A tömeges választási csalásokat emlegető ellenzék már tüntetéseket szervez Azerbajdzsánban, ahol az Ilham Aliyev elnök mögött álló párt nyerte meg a vasárnap megrendezett választásokat.

A szovjet idők iránt érzett nosztalgia, az élet minden területére kiterjedő korrupció, a fojtogató munkanélküliség, a szociális különbségek növekedése és a szegénység miatti elkeseredettség jellemzi a Szovjetunió 1991-es széthullása után önállóvá vált nyolcmilliós Azerbajdzsánt. A dél-kaukázusi, olajban gazdag ország választóinak döntő többsége - legalábbis a hivatalos adatok szerint - a múlt vasárnapi parlamenti választásokon mégis arra a Yeni Azerbaycan (YAP) pártra szavazott, amely 1993 óta - előbb Heydar Aliyev államfő, majd 2003 óta fia, Ilham Aliyev vezetésével - folyamatosan kormányozza Azerbajdzsánt. A véglegesnek tekinthető eredmények szerint a YAP 63 helyet, és ezzel abszolút többséget szerzett a 125 fős egykamarás törvényhozásban, a Milli Mejlisben, míg a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a hárompárti Azadliq (Szabadság) öt helyhez jutott. A maradék képviselői posztok közül 41-et a túlnyomó többségében kormányhoz közel álló, függetlenként induló jelöltek nyertek el, és jutott néhány mandátum a kisebb, hatalomhoz közeli pártoknak is.

A közhangulat és a választási eredmény közötti éles ellentét elsősorban azzal magyarázható, hogy az elektronikus médiumokat uraló hatalom több mint egy évtizeden át ellenségként kezelte az ellenzéket, és akár erőszak árán is igyekezett csírájában elfojtani minden kormányellenes kezdeményezést. A választási kampány idejére tovább erősödött az ellenzékre kifejtett nyomás. "Nem tarthattunk gyűléseket a belvárosban, nem engedték meg óriásplakátok elhelyezését, a televízióban és a rádióban óriási volt a YAP túlsúlya, a kampány idején mintegy ezer ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe, pártunk kampányfőnöke is 17 napot töltött őrizetben" - sorolta a sérelmeket a HVG-nek Ali Kerimli, az Azadliqhoz csatlakozott Azerbajdzsáni Népfront Pártjának első embere.

Az ellenzék gyengítését szolgálta az is, hogy a bakui hatóságok nem engedték meg, hogy októberben hazatérjen az Azadliq másik pártját, a Demokrata Pártot vezető Rasul Qulijev. Az 1996-ig parlamenti elnöki tisztet betöltő politikust - a 2003-ban elhunyt Heydar Aliyev addigi szövetségesét - korrupcióval vádolják, és az azerbajdzsáni vezetés több tagja is megerősítette, az Amerikában élő Qulijevet letartóztatják, ha visszatér hazájába.

"Látja, itt lakott Farhad Aliyev, a gazdasági miniszter. Mindig a legújabb nyugati autócsodával járt, milliárdjai voltak, miközben mi egyre nagyobb szegénységben élünk. Azt is megérdemelné, ha életfogytiglanra ítélnék" - mutat az egyik bakui szőnyegárus az utóbbi években helyreállított óváros egyik gyönyörű palotájára. A szovjet időkre nosztalgiával emlékező fiatalember kifakadása is mutatja, Aliyev azon húzása is sikeres volt, amellyel a választások előtt néhány nappal puccskísérlet vádjával leváltott, majd őrizetbe vetetett 12 magas rangú illetékest, köztük az államfővel csak névrokonságban lévő Aliyevet, és Ali Insanov egészségügyi minisztert. Helyiek szerint Insanov több ezer dollárt kért például azért, hogy valaki orvosként elhelyezkedhessen a fővárosban.

