Tetszett a cikk?

Bizalmi szavazást kért maga ellen péntekre a német parlament alsóházában Schröder kancellár, és ha azt szándéka szerint elveszíti, javasolni fogja az államfőnek a Bundestag feloszlatását és a választások előrehozását. A látszólag sima ügyhöz azonban alkotmányossági aggályok is kapcsolódnak.

"Igen tisztelt házelnök úr, az alkotmány 68. paragrafusa értelmében július elsején bizalmi szavazást kérek magam ellen" - áll abban a levélben, amit hétfőn juttatott el Gerhard Schröder német kancellár Wolfgang Thierse Bundestag-elnöknek. Ennek értelmében pénteken a berlini parlament alsóházában név szerinti szavazással döntenek a képviselők arról, bíznak-e még Schröder politikájában, és ha a kancellár számításai beválnak, a nemek lesznek többségben. Ebben az esetben a kormányfő a parlament feloszlatását fogja javasolni Horst Köhler köztársasági elnöknek, akinek - amennyiben 21 napon belül elfogadja Schröder javaslatát - újabb hatvan napon belül ki kell írnia az előrehozott választásokat.

Világos forgatókönyv, olyannyira, hogy Berlinben ma már mindenki magától értetődő természetességgel beszél a szeptember 18-ára várható választásokról, a közvélemény-kutató intézetek előrejelzései alapján pedig arról, hogy Németországnak új, kereszténydemokrata kormányfője lesz a keletnémet Angela Merkel személyében. Kétségtelen, ennek a legnagyobb a valószínűsége, annál is inkább, mert a politikai széljárás szerint ma a pártok és a politikusok többsége is ezt az "Öntsünk tiszta vizet a pohárba!" megoldást favorizálja - ám még sincs garancia arra, hogy Köhler államfő a pártok szájíze szerint fog eljárni.

Amikor az elvesztett észak-rajna-vesztfáliai választások május végi estéjén Franz Müntefering szociáldemokrata (SPD) pártelnök bejelentette, hogy előrehozott országos választásokon akarják kérni a német polgárok támogatását a reformpolitika folytatásához, az indokok között az is elhangzott, így akarnak tiszta viszonyokat teremteni a parlament alsó- és felsőháza között kialakult áldatlan patthelyzetben. Míg ugyanis a szociáldemokrata-zöld többségű alsóházban a kormány szerint szükséges reformtörvényeket rendre megszavazzák, addig a tartományok képviselőiből álló, jobboldali-konzervatív többségű felsőházban nem kapják meg a szükséges jóváhagyást. Ez igaz - de vajon mennyit változtatna ezen egy előrehozott alsóházi választás a szociáldemokraták szemszögéből? Hiszen ha megnyernék, minden maradna a régiben, és csak akkor válna egységessé a parlament mindkét háza, ha az előrehozott választásokat a keresztény uniópártok (CDU-CSU) nyernék, és a liberálisokkal (FDP) alakítanának kormánykoalíciót. Ebben az esetben valóban úgy mehetnének át a törvények a két házon, mint kés a vajon - csakhogy akkor az SPD azért szorgalmazná most a választások előrehozását, hogy elveszítse.

Ezt nyilván minden SPD-s politikus tagadja - bár néhányukon már szinte látszik, készülnek az ellenzéki pozícióra -, az viszont tény, pénteken, lapzártánk után Schrödernek el kell veszítenie egy szavazást ahhoz, hogy minden az ő tervei szerint alakuljon. A bizalmi szavazásnál lapzártánkkor a jelek szerint ezt úgy fogja elérni, hogy az SPD frakcióvezetője felszólítja a frakciót a tartózkodásra, így a parlament formálisan megvonja majd bizalmát a kormányfőtől. A saját sorokból való leszavazás, és az ily módon kierőszakolt választás módszerét már két előd is követte: 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, 1983-ban pedig a kereszténydemokrata Helmut Kohl. Mindketten azonban alapvetően más céllal, nevezetesen meglévő parlamenti többségük megerősítésének reményében. Ez mindkét esetben be is jött, Schröder azonban aligha reménykedhet abban, hogy a szeptemberi választásokból az SPD győztesen kerülne ki. Ráadásul a német alkotmánybíróság a Kohl-féle "önpuccs" után egyszer már kifejezte rosszallását a módszerrel szemben, mondván, ha egy kancellárnak megvan a tényleges többsége, akkor helytelen magát csupán a választások előrehozása érdekében leszavaztatnia.

