Tetszett a cikk?

Bár az egykori szövetségesekből ellenfelekké vált politikusok vezette tömeg múlt csütörtökön megdöntötte Aszkar Akajev kirgiz államfőt, még mindig nem tudni, kié a valódi hatalom a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban. A bizonytalanság a szélsőséges vallási mozgalmak megerősödését hozhatja.

Az eredetileg tulipán-, illetve mandulafelkelésnek nevezett kirgizisztáni fordulat néhány óra alatt inkább szarkaforradalommá vált. Az Aszkar Akajev kirgiz elnök hatalmát múlt csütörtök délután megdöntő tömeg ugyanis estére már a főváros, Biskek szinte valamennyi bevásárlóközpontját is elfoglalta, majd kirabolta. A dühöngő fosztogatók minden mozdítható tárgyat magukkal vittek, majd sorra felgyújtották a szétdúlt épületeket. A három éjszakán át tartó fosztogatási hullámban legalább öten meghaltak, és helyi jelentések szerint több százan megsebesültek.

A tizenöt évig hatalmon volt, elismert tudósból államfővé lett Akajev hatalma megdöbbentő gyorsasággal foszlott semmivé. Miután mind az ellenzék, mind az EBESZ-megfigyelők antidemokratikusnak minősítették az idei parlamenti választások február 27-ei első és március 13-ai második fordulóját, heves tüntetések robbantak ki az ország déli részében, köztük az ötmilliós Kirgizisztán második legnagyobb városában, Osban. Mivel Akajev elsősorban északon volt népszerű, a jelentősrészt üzbégek és tádzsikok által lakott délen elért gyors ellenzéki diadal nem számított igazán meglepetésnek. Az viszont igen, hogy az északon fekvő Biskekben március 23-án megjelent tüntetők huszonnégy órával később elfoglalták az elnöki palotát, a televíziót és a többi középületet, miközben Akajev és családja már csütörtök délben elhagyta hazáját, és a szomszédos Kazahsztánba menekült.

A gyors ellenzéki diadal elsősorban azzal magyarázható, hogy a közép-ázsiai ország lakossága belefáradt a nélkülözésbe, a mindent átszövő korrupcióba és az Akajev-klán gazdasági hatalmának növekedésébe. Helyi elemzők szerint olaj volt a tűzre, hogy a kilencvenes évek elején valóban demokratikus politikusként induló, ám a hatalomtól némileg megrészegült Akajev két gyerekét és családjának más tagjait is beválasztatta a hetvenöt fős parlamentbe, ahová a hivatalos választási eredmények szerint csak hat ellenzéki képviselő jutott be. A családtagok megjelenése arra utalt, hogy Akajev valamilyen formában meg akarta hosszabbítani 2005 őszén lejáró államfői mandátumát, vagy legalábbis egy hozzá nagyon közel álló személyt tervezett az elnöki székbe ültetni.

Az elégedetlenség közepette a fordulatot úgy sikerült győzelemre vinni, hogy a tömeg élén álló, egykor Akajev megbízható embereiként számon tartott ellenzéki vezetők egymással is párharcban álltak. A győzelem után az elnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott egykori miniszterelnök, Kurmanbek Bakijev annak ellenére is külön nagygyűléseket szervezett, hogy állítólag korábban megegyezett a többi ellenzéki vezetővel a közös fellépésről.

A már a választási kampány idején is észlelhető viták a felkelés diadala után is folytatódtak. Bakijev és egyik szövetségese, az egykor külügyminiszterként is tevékenykedő Roza Otunbajeva a csalások közepette megválasztott új parlament feloszlatását, illetve a régi parlament mandátumának ideiglenes meghosszabbítását szorgalmazta, egy másik erős ember - a sikkasztás vádjával börtönben ült és a győzelem napján kiszabadított -, Feliksz Kulov az új parlament elismerése mellett szállt síkra. Az Akajevvel 2000-ben szembefordult és ezután hamarosan rács mögé dugott Kulov, aki mint az erőszakszervezeteket felügyelő ideiglenes miniszter megfékezte a fosztogatókat, nyomatékként hozzátette: letartóztatja a régi parlament képviselőit, ha a testület nem oszlatja fel magát. Hétfőre ez meg is történt, így úgy tűnik, hogy míg hivatalosan Bakijev az ügyvezető államfő, a valós hatalom leginkább Kulov kezében van. Kulov egyébként azzal magyarázta az ellenzék által korábban törvénytelennek minősített törvényhozás legitimálását, hogy "15 képviselői mandátum körüli vita" nem akadályozhatja meg a belpolitikai helyzet stabilizálását. Ez a bejelentés közvetve azt jelenti, hogy Kulov elismerte Akajev híveinek - igaz, a hivatalosnál kisebb arányú - győzelmét.