A bakuiak által korruptnak tartott és ezért igencsak népszerűtlen miniszterek leváltása növelte az államfő és a YAP támogatottságát, de független elemzők szerint Insanovék nem terveztek puccsot, csupán hajlandóak voltak némi pénzt áldozni a Quliyev mögött álló párt kampányának finanszírozására. "A Demokrata Párt azért veszélyes a YAP-ra, mert a kormánypárt táborából igyekezett választókat elcsábítani. A leváltott és leültetett miniszterek azon azerbajdzsáni politikai hagyományoknak megfelelően jártak el, miszerint, ha lehet, több lovat kell megülni egy fenékkel" - mondta a HVG-nek Rasim Agayev, a Müstaqil Qazet napilap főszerkesztője. Az ellenzékkel kacérkodó kormánytagok eltávolításával egyébként Aliyev két legyet ütött egy csapásra, hiszen miután tavaly közeli munkatársát, Namik Abbaszovot ültette a nemzetbiztonsági tárca élére, most tovább folytatta az apjához kötődő régi hatalmi elit fokozatos lecserélését és saját emberei befolyásának növelését.

A választási eredmények ugyan arra utalnak, hogy a 2003-as elnökválasztást megnyert Ilham Aliyevnek sikerült megkapaszkodnia a hatalomban, az mindenképpen figyelmet érdemel, hogy még sohasem volt ilyen alacsony - 47 százalékos - a választási részvétel. "Az egész hazugság és csalás. Senki sem tartja be, amit ígér, közben állnak a gyárak, Bakuban havi száz dollár, vidéken 30-40 dollár a havi átlagfizetés. Nem akarok részt venni ebben a színjátékban" - mondta a HVG tudósítójának az egyik bakui parkban dominózó Azer, aki éveken át a szomszédos Törökországban dolgozott, hogy elfogadható körülményeket teremthessen családja számára. A fiatalember egyébként nincs egyedül, közel kétmillió azerbajdzsáni dolgozik a szomszédos országokban, elsősorban Oroszországban.

Az ellenzék azt állítja, súlyos csalások történtek a választásokon. Egyes hírek szerint egyes körzetekben a szavazás idején elvitték az urnákat, míg máshol csak a YAP-tagokat engedték voksolni. Hasonló véleményen volt a 14 azerbajdzsáni nem kormányzati szervezetet tömörítő EMC megfigyelő csoport is, amely szerint több ezer törvénysértés zavarta meg a választást: 643 esetben hoztak más körzetből választókat, 157-szer zaklatták a megfigyelőket, és hétszáz körzetben igyekeztek befolyásolni a választók döntését.

Az EBESZ, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, illetve a NATO Parlamenti Közgyűlése által delegált megfigyelők is hangsúlyozták ugyan, hogy a voksolás szervezői sok esetben nem tartották be a választási szabályokat, ám senki sem vélekedett úgy, hogy a szabálytalanságok alapvetően megváltoztatták volna a választási eredményeket. "A választás maga nyugalomban zajlott, ám ahogy elkezdődött a voksok számlálása és az eredmények rögzítése, úgy nőtt a feszültség, és a számlálás során elkövetett szabálytalanságok aláásták a nap folyamán elért eredményeket. Meg kell állapítanunk, hogy Azerbajdzsán nem teljesítette teljes mértékben a választásokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit" - vélekedett Alcee Hastings, az EBESZ-misszió vezetője. A megfigyelők szerint egyébként a voksok 40-45 százalékának összeszámlálásakor történtek manipulációk.

A külföldi szervezetek elmarasztaló ítéletét a HVG-nek nyilatkozó megfigyelők is megerősítették. "Több helyen - arra hivatkozva, hogy nem akarnak hibázni - a választási illetékesek nem voltak hajlandóak kitölteni a hivatalos jegyzőkönyveket, vagy ha mégis kitöltötték az íveket, a választási központba eljuttatott dokumentumokban már nem az eredetileg rögzített eredmény szerepelt. Volt olyan hely is, ahol egy sötét sarokba kiöntötték az urnában lévő több száz szavazólapot, és két perc múlva már meg is volt a hivatalosnak szánt eredmény" - mondta a szabálytalanságokat maga is jelentő külföldi megfigyelő.

