Tetszett a cikk?

Többtucatnyi imámot vettek őrizetbe Jordániában, ami az iszlámistákkal szembeni bánásmód megváltozását jelezheti. A királyság eddig igen hatékonyan szállt szembe a szélsőségesekkel és a terrorveszéllyel.

Jordánia ádáz ellensége a szélsőséges iszlámnak, miközben innen származik az Irakban elkövetett merényletek java részével vádolt, az al-Káidával kapcsolatba hozott Abu Muszab al-Zarkavi. Az Egyesült Államok egyik legszorosabb arab szövetségese, holott a lakosság többségét a közel-keleti amerikai politikát elutasító palesztinok adják. Ammán nyilvánosan a politikai reformok híve, valójában az ország bürokratikus rendőrállam, ahol burjánzik a korrupció, a civil társadalom erőtlen, a sajtó meg van félemlítve. Mégis, a királyság ügyesen lavíroz a világ egyik legingatagabb régiójában: keletre az iraki válság, nyugatra az izraeli-palesztin konfliktus, északra a Washington által diplomáciai nyomás alá helyezett Szíria, délre pedig a terror ellen újoncként küzdő Szaúd-Arábia.

Nem illenek a képbe azonban az utóbbi napokban történtek: legalább harminc imámot és vallástudóst tartóztattak le, illetve próbáltak őrizetbe venni. A hivatalos indoklás szerint az országos rajtaütés azt a célt szolgálta, hogy megbüntessék a törvénysértő szónoklatok előadóit. Jordániában a mecsetek többségében a szónokok állami alkalmazottak, akiknek minden pénteki prédikációjukat előzőleg engedélyeztetniük kell a hatóságokkal. A kormány megelégelte, hogy a mecseteket "politikai gyűlésekké" változtatják, ahol a kabinet Nyugat-barát politikája ellen agitálnak, és Amerika-ellenes hangulatot keltenek, ami bátoríthatja az erőszakot.

A letartóztatások az iszlámistákkal szembeni politika változását jelezhetik. Az utóbbi években ugyanis csak olyan szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik - a hivatalos indoklás szerint - merényletre készültek. A most rács mögé dugott imámok többsége azonban az erőszakról lemondó Muszlim Testvériség (MT) tagja, sőt vezető személyisége - közölte a Reuters hírügynökséggel Abdul Madzsid Tunejbet, az MT vezetője. A mozgalom Jordániában kétségtelenül a legnagyobb, mérsékelt iszlámista erő, amelynek politikai szárnya, az Iszlámista Akciófront a parlamentben is képviselteti magát. Tunejbet figyelmeztetett: "Visszafogott ideológiánk gátolja a térségben népszerű, erőszakos nézetek jordániai terjedését, de az elnyomás erősíti a szélsőséges gondolatokat."

Az idén már többször is úgy tűnt, mintha a stabilnak látszó Jordánia a terror elleni harc frontvonalán küzdene. Júniusban kilenc embert ítéltek egyenként 15 évi börtönre azzal a váddal, hogy al-Káida-sejtet akartak létrehozni. Májusban hármat találtak bűnösnek külföldi turisták, jordániai hírszerző ügynökök és alkoholt árusító boltok elleni merényletek tervezésében. Áprilisban bejelentették, hogy az al-Káida vegyi támadást tervezett Ammánban, majd röviddel utána elítéltek nyolc embert egy amerikai tisztviselő 2002. októberi meggyilkolásának ügyében.

