Tetszett a cikk?

Libanon politikai válságát a jelek szerint a Damaszkuszban éleződő hatalmi harc idézhette elő tavaly nyáron, minek nyomán a politikai túlélésért küzdő Basar Aszad szír elnök összerúgta a port Rafik al-Haririval, az utóbb meggyilkolt volt libanoni kormányfővel.

Súlyos hibák sorozata, bizonyítékok eltüntetése és meghamisítása, valamint az elkötelezettség hiánya akadályozta a libanoni nyomozást Rafik al-Hariri volt kormányfő meggyilkolása ügyében - állapította meg a múlt csütörtökön az ENSZ tényfeltáró bizottsága a február 14-ei merénylettel kapcsolatban. A küldöttség - amely egyúttal független vizsgálatot sürgetett - úgy vélte, elsődleges felelősség terheli a Libanonban lévő szíriai katonai hírszerzést, amely a libanoni titkosszolgálattal együtt folyamatosan hanyagolta a biztonságot és a védelmet. A jelentés legsúlyosabb része azonban mégiscsak az, hogy a bizottság hitelt adott azoknak az állításoknak, melyek szerint Basar Aszad szír elnök állítólag többször is "fizikai létében" fenyegette meg Haririt, aki tavaly szeptember 8-án mondott le a kormányfői posztról.

Az ENSZ jelentése több helyütt is egybevág azokkal a korábbi sajtóértesülésekkel, amelyek szerint Libanon jelenlegi politikai válsága valamikor tavaly nyáron kezdődött, és a szálak Damaszkuszba vezetnek. A jelenleg 39 éves szír elnök - aki 2000-ben apja, Háfez Aszad halála után került országa élére - négy éven át azon mesterkedett, hogy egyensúlyban tartsa az apjától örökölt biztonsági, katonai és üzleti érdekeket, amelyek kormányát alkotják. Frissített is, amit azonban egyes értékelések szerint pusztán arra használt, hogy megossza a különböző hatalmi centrumokat, kijátszva egymás ellen a régi és az új gárdát.

A rezsim csak vegetált ennek ellenére, de a jelek szerint nem kellett tartania a megosztott - értelmiségiekből, iszlámistákból és üzletemberekből álló - ellenzéktől. Riad al-Turk, a szíriai ellenzéki mozgalom atyja szerint az ellenzék éppoly gyenge, mint a hatalom. Aszad sebezhetősége azonban tavaly már beszédtémává vált Damaszkuszban, az elnöknek lépnie kellett.

Tavaly nyáron kampányt kezdett hatalma konszolidálására. Júliusban tisztogatásokat indított el a hadsereg soraiban, érvényt szerezve például a régóta bevezetett korhatárnak, aminek következtében 440 magas rangú tisztet küldtek nyugdíjba, és sikerült menesztenie a hadsereg vezérkari főnökét is. Ellehetetlenítette lehetséges riválisait, valamint az - Irak és Libanon kapcsán - egyre növekvő nemzetközi elszigeteltség közepette magához vonta a külpolitika irányítását, különösen a libanoni aktát, amely addig alelnökéhez tartozott.

Utólag azonban hazárdjátéknak tűnt, amikor Aszad elhatározta, a bejrúti parlamenttel három évvel meghosszabbíttatja Emile Lahúd Szíria-barát libanoni elnök terminusát. Döntését a jelek szerint sehogy sem sikerült elfogadtatnia a Damaszkusszal addig diplomatikus kapcsolatokat ápoló Hariri kormányfővel, aki lemondásával végül a nyílt szakítást vállalta Szíriával, majd csatlakozott a Libanonban állomásozó szír csapatok kivonását egyre hevesebben sürgető ellenzékhez. Libanon forrongani kezdett, amire Damaszkusz nem számított.

A szírek meg voltak győződve arról - írta a Guardian londoni lap -, hogy Hariri állt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) 1559. számú, szeptember 2-án elfogadott határozata mögött, amely Szíria kivonulását követelte Libanonból. Damaszkusz gyanúja nem lehetett teljesen alaptalan, mivel Hariri közeli barátságban volt Jacques Chirac francia elnökkel, és a BT-határozat amerikai-francia kezdeményezés volt. Közben Hariri a májusra tervezett libanoni parlamenti választás felé közeledve egy másik hagyománnyal is szakított. A libanoni politikai csoportok általában Szíria által elfogadott jelöltekből állították össze a választási listákat, de Hariri elhatározta, hogy elutasítja ezt a módszert, és erre bátorított másokat is.