Minden nagyon tetszett viszont a kormány meghívására Bakuba érkezett független amerikai megfigyelőcsoportnak. "Alig tapasztaltunk elfogultságot a voksolás idején. Azerbajdzsánban csak 15 évvel ezelőtt kezdték el a demokrácia felépítését, míg nálunk, Amerikában kétszáz éve tart ez a folyamat. A választók hamar elfogadták a demokratikus választási szabályokat, mi, amerikaiak is tanulhatunk Azerbajdzsán polgáraitól" - mondta vasárnapi bakui sajtóértekezletén a Webster és a William Jewell Egyetemet képviselő megfigyelők vezetője, Bob Holden. Az amerikai vendég nyilatkozata érezhető megrökönyödést váltott ki, a jelen lévő újságírók egy része bekiabálásokkal adott hangot nemtetszésének.

A megfigyelők, illetve a választásokat szabadnak és demokratikusnak minősítő azerbajdzsáni illetékesek nyilatkozatai után a választási eredmények elismerését megtagadó ellenzéki vezetők már közölték, tüntetéseken fogják követelni a szerintük csalást tükröző választási eredmények megsemmisítését. Ugyanakkor valószínűtlennek tűnik, hogy a sokszor egymással is vitázó, valódi külföldi támogatással alig bíró ellenzéknek sikerülne kirobbantania egy újabb "színes forradalmat".

Az azerbajdzsánitól gyökeresen aligha különböző grúziai, ukrajnai és belaruszi választásokat követő igazán éles nyugati bírálat ezúttal valószínűleg azért maradt el, mert az Egyesült Államok és az EU is érdekelt az Európát és Ázsiát összekötő utak mentén fekvő Azerbajdzsán stabilitásának megőrzésében. A nyugalom fennmaradása azért is fontos, mert jövőre kezdi meg folyamatos működését az Oroszországot és Iránt elkerülő, négymilliárd dolláros beruházással megépített Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezeték, amely szakértők szerint mérsékli majd Európa Oroszországtól és Közel-Kelettől való olajfüggőségét. A BTC az olajexport jelentős bővítése előtt álló Azerbajdzsánban is érezhető változást okozhat: míg az ország jelenlegi költségvetése évente kétmilliárd dollár, a vezeték révén eladott energiahordozó értéke 2030-ig elérheti a 130 milliárd dollárt.

Aliyev a jelek szerint az örmény megszállás alatt lévő délnyugat-azerbajdzsáni Karabah ügyében is hajlandó a nagyhatalmakkal való együttműködésre. Bár az államfő olykor harcias nyilatkozatokban ígéri a térség visszafoglalását, elemzők szerint a politikus egyelőre nem szándékozik fegyveres akciót indítani a több mint egy évtizede örmény kézen lévő Karabah visszaszerzésére. A status quo mindenáron való fenntartása ugyanakkor veszélyekkel járhat: a szegénység és a korrupció miatt a térség többi államához hasonlóan Azerbajdzsánban is megjelenhetnek a szélsőséges muszlim csoportok.

NÉMETH ANDRÁS / BAKU

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem nőtt Karácsony Gergely vagyona tavaly

Nem nőtt Karácsony Gergely vagyona tavaly

Tévhiteket oszlat ez a hajléktalanokkal készült 22 életinterjú

Tévhiteket oszlat ez a hajléktalanokkal készült 22 életinterjú

Nálunk még az „új autó” is öreg, a behozott kocsik 60 százaléka tíz év feletti

Nálunk még az „új autó” is öreg, a behozott kocsik 60 százaléka tíz év feletti

Demeter Szilárd nem akarja, hogy Aczél Györgynek nézzék

Demeter Szilárd nem akarja, hogy Aczél Györgynek nézzék

Lefotózták a Mars egy "szörnyét", ez is nehezítheti az űrhajósok dolgát

Lefotózták a Mars egy "szörnyét", ez is nehezítheti az űrhajósok dolgát

Elnézést kért a Ryanair a Ferihegyen veszteglő utasoktól

Elnézést kért a Ryanair a Ferihegyen veszteglő utasoktól