Tetszett a cikk?

Sikertelen merényletet követtek el a múlt csütörtökön Anatolij Csubajsz, az oroszországi privatizáció "atyja" ellen. A jelenleg az orosz árammonopólium élén álló Csubajsz azt nyilatkozta, tudja, ki áll a támadás hátterében.

Az orosz hatóságok végre gyors munkát végeztek. Néhány órával azután, hogy az akkor még ismeretlen tettesek a múlt csütörtökön megpróbálták felrobbantani az ismert orosz politikust, Anatolij Csubajszt szállító autót, majd tűz alá vették a járművet és a következő autóban ülő testőröket, a rendőrség már előzetes letartóztatásba helyezte a merényletkísérlet feltételezett elkövetőjét, Vlagyimir Kvacskovot. Az 57 éves férfiről hamar kiderült, hogy telke Csubajsz Moszkvához közeli lakóházának közelében van, és a hét végén az illetékesek bejelentették, hogy Kvacskov hétvégi házában kézigránátokban használt detonátorokat találtak.

A látványosnak tűnő siker ellenére Oroszországban mégis nagy az értetlenség, hiszen a gyilkossági kísérlet körülményei megválaszolatlan kérdések sorát vetették fel. A leginkább szembeötlő kérdés az, hogy az orosz hadsereg felderítő szolgálatánál ezredesi rangot szerzett, és a robbanószerkezetek, valamint diverzáns akciók elismert szakértőjének számító Kvacskov miért hajtotta végre a merényletet úgy, mintha egy kezdő próbálta volna meg eltenni az útból az oroszországi privatizáció fő lebonyolítójaként ismert, most a 13 milliárd dolláros piaci értékű orosz áramszolgáltató monopólium (JeESZ) élén álló Csubajszt.

Az eddig napvilágra került részletek alapján úgy tűnik, hogy a nyugállományba helyezett Kvacskov a felesége nevén lévő zöld színű, Oroszországban viszonylag ritka és ezért feltűnő Saab típusú gépkocsival érkezett a merénylet színhelyére, majd úgy robbantotta fel a Moszkvába vezető út mentén elhelyezett robbanószerkezetet, hogy a lökéshullámok nem az autó, hanem az ellenkező irányban lévő erdő, illetve a föld felé indultak. A detonáció nem bénította meg a Csubajszt szállító gépkocsit, a merénylő mégis tűz alá vette a távolodó autót, bár mindenki tudta, Csubajsz páncélozott járművel közlekedik. Ugyancsak meglepő, hogy a felsült merénylő fél percen keresztül még lőtte a testőröket szállító járművet, majd mint aki jól végezte dolgát, hazahajtott, és a lakása előtti parkolóban leállította járművét. A szembeötlő tehetetlenség már azért is meglepő, mert moszkvai lapjelentések szerint Kvacskov eddig mindenütt helytállt: a nyolcvanas években Afganisztánban szolgált, majd miután a kilencvenes évek közepén részt vett a tádzsikisztáni polgárháborúban, állítólag az ő egysége helyezte el Csecsenföldön azokat az aknákat, melyek egyike letépte a legkérlelhetetlenebb szakadár vezér hírében álló Samil Baszajev lábát.

Arra sincs egyelőre válasz, miért, illetve kinek a megbízásából akarta volna Kvacskov megölni Csubajszt. Bár többen felvetették annak lehetőségét, hogy az ezredes a csubajszi privatizáció által kisemmizett orosz nép nevében akarta volna meggyilkolni a közéletből az utóbbi időben többé-kevésbé visszavonult politikust, az állítólagos merénylő jó anyagi körülmények között élt, így aligha valószínű, hogy a szolidaritás érzése vezette volna őt. Moszkvai vélemények szerint egyébként nem kizárt, hogy a bűnösségét tagadó Kvacskovot valakik csőbe húzták, és valóban nem a nyugállományú tiszt vezette felesége autóját, és nem ő helyezte el az út menti robbanószerkezetet.

