Tetszett a cikk?

Két nap után zátonyra futottak a moldovai válság megoldását célzó több mint egyéves kényszerszünet után felújított nemzetközi tárgyalások. Úgy tűnik, Chisinau fokozatosan ki akarja szorítani Oroszországot a közvetítők közül.

Leginkább a süketek párbeszédére emlékeztetett a moldovai és a volt szovjet tagköztársaságból a kilencvenes évek elején kiszakadt Dnyeszter-menti Köztársaság vezetői közti október végi találkozó. A kétnapos megbeszéléssorozat során a két fél többször is megerősítette saját álláspontját: a Dnyeszter mentiek nem akarják, hogy Moldova helyreállítsa szuverenitását a szakadár térség fölött, míg a moldovai vezetés nem hajlandó olyan föderációvá átalakítani az országot, melyben a Dnyeszter menti körzet valóban komoly autonómiával rendelkezne.

A két érdekelt makacssága miatt eleve kudarcra ítéltetett tárgyalások az eredménytelenség dacára is fontosak voltak: ez volt az első alkalom, amikor a korábbi résztvevőkhöz - Oroszországhoz, Ukrajnához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) - külön képviselőkkel csatlakozott az Európai Unió és az Egyesült Államok. Bár több moszkvai elemző, köztük Vlagyimir Zsarihin, a FÁK-országok Intézetének helyettes vezetője úgy vélekedett, a bővítés nem figyelemre méltó, hiszen korábban az EU-s és amerikai képviselők az EBESZ-en belül érvényesítették akaratukat, a HVG chisinaui forrásai szerint arról van szó, hogy a közvetítők számának bővítésével Moldova mérsékelni akarja Oroszország befolyását.

Több jel is arra utal, hogy Moldova Oroszország kiszorításával igyekszik megteremteni annak feltételeit, hogy a Dnyeszter-menti Köztársaságot rákényszeríthessék a Chisinau érdekeinek megfelelő rendezési terv elfogadására. Egyebek mellett árulkodó jel, hogy Moldova egyre határozottabban követeli, hogy a rendezési erőfeszítésektől függetlenül szülessen döntés a Dnyeszter-menti Köztársaságban állomásozó mintegy 1500 orosz katona, illetve a szakadárok kezén lévő településeken őrzött mintegy húszezer tonnányi lőszer és egyéb katonai felszerelés kivonásáról. A moldovai kormány több tagja október végén bejelentette, azt szeretné, ha az orosz katonákat ez év végéig visszavonnák Oroszországba, amire Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter azonnal közölte: Moszkvának ugyan nincs kifogása az ellen, hogy más nemzetiségű békefenntartók is érkezzenek a Dnyeszter bal partjára, ám arról szó sem lehet, hogy a rendezési terv végleges elfogadása előtt kivonják az orosz erőket.

Az is figyelemre méltó volt, hogy a tárgyalások előestéjén Vasile Tarlev moldovai miniszterelnök minden előzmény nélkül azzal vádolta meg a Dnyeszter mentieket, illetve a velük szövetséges Oroszországot, hogy a szakadárok ellenőrzése alatt lévő fegyverraktárakból hatalmas mennyiségű katonai felszerelést csempésztek az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi Csecsenföldre. Moszkva ugyan cáfolta a miniszter vádjait, ám jelenleg senki sincs olyan helyzetben, hogy eldöntse, kinek van igaza.

Az október végi tárgyalásokon szinte szóba sem kerültek a különféle rendezési tervek - Oroszország aszimmetrikus föderációt, Ukrajna pedig nemzetközi ellenőrzéssel megrendezett választást javasol -, az egyetlen kézzelfogható eredmény az volt, hogy a két fél megegyezett arról, hogy december közepén Chisinauban, majd a Dnyeszter mentiek fővárosában, Tyiraszpolban folytatják a párbeszédet. Elemzők szerint ugyanakkor aligha lehet arra számítani, hogy másfél hónap múlva a moldovaiak, illetve a Dnyeszter mentiek a jelenleginél nagyobb kompromisszumképességről tennének tanúbizonyságot. A legnagyobb gondot valószínűleg az jelenti, hogy az érintettek, illetve a közvetítők sem igazán érdekeltek a status quo, azaz a jelenlegi viszonylagos stabilitás megváltoztatásában. Úgy tűnik, hogy Moldovának, illetve Vladimir Voronin államfőnek jól jönnek a moldovai bor importjának leállításával, illetve a volt szovjet tagköztársaság elleni orosz gazdasági blokád bevezetésével kapcsolatos orosz fenyegetések. A külső támadások ugyanis kiváló alkalmat teremtenek a nem kevés belső ellentét és nehézség háttérbe szorítására, illetve az "ország szuverenitását foggal-körömmel védő elnök" táborának felduzzasztására.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A nyolcszázhoz közelít a koronavírus-fertőzött koreaiak száma

A nyolcszázhoz közelít a koronavírus-fertőzött koreaiak száma

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan

Ez történt: körbeküldtek Magyarországon egy SMS-t, amit jobb, ha nem vesz komolyan

Armani nézők nélkül mutatja be legújabb ruhakollekcióját

Armani nézők nélkül mutatja be legújabb ruhakollekcióját