"Úgy tűnik, a kormány és a parlament kifárasztotta egymást, itt az ideje, hogy kifújják magukat" - mondta múlt csütörtökön Viktor Juscsenko ukrán államfő, miután bejelentette, hamarosan kibékül egymással Julija Timosenko kormányfő és Volodimir Litvin parlamenti elnök. A hét végére kiderült, hogy a vitázók - legalábbis egyelőre - nem akarnak pihenni: Litvin vasárnap közölte, hogy Timosenko le akarja járatni őt a nép és az államfő előtt, míg a kormányfő szerint a házelnök hátba támadta a kabinetet.

A két politikus vitája július első hetében robbant ki, amikor a törvényhozás nem fogadta el azokat a törvényjavaslatokat, amelyek feltétlenül szükségesek a volt szovjet tagköztársaságnak a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) történő mihamarabbi felvételéhez. A tagságot ellenző képviselők - elsősorban a kommunista honatyák - heves szóváltásba, majd ökölcsatába torkolló vitát provokáltak, és ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a törvénykezési munkát. Timosenko szerint Litvin azzal járult hozzá a csomag megfúrásához, hogy több törvénytervezetet nem engedett időben kijutni a parlamenti bizottságok útvesztőjéből. A megvádolt házelnök azzal vágott vissza, hogy a kabinet nem készítette elő megfelelően a javaslatait. Kijevi elemzők szerint a törvénycsomag elfogadása kulcsfontosságú: a gazdaság megnyitása lendületet adna a növekedésnek, és lehetővé tenné, hogy Ukrajnát piacgazdaságnak tekintsék. E nélkül szóba sem kerülhet, hogy tárgyalások kezdődjenek Kijev és Brüsszel között az esetleges EU-tagságról.

A Timosenko-Litvin kakaskodással párhuzamosan újabb botrányok előszele is érződik. A donyecki ügyészség a múlt héten bejelentette, egy véletlenszerű ellenőrzés során kiderült, hamis az a bírósági határozat, amelyre hivatkozva Viktor Janukovics - Juscsenko fő politikai ellenfele - azt állította, nem büntetett előéletű, mert 1978-ban, bizonyítékok hiányában, felmentették lopás és testi sértés vádja alól. Az ügyészség szerint az erről szóló határozatot valamikor 2002 és 2004 között meghamisították, ám Janukovics ügyvédjei azt állítják, az ügyészségi bejelentés hátterében politikai megfontolások állnak. A Janukovics múltjával kapcsolatos vita súlyos következményekkel járhat, mivel büntetett előéletű politikus nem jelöltetheti magát a választásokon. Így nem kizárt, hogy az ellenzék kénytelen lesz más politikus vezetésével ringbe szállni a jövő márciusi parlamenti választáson.

Meggyűlhet a baja az igazságszolgáltatással a leggazdagabb ukrán üzletemberek közé tartozó Rinat Ahmetovnak, Janukovics egyik befolyásos szövetségesének is. Hétfőre bírósági kihallgatásra idézték be az elsősorban kelet-ukrajnai bányászati és nehézipari érdekeltségekkel rendelkező, állítólag 2,4 milliárd dollárnyi vagyont felhalmozott üzletembert, aki azonban külföldi tartózkodására való hivatkozással nem jelent meg a testület előtt. Úgy hírlik, egy ismerőse megveretése miatt hallgatják ki, ám Kijevben úgy tudják, a hatóságok élénken érdeklődnek üzleti vállalkozásai iránt is. Az ellenzék azt állítja, Juscsenkóék tudatosan szálltak rájuk, meg akarják félemlíteni az elsősorban a déli régióban népszerű Janukovics híveit, és azt a látszatot akarják kelteni, hogy az államfő politikai riválisai egytől egyig bűnözők.

A politikai praktikákra magyarázatul szolgálhat, hogy kiábrándítóak a makrogazdasági mutatók. Az alacsony befektetési hajlandóság és az export megtorpanása folytán a gazdasági növekedés üteme ötéves mélypontra süllyedt az idén. Az első félévben mindössze 4 százalékos volt a bővülés, szemben a 2004-es 12,7 százalékkal. A tavaly a legdinamikusabb növekedést mutató építőiparban idén 7,9 százalékos visszaesést regisztráltak.

Gyorsul az infláció párhuzamosan a gazdasági növekedés lassulásával: júniusban éves szinten 15 százalék körül mozgott. Bár a gazdasági gondok hátterében részben a hagyományos ukrán exportcikkek iránti kereslet visszaesése áll, az is rontja a helyzetet, hogy az utóbbi évek privatizációs ügyleteinek felülvizsgálatát ígérő új kijevi vezetés még mindig nem döntötte el, mely cégek kerülnek ismét kalapács alá. Így aztán a jelenlegi tulajdonosok százszor is megfontolják, belekezdjenek-e a szükséges beruházásokba. A Juscsenko-Timosenko tandem számlájára írható az is, hogy miközben Kijev nem dolgozta ki a - számos tekintetben még mindig a szovjet időkre emlékeztető - gazdaság reformjának részleteit, egyre több jel utal arra, a kormányfő a decentralizáció helyett inkább a központosításon munkálkodik. A jövő évi költségvetési tervek is a borúlátó gazdasági elemzők érveit látszanak alátámasztani: a kormány - a választások jegyében - a büdzséből inkább a nyugdíjak és az állami alkalmazottak bérének emelésére költ.

A belpolitikai stabilitást fenyegető problémákat sem oldották meg. A korrupció nem szorult vissza, és nem csökkent az ország keleti és nyugati fele közti megosztottság sem. A nyugati országrész támogatását maga mögött tudó Juscsenko a múlt héten ellátogatott keletre, ám fogadtatása változatlanul hűvös volt. A közvélemény-kutatások szerint mind Juscsenko, mind Timosenko népszerűsége visszaesett, ám változatlanul ők vezetik a listát. Ha a választásokig hátralévő nyolc hónapban sem sikerül stabilizálni a belpolitikai helyzetet, előfordulhat, hogy a keleti régió visszavág, és Timosenkóék akár még a hatalomból is kiszorulhatnak. A keleti országrész pozícióit erősíti, hogy az EU-n belüli alkotmányos válság gyengíti Ukrajna csatlakozási esélyeit, így azok kerülhetnek nyerő helyzetbe, akik a Nyugat helyett inkább a keleti nagy testvér, Oroszország felé fordulnának.