A merénylet hátterében azok állhattak, véli több elemző, akik nem érdekeltek az országos monopóliummal bíró JeESZ küszöbönálló feldarabolásában, illetve a részegységek - helyi áramszolgáltatók, vezetékrendszerek, illetve erőművek - részleges privatizálásában. Szerintük a gyilkossági kísérlettel figyelmeztetni akarták Csubajszt, aki pár órával a merénylet után már az újságírók előtt ígérte meg, hogy folytatni fogja a reformot, illetve nem hagyja el a magát liberális ellenzéki erőként meghatározó Jobboldali Erők Szövetségét (SZPSZ). A tőzsde a jelek szerint hitt ezeknek a híreszteléseknek: három nap leforgása alatt öt százalékkal csökkent az árammonopólium papírjainak értéke. Az elemzők többsége szerint azonban ezen a szinten már Oroszországban sem divat a fizikai leszámolás, és az is gyengíti ennek a verziónak a hitelességét, hogy ha valóban egy befolyásos üzleti csoport állt volna az akció mögött, akkor valószínűleg sikeres lett volna a merénylet.

"Csubajsz közéleti személyiség, számomra egyértelmű, hogy a politika áll a háttérben, és az egésznek semmi köze a JeESZ reformjához" - nyilatkozta az SZPSZ vezetéséből tavaly távozott Borisz Nyemcov. Szavaival egybecsengenek azok az elemzői vélemények, melyek szerint Csubajsz azért is válhatott merénylet célpontjává, mert nyilvánosan is támogatta a moszkvai politikai elit körében nem igazán népszerű új ukrán államfőt, Viktor Juscsenkót.

Politikai motívumokat vélt fölfedezni a merénylet mögött Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament egyik alelnöke, a Vlagyimir Putyin orosz államfőt támogató Egyesült Oroszország (JeR) parlamenti képviselője is, ám ő a zsidó származású orosz oligarchákat tette felelőssé a gyilkossági kísérletért. "A Londonban és Izraelben élő volt oligarchák legutóbbi nyilatkozataiból is kiderült, sokaknak nem tetszett, ahogy Csubajsz politizált. Elsősorban azokat zavarja Csubajsz, akik elhagyták Oroszországot, és most a jobboldali pártok egyes vezetőit igyekeznek dróton rángatni" - nyilatkozta a politikus a tévében. Mindez két hónappal az után hangzott el, hogy húsz ellenzéki parlamenti képviselő az oroszországi zsidó vallási és egyéb szervezetek bezáratását követelte a legfőbb ügyészségnek írt levelében.

Csubajsz - aki azt állította, hogy tudja, ki rendelte meg a merényletet, ám nem volt hajlandó néven nevezni az állítólagos felbujtót - maga is cáfolta, hogy az akció a JeESZ-reformmal állna kapcsolatban. "Számítottunk arra, hogy valami ilyesmi történhet, ezért néhány nappal ezelőtt megerősítettük a testőrséget" - mondta, és hozzátette, tudomása van arról, hogy az utóbbi két évben háromszor is terveztek merényletet ellene. A merényletkísérlet ismét azt bizonyítja, hogy Oroszországban annak ellenére is elfogadott eszköznek számít a politikai és gazdasági ellenféllel való fizikai leszámolás, hogy az elnöki hatalmat öt éve átvett Vlagyimir Putyin orosz államfő a törvényesség és közbiztonság szavatolását tekintette az egyik legfontosabb feladatnak.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Privatizációs közellenség

Hívei az óhatatlanul fájdalmas orosz piacgazdasági reformok egyik fő végrehajtójának, ellenfelei pedig az orosz...

Ilyen telefont még biztosan nem látott: linuxos, androidos, és billentyűzete is van

Ilyen telefont még biztosan nem látott: linuxos, androidos, és billentyűzete is van

Háromezer milliárd forinttal és kamatemeléssel löki meg a gazdaságot az MNB

Háromezer milliárd forinttal és kamatemeléssel löki meg a gazdaságot az MNB

Schiffer: A kínai titok

Schiffer: A kínai titok