Az új összetételű parlament ugyanakkor miniszterelnökké nevezte ki Bakijevet, aki azt ígérte, hogy a lehető legnagyobb támogatást élvező kabinetet állít majd össze. A régi-új kormányfő csak néhány hónapig marad államfő is: a régi parlament előbb egy június végi választási időpontról határozott, majd két nappal később Biskekben már arról beszéltek, hogy az ország polgárai legkésőbb ősszel döntenek az új elnök személyéről. Eddig csak Bakijev jelentette be indulási szándékát, ám úgy tűnik, hogy Kulov is sorompóba száll majd. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Kazahsztánból közben Moszkvába érkezett Akajev hivatalosan nem mondott le az államfői tisztségről, és a biztonságos távolból kiadott közleményben közölte, csak azért hagyta el ideiglenesen hazáját, hogy megakadályozza az ellenzéki vezetők által kezdeményezett tüntetések polgárháborúvá fajulását. Hétfőn közzétett nyilatkozatában Akajev azzal is megerősítette visszatérési szándékát, hogy honfitársait olyan népfelkelői egységek megalakítására szólította fel, amelyek egyszer s mindenkorra véget vetnek a fosztogatásoknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan azonnal befogadta Akajevet, Moszkva ezúttal nem állt ki nyilvánosan a megbuktatott elnök mellett, sőt Putyin a hét végén segítséget ajánlott Bakijevnek Kirgizisztán stabilizálásához. Ez egyfajta politikai fordulatot jelez, hiszen a 2003-as grúziai és a tavalyi ukrajnai forradalmak után Moszkva egyértelműen a Nyugat-barátnak tartott új vezetés ellen fordult.

Kirgizisztán egyébként annak ellenére is stratégiai fontosságú területnek számít, hogy közel háromnegyedét magas hegységek alkotják. Az ország ugyanis közel van Afganisztánhoz, és a térségben az egyetlen, ahol egyszerre található jelentős orosz és amerikai katonai bázis is. Az ország fontosságát tovább növeli, hogy délnyugati részén - éppen ott, ahol legelőször jutottak hatalomra az ellenzéki erők - található a jelentősrészt tádzsikok és üzbégek által benépesített Fergana-völgy, a közép-ázsiai szélsőséges iszlám mozgalmak melegháza. Ha elhúzódik a válság, és nem sikerül stabilizálni a belpolitikai helyzetet, akkor a többé-kevésbé hatékony központi hatalom hiányában óhatatlanul megerősödnek a szélsőséges iszlamista csoportok.

Osban és a déli országrész másik jelentős városában Dzsalálábádban egyelőre nyugalom uralkodik, a helyi hatalmat a vezető üzletemberek vették át. A vallás szerepe azonban látványosan fokozódott, először fordult elő például, hogy Osban a belvárosi Lenin-szobor előtt imádkozott több száz muszlim férfi.

A krízis pedig minden bizonnyal elhúzódik, hiszen az új parlamentben - még ha a törvényhozók ki is nevezték miniszterelnöknek Bakijevet - Akajev hívei vannak túlnyomó többségben, így a testület forradalom iránti lojalitása mindenképpen megkérdőjelezhető. A száműzetésbe kényszerült Akajev hívei valószínűleg a kedden létrehozott új mozgalom, az Igazságosság körül tömörülnek majd. A szervezet élén Kenesbek Djusebajev, Akajev belügyminisztere áll.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Világ

Revolúciós mételyek

Múlt pénteken több mint ezer tüntetőt vert szét Minszkben a belorusz rendőrség.

Megható videót készítettek a közutasok az orvosoknak, ápolóknak

Megható videót készítettek a közutasok az orvosoknak, ápolóknak

Iránban sem orvos irányítja a járványellenes harcot, a Forradalmi Gárdát vetették be

Iránban sem orvos irányítja a járványellenes harcot, a Forradalmi Gárdát vetették be

Marabu Féknyúz: A rendkívüli jogrend

Marabu Féknyúz: A rendkívüli jogrend