Az ehhez hasonló esetek után általában feltámad a vita, hogy az iszlámista veszély elhárítása érdekében politikai reformokra vagy inkább az ellenőrzés fokozására van-e szükség. Az utóbbi másfél évtized története azt mutatja, hogy a demokratikus oldás és kötés több tényező függvénye. Musztafa Hamarneh, az ammáni Jordánia Egyetem Stratégiai Tanulmányok Központjának vezetője példaként hozta fel az 1989-es jordániai választás és az 1993-as izraeli-palesztin megállapodás közti aranykort, amikor az ország példa nélküli politikai szabadságot élvezett. Ám a jelenlegi király, Abdullah apja, a néhai Husszein éppen akkor - a nyolcvanas évek vége felé - nyitott a demokrácia felé, amikor Jordánia gazdasági válságba süllyedt. Miután azonban helyreállította hazai népszerűségét azzal, hogy az első, 1991-es Öböl-háborúban Irak mellé állt, majd pedig az emiatt magára haragított Washingtont kiengesztelte az 1994-ben Izraellel megkötött békével, lefékezte a reformfolyamatot.

A politikai kötéltáncot az apja halála után, 1999-ben trónra került Abdullah is folytatta. Támogatta az Egyesült Államokat a Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntéséért tavaly indított háborúban, majd az arab világban szinte elsőként sorakozott fel Ijad Allávi ideiglenes iraki kormányfő mögé. Az otthon nyilvánvalóan népszerűtlen külpolitikát azzal kompenzálta, hogy az invázió után nem sokkal feloldotta a parlament működésének két évvel korábbi felfüggesztését. A tavalyi választásokon - a körzetek átszabásával - azonban újfent a királyság egyik támaszát jelentő törzsek képviselői kerültek többségbe, a városokban élő palesztinok számarányukhoz képest kevés mandátumot szereztek.

A reformerők szerint a kormány nem halaszthatja tovább a demokratikus nyitást, hiszen például a gyorsan növekvő lakosság fele 15 éven aluli. Egy nemrég készült felmérés szerint minden tíz megkérdezettből kilenc demokráciát szeretne, és ugyanilyen arányban ismerték el, hogy a megtorlástól félve nem bírálhatják nyíltan a kormányt. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az MT a voksok tíz százalékát szerezné meg, a többi mintegy 30 pártnak elhanyagolható a támogatottsága. Ebből az is következik, hogy a kormányt támogató úgymond függetlenek kapnák a legtöbb szavazatot.

A viszonylagos nyugalom és elégedettség jórészt valószínűleg annak köszönhető, hogy a gazdaságban beindított reformok kezdenek beérni. Az ország júliusban sikeresen zárta le az IMF-fel 15 évvel ezelőtt kötött programot: megváltoztatták az adórendszert, több jelentős ártámogatást eltöröltek, néhány közművet pedig privatizáltak. Az IMF közel-keleti és közép-ázsiai tanácsadója, Ahsam Mansur "érettnek és erősnek" nevezte a jordániai gazdaságot. Hivatalos adatok szerint a 15 évvel ezelőtti 30 százalékos munkanélküliség a felére csökkent, a tavalyi 3 százalékos gazdasági növekedés után az idén 5,5 százalékot várnak.

A prioritások közé tartozik az oktatás, az információtechnológia és a gyógyszeripar fejlesztése. A gazdasági sikerekben pedig kétségkívül komoly szerepet játszik az évi mintegy egymilliárd dollárra taksált, különféle címeken érkező amerikai támogatás, a Világkereskedelmi Szervezethez történő 2000-es csatlakozás és az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás. Ez utóbbinak köszönhetően 600 millió dollárra ugrott az amerikai export, amelyhez az árualap egy részét az Izraellel közösen létrehozott ipari park adja. Szintén a közös határ mentén várhatóan 2009-re elkészül egy tudományos, kutatási és egyetemi park is, amelyet ugyancsak a sivatagban építenek, hogy csökkentsék a terrorista veszélyt.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Németországban nőtt a fertőzöttek száma, de csökkent a fertőzés üteme

Németországban nőtt a fertőzöttek száma, de csökkent a fertőzés üteme

Később is kérhető a hitelmoratórium

Később is kérhető a hitelmoratórium

Svájcban egy hegyre írták fel azt, hogy "maradj otthon" – fotók

Svájcban egy hegyre írták fel azt, hogy "maradj otthon" – fotók