dolgozó orvosok, közjegyzők. Ahhoz ugyanis, hogy a harmonizáció rájuk is kiterjedjen, kétharmados törvényt kellene megváltoztatni, a fekete-kék koalíció azonban nem rendelkezik ekkora erővel a parlamentben. A kilenc osztrák tartományból öt helyen a Néppárt irányít, ezektől Bécs azt reméli, hogy az új országos szabályokat a helyi köztisztviselők esetében is alkalmazzák. A három szocialista tartomány - Bécs, Burgenland, Salzburg - ellenáll, és a népszerűségére sokat adó karintiai tartományi főnök, Jörg Haider sem szándékozik beállni a sorba.

Wolfgang Schüssel, amikor 2000-ben átvette Ausztria irányítását, arról ábrándozott, hogy a széttördelt, egyenlőtlen nyugdíjrendszereket egységesíti, és ez lesz kormányzásának legnagyobb haditette. Terveihez illően kormánya 2003-ban megteremtette az új nyugdíjrendszer finanszírozási bázisát, igaz, a számtalan engedmény és a szakszervezeti nyomás következtében 2006-ig nem egymilliárd euróval sikerül csökkenteni a nyugdíjkiadások mértékét, hanem csak 557 millióval. Hogy az érintettek felháborodását mérsékelje - egymást követték tavaly az országos sztrájkok -, a kormány egy évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a "nyugdíjromlás" (amely például azért áll elő, mert nem 15, hanem 45 év a számítás alapja) mértéke egészen 2034-ig nem haladhatja meg a 10 százalékot. A nyugdíjak inflációs indexelése a nagynyugdíjakra nem jár majd minden évben, és a különböző nyugdíjcsoportok nyugdíjjárulék-fizetési hányada úgy változik, hogy terheik közeledjenek egymáshoz.

Januártól kétféle nyugdíjszámítás lép életbe - a nyugdíjintézet vezetője, Ewald Wetscherek szerint a világ legbonyolultabb rendszere alakul ki -, külön számítják majd be a 2005 előtti és az azutáni időszak munkavégzését. Igaz, minden járulékfizetőnek lesz majd átlátható nyugdíjszámlája, de lekérdezni róla a rendszer komplikáltsága miatt csak 2007-től lehet majd.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A Katona színésze praktikus tanácsokat ad a vírusmentes háztartáshoz

A Katona színésze praktikus tanácsokat ad a vírusmentes háztartáshoz

Mekkora távolságot tartsunk, ha a szabadban sportolunk?

Mekkora távolságot tartsunk, ha a szabadban sportolunk?

A Facebook egykor legfontosabb emberével oldaná meg a problémáit a Zoom

A Facebook egykor legfontosabb emberével oldaná meg a problémáit a Zoom