Tetszett a cikk?

Észak-Korea - bizonyos feltételekkel - hajlandó leállítani nukleárisfegyver-programját. Phenjan ezt hétfőn jelentette be, kedden azonban már a kibúvókat kereste.

Felállva ünnepeltek Pekingben az észak-koreai atomprogramról folyó hatoldalú tárgyalások résztvevői hétfőn, amikor sikerült elérni az első komoly eredményt a több mint két éve tartó megbeszéléseken. Phenjan bejelentette, hogy kész lemondani katonai célú nukleáris programjáról és visszalépni az atomfegyverek terjesztését tiltó atomsorompó-egyezmény keretei közé, ha partnereitől biztonsági garanciákat és energiahordozókat kap cserébe. A két Korea mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán részvételével zajló eszmecsere-sorozat negyedik fordulója hozta el a sikert, amely talán még a szakértőknek is meglepetésként szolgált. Egy bő hónappal korábban ugyanis még totális kudarccal zárult az eszmecsere (HVG, 2005. augusztus 13.), és Washington azzal fenyegetőzött, hogy - nemzetközi szankciókat követelve - az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet, amit Phenjan viszont hadüzenettel felérő lépésnek tekintett volna.

Talán e feszültség is hozzájárult ahhoz, hogy a július végén megkezdett forduló múlt heti folytatása végül hétnapos alkudozás után hatpontos közös nyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A dokumentumban nemcsak Észak-Korea adja fel - legalábbis szóban - eddigi merev álláspontját, hanem a másik öt ország is késznek mutatkozik bizonyos engedményekre. Mindannyian hajlandók például segíteni az éhínséggel küzdő ázsiai állam energiaellátásában (Szöul már fel is ajánlott 2 millió kilowatt áramot), Washington pedig - csakúgy, mint Tokió - a kétoldalú kapcsolatok normalizálására is ígéretet tett, és megerősítette: nem állomásoztat atomfegyvert a Koreai-félszigeten, nem készül a KNDK elleni támadásra.

A közös nyilatkozat, amely szerint a benne foglalt célokat szakaszosan, a "kötelezettséget kötelezettségért, tettet tettért" elv alapján igyekeznek megvalósítani, nem old meg azonban egy sor fontos kérdést. A legkényesebb ezek közül Észak-Korea békés atomprogramjának ügye. Phenjan ugyanis ragaszkodik ehhez a jogához, és energiagondjainak enyhítésére egy könnyűvizes nukleáris erőművet követel magának, ám a Japán által is támogatott amerikai vélemény szerint ehhez még túlságosan megbízhatatlan a kommunista ország, és a hétfőn aláírt dokumentum is csak annyit rögzít, hogy "megfelelő időpontban" tárgyalni lehet erről a kérdésről. Azt sem tudni még, hogy ki kezdi majd a vállalt kötelezettségek teljesítését, mindkét fél a másiktól várja ugyanis az első gesztusokat. Kedden a KCNA hírügynökség útján kiadott hivatalos közleményében a KNDK már jelezte is: csak az erőmű átadása után lehet szó a nukleáris leépítésről.

Az óvatosan mérlegelő legalább annyi az első értékelések között, mint a lelkesen derűlátó. Mohamed El-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatója például reméli, hogy az általa vezetett szervezet ellenőrei hamarosan bejuthatnak Észak-Koreába. Ő annak bizonyítékát látja a hétfői megállapodásban, hogy a legbonyolultabb ügyeket is rendezni lehet tárgyalásos úton. Mások - köztük a Reuters hírügynökség által idézett amerikai főtárgyaló, Christopher Hill és japán kollégája, Szaszae Kenicsiro - viszont az elégedettség mellett azt is hangoztatják, hogy minden a megvalósításon múlik. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjának Szöulban dolgozó főmunkatársa, Li Dong Bok szerint pedig "a megállapodást minden aláíró úgy értelmezheti, ahogyan akarja". Komoly szerepük lehet a további hatoldalú egyeztetéseknek, amelyek a megegyezés szerint novemberben folytatódnak.

Azt ugyanakkor kevesen vitatják, hogy a közös nyilatkozat legalább esélyt jelent egy több mint tízéves múltra visszatekintő probléma megoldására. Észak-Korea ugyanis már 1993-ban elővette az atomzsarolás eszközét: miután kiderült, hogy a jongbjoni reaktorban atombomba előállítására alkalmas hasadóanyagot termelhet, azzal fenyegetőzött, hogy kilép az atomsorompó-szerződésből, de egyévnyi alkudozás árán sikerült kiegyezni vele. A megállapodás értelmében az atomprogram elvetéséért arra kapott ígéretet az USA-tól, hogy egy nemzetközi konzorcium két, egyenként ezer megawattos reaktort épít neki - olyanokat, amelyek már nem lesznek képesek fegyvergyártásra alkalmas plutónium előállítására -, és addig is fűtőolajat szállít a hőerőművekhez. A program teljesítése azonban akadozott, amikor 2002 őszén kirobbant a mostani válság.

Akkor James Kelly amerikai külügyminiszter-helyettes Phenjanban szembesítette vendéglátóit azokkal a bizonyítékokkal, amelyek szerint a KNDK - az 1994-es megállapodást megsértve - urándúsítási programba kezdett. Észak-Korea erre előbb egy közleménnyel válaszolt, mondván, "feljogosítva érzi magát", hogy akár atomfegyver birtoklásával szálljon szembe az amerikai fenyegetéssel, majd decemberben bejelentette: újraindítja a jongbjoni reaktort, de nem engedi be a létesítménybe az IAEA ellenőreit, és elhagyja az atomsorompó-szerződést.

A hatoldalú tárgyalások 2003 augusztusában kezdődtek, aztán tavaly nyáron 13 hónapra megakadtak, miközben az idén februárban a phenjani külügyminisztérium hivatalosan is bejelentette, amit már addig is sejteni lehetett: Észak-Korea "önvédelmi célokból" atomfegyvert állított elő (HVG, 2005. február 19.). Azt persze máig sem tudni, hány robbanófeje lehet - ha valóban van - a diplomáciai elszigeteltségben élő országnak. Egyes szakértői becslések szerint évente egy, az amerikai CIA szerint pedig akár "két vagy több" bomba előállítására is képes. A már felhalmozott atomfegyverek sorsáról persze még nem született megállapodás, az a további egyeztetéseken lesz a tárgyalópartnerek - minden bizonnyal nagyon nehéz - dolga.

POÓR CSABA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A lakáskeresések számát már megdobta a csok, a vásárlásokét még alig

A lakáskeresések számát már megdobta a csok, a vásárlásokét még alig

Meghalt Szabó János egykori földművelésügyi miniszter

Meghalt Szabó János egykori földművelésügyi miniszter

Könnyen elbukhat az Európai Bizottság terve a vakcinaútlevelekről - részben Magyarország miatt

Könnyen elbukhat az Európai Bizottság terve a vakcinaútlevelekről - részben Magyarország miatt