Köhlernek tehát elvileg azt a lehetőséget is mérlegelnie kell, hogy a pénteki bizalmi szavazás után nem oszlatja fel a parlamentet. Ebben az esetben a bizalmat vesztett kancellárnak le kellene mondania, a Bundestagra pedig az a feladat hárulna, hogy új kormányfőt válasszon, aki a jelenlegi erőviszonyok mellett az SPD jelöltje lehetne - esetleg éppen Müntefering pártelnök, akinek vezetésével aztán a szociáldemokrata-zöld kormánynak szabályosan le kellene még szolgálnia az eredetileg jövő ősszel esedékes választásokig hátralévő időt.

Azért is valószínű, hogy Köhler alaposan kihasználja majd a mérlegelés céljából rendelkezésére álló időt, mert a feloszlató döntést szinte biztosan alkotmánybírósági panaszok követik majd. Több, a parlamentben most nem képviselt kis párt máris bejelentette, azért fognak az alkotmánybírósághoz fordulni, mert a választás előrehozása hátrányos helyzetbe hozza őket, ilyen rövid idő alatt nem tudják összeszedni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. Ezen lehet persze mosolyogni, de komolyabb panaszok is várhatók. Így a kormánykoalíció soraiból: Werner Schulz, a zöldek gazdaságpolitikai szóvivője például jelezte, fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben "Schröder és Müntefering aszerint csűrik-csavarják az alkotmányt, ahogy az nekik éppen passzol", akkor ő az alkotmánybírósághoz forduljon.

Mi sem lehetne aztán kellemetlenebb Köhler államfőnek - már amennyiben elfogadja Schröder parlamentfeloszlatási javaslatát -, mint az alkotmánybíróság esetleges, a választások előrehozását megakadályozó döntése. S ennek esélyét nem lehet teljesen kizárni. Bár az alkotmánybíróság tagjai nem nyilatkoznak, korábbi bírák és alkotmányjogászok álláspontja megoszlik: vannak, akik úgy vélik, az 1983-as Kohl-féle eset után mesterséges leszavazással már nem oszlatható fel a parlament, mások szerint viszont a politikai helyzet sokoldalú elemzése alapján - vagyis hogy az utóbbi hetekben gyakorlatilag az egész ország "ráállt" az előrehozott választásokra - feloszlatható.

Az biztos: a győzelemre álló ellenzéki pártok most ez utóbbit várják az éppen egy évvel ezelőtt az ő jelöltjükként hivatalba lépett Köhlertől. Akiről annak idején sokan megírták, hogy tulajdonképpen Merkelnek köszönheti pozícióját, hiszen a CDU elnöknője volt az, aki a pártbeli riválisokat figyelmen kívül hagyva, mindenki számára meglepetésként az IMF addigi vezérigazgatóját jelölte Németország államfőjének. Vagyis, bármily furcsa, ha Köhler most eleget tesz Schröder kérésének, Merkelt segíti hivatalba. Ha viszont az alkotmány merevebb értelmezését választja, akkor az őt "kitalálót" kényszeríti egy év várakozásra. Mindenesetre úgy tűnik, Berlinben az idén nyáron a szokásosnál rövidebb lesz a politikai uborkaszezon.

WEYER BÉLA / BERLIN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kompresszor és V8: 550 lóerős divatterepjáró a Jaguartól

Kompresszor és V8: 550 lóerős divatterepjáró a Jaguartól

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban

Drágábbak lesznek a jövő évi autópálya-matricák

Drágábbak lesznek a jövő évi autópálya-matricák