Tetszett a cikk?

Véget ért a február óta tartó belpolitikai bizonytalanság Csehországban, miután az alsóház bizalmat szavazott az összetételében változatlan, és - a lemondatott Stanislav Gross távozásával - ismét szociáldemokrata politikus, Jirí Paroubek pártalelnök vezette koalíciónak.

Gross-kormány, csak Gross nélkül - élcelődnek csehországi politológusok a múlt pénteken a papírformának megfelelően a három koalíciós párt egyfős többségével az alsóházban bizalmat kapott új balközép kormányon. Kétségtelen, az alig tíz hónapi regnálás után - Stanislav Gross szociáldemokrata kormányfő április végi lemondásával - megbukott koalícióhoz képest a mostani lényegében ugyanaz. A koalíciós partnerek - a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), valamint a Szabadság Unió- Demokratikus Unió (US-DEU) - között a 18 tárca elosztása változatlan, 12 a szociáldemokratáké, 3-3 pedig a két koalíciós partneré, és mindössze négy, kevésbé lényeges miniszteri posztra került új ember. A rendkívül ambiciózus, magabiztos, egyesek szerint igen arrogáns új kormányfő, Jirí Paroubek határozottan visszautasította azokat a vádakat, hogy az általa felállított új kormány a réginek pontos mása lenne.

Fordulatokban gazdag hatalmi játszmák előzték meg az új kormány létrejöttét. A kereszténydemokraták - a lakásvásárlási botránya, felesége kétes vállalkozásai miatt szavahihetőségét vesztett - Gross lemondásának kikényszerítésére április elején kiléptek a kormányból. A parlamenti ciklus lejárta előtt egy évvel Grossnak ezek után két választása maradt: a jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) fölényes győzelmét hozó rendkívüli választás, vagy kisebbségi kormány az egykori állampárt, a Cseh és Morvaországi Kommunista Párt (KSCM) külső támogatásával. A kommunistákkal történő együttműködést sem a másik koalíciós partner, sem pedig a szociáldemokraták egy része nem támogatta, ezért inkább lemondott, csakhogy az eredeti koalíció fennmaradjon. Utódjának először Jan Kohoutot, Csehország európai uniós nagykövetét szemelte ki, aki azonban hamar átlátta a nehézségeket, és visszalépett. Ezek után jött a képbe Paroubek.

Kapva kapott az alkalmon a végzettségét tekintve közgazdász politikus, és azonmód elfogadta a három éven belül a harmadik, szociáldemokrata vezetésű koalíció megalakítására szóló felkérést. A körülményekre szinte fittyet hányva - a politikai pályáját az egykori állampárttal "szövetséges" Csehszlovák Szocialista Pártban kezdő, majd 1989-ben az újjáalakult szociáldemokratákhoz átpártolt - Paroubek óriási lendülettel áll neki új feladatának. Nagy horderejű, választási programnak beillő ígéretekkel fűszerezett kormányprogramot vázolt fel múlt pénteki parlamenti beszédében. Az alacsony és közepes jövedelműek számára adócsökkentést, a lakásépítési kölcsönök állami támogatásának folytatását villantotta fel - ez utóbbi forrásául a távközlési privatizációból befolyt 83 milliárd koronát nevezte meg. Mindemellett fontosnak tartotta megemlíteni a munkanélküliség csökkentésének, a tudomány és az oktatás színvonala emelésének szükségességét, nem is szólva a jövedelemviszonyok javítása iránti elkötelezettségéről. Ami azért is időszerű, mert a statisztikai hivatal a napokban tette közzé, hogy az utóbbi négy év alatt 2004-ben emelkedtek a legalacsonyabb ütemben - mindössze 3,7 százalékkal, 18 035 koronára - a bruttó havi átlagbérek.

Nem győzte hangsúlyozni, hogy kormányának legfőbb célja a takarékosság, a költségvetés egyensúlyba hozatala, a hiány csökkentése a hazai össztermék (GDP) 4 százaléka alá az ez évre tervezett 4,7 százalékról, és a gazdaság előkészítése az euró 2010-es bevezetésére. A politikai hitvallását tekintve a szociáldemokraták balszélén elhelyezkedő, pénzügyi menedzsmentből - az utóbbi hat évben a prágai városházán a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként - jelesen vizsgázott 52 éves politikus nem tett egyelőre említést az egyensúlyi helyzethez elengedhetetlen átfogó egészségügyi, és a nyugdíjreformról, és kerülte a hasonlóan húsba vágó kérdéseket, köztük a költségvetési kiadások lefaragását.

Az európai alkotmány elfogadását jelölte meg kormánya legfőbb politikai céljának, ami igen nehéz diónak ígérkezik. Mind az öt parlamenti párt egyetért abban - és a közvélemény túlnyomó többsége támogatja is -, hogy a kérdésről referendumot kellene rendezni, ami azon bukhat meg, hogy az időpontban nem tudnak megegyezni. A kormánypártok a jövő júniusi parlamenti választást tartják megfelelőnek, az alkotmánnyal szemben igen szkeptikus ellenzéki polgári demokraták - élükön tiszteletbeli elnökükkel, a jelenleg legnépszerűbb politikusnak számító Václav Klaus államfővel - és a kommunisták viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy az ősz folyamán kiírják a népszavazást. Ha nem tudnak közös nevezőre jutni a kérdésben, akkor a parlament szavaz majd az uniós alkotmány ratifikálásáról, ami szintén nem könnyíti meg a kormány helyzetét, hiszen az alsóházban a koalíciónak hajszálnyi a többsége, a szenátusban viszont kisebbséggel kell beérnie.

TÁLAS ANDREA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nagyot csökkent az új fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban

Nagyot csökkent az új fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban

Hőhullám is segítheti az ausztrál bozóttüzek terjedését

Hőhullám is segítheti az ausztrál bozóttüzek terjedését

Fantomképet közöltek a gödöllői HÉV-en erőszakoskodó férfiról

Fantomképet közöltek a gödöllői HÉV-en erőszakoskodó férfiról