Ez már túl sok lehetett Damaszkusz számára, és - mint arra az ENSZ tényfeltáró jelentése is utalt - Hariri, valamint a Szíria-ellenes ellenzék másik vezéralakja, Valid Dzsumblatt drúz vezető elkezdett fenyegetéseket kapni. A két politikus állítólag megegyezett abban, hogy a libanoni ellenzék túlélése érdekében egyikük külföldre távozik. Dzsumblatt felajánlotta, hogy marad, mivel ő inkább nélkülözhető, de Hariri számára már késő volt elmenekülni.

Damaszkuszban úgy vélik, hogy a Libanon feletti ellenőrzés létfontosságú Aszad hosszú távú hatalmon maradása érdekében, hiszen az egyre jobban elszigetelődő Szíria számára stratégiai jelentőséggel bír nyugati szomszédjának biztosítása. Másrészt Libanon gazdasági szempontból is jelentős Szíriának. Ha a damaszkuszi ígéretek szerint Szíria még a libanoni választások előtt ki is vonja a még ott állomásozó 8-10 ezer katonáját, Libanonban marad több tízezer szír vendégmunkás. A szír üzleti élet a libanoni bankokban tartja pénze egy részét, és Libanonon keresztül kereskedik, ami persze azt is jelenti, hogy a gazdasági kapcsolatok fenntartása Bejrút számára is fontos.

Amennyiben valóban Damaszkusz valamelyik hatalmi központjában kell keresni a Hariri-gyilkosság kitervelőit, úgy tűnik, hogy rosszul mérték fel a várható nemzetközi reagálásokat. A szír csapatok kivonását nemcsak a Nyugat, de Szíria arab barátai - Szaúd-Arábia és Egyiptom - is sürgetik. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egy múlt pénteken megjelent interjújában azt mondta, hogy Damaszkusz várhatóan már ezen a héten ismerteti a teljes kivonás ütemtervét.

Szír elemzők szerint mindazonáltal a sok hiba után Aszad akár a maga javára is fordíthatja a kivonulást. Egyrészt valamelyest enyhítheti a nemzetközi nyomást, másrészt bizton számíthat arra, hogy a szír érdekeket tovább védelmezi Libanonban a síita többséget képviselő két, Damaszkuszhoz közel álló szervezet, a Hezbollah és az Amal. Továbbá az 1975-1990-es libanoni polgárháború örökségeként a Hezbollah az egyetlen olyan libanoni párt, amely megtartotta fegyvereit, demilitarizálásának felelőssége a kivonulással Szíriáról az ENSZ-re száll át.

A libanoni kivonulással azonban nem feltétlenül ér véget Aszad nemzetközi vesszőfutása. Az Egyesült Államok palesztin és iraki terrorcsoportok támogatásával vádolja Szíriát, amely emiatt is defenzívába szorult, pedig valamikor a térség kulcsszereplője volt. Nemcsak Libanonban - ahova a polgárháború elején, 1976-ban vonult be -, de az 1991-es első Öböl-háború arab jóváhagyását is leginkább Szíria csatlakozása jelentette.

Aszadnak - vélekedett Ammar Abdulhamid szír emberjogi aktivista - választania kell a reform és rendszere teljes széthullása között. Amikor öt éve hatalomra került, nagy reményeket fűztek a változásokhoz. Fél évszázad után engedélyezte az első magánlapot, korrupció vádjával letartóztattak egy korábbi hírszerzési vezetőt, legalizálták a mobiltelefonokat és az internetet. De a reformok hirtelen megtorpantak. Az egypártrendszer fenntartása az uralkodó elit alapvető politikai és gazdasági érdekének bizonyult.

Most ismét szóba került a nyitás, a rezsim magas beosztású képviselői azt rebesgetik, hogy a Baath Párt nyárra tervezett kongresszusán komoly reformokat jelentenek be. Ám kérdés, Aszadnak megvan-e az ereje és a karizmája a harchoz. Nyugati diplomaták úgy vélik, bizonytalan, amit gyakori kétértelmű kijelentései is jeleznek. Vezetési stílusát pedig leginkább úgy jellemzik, mint "diktatúra diktátor nélkül".

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Operatív törzses kifestőt villantott a rendőralezredes

Operatív törzses kifestőt villantott a rendőralezredes

Az Aldi alaposan bevásárolt olasz tésztából, különvonatokkal viszik Németországba

Az Aldi alaposan bevásárolt olasz tésztából, különvonatokkal viszik Németországba

Ígéretes oltóanyagot találtak a koronavírus ellen

Ígéretes oltóanyagot találtak a koronavírus ellen