Beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyek a nemzeti-radikális varsói kormány létrejöttét megelőzték. A kisebbségi kabinet előbb vagy utóbb kénytelen lesz megfizetni a szélsőséges, EU-ellenes pártoktól kapott támogatás árát.

Kevés kisebbségi kormány mondhatja el magáról, hogy olyan széles körű támogatottságot élvez a parlamentben, mint a múlt héten bizalmat kapott új varsói kabinet. A szeptemberi parlamenti, majd az októberi államfőválasztást is megnyert nemzeti-radikális Törvény és Igazságosság (PiS) által delegált kabinet, élén Kazimierz Marcinkiewicz kormányfővel, 272 szavazatot kapott, 187 ellenszavazattal szemben a 460 fős szejmben. Az államfőválasztást megnyert Lech Kaczynski ikestervére, Jaroslaw által vezetett PiS-nek saját 155 fős képviselői frakcióján felül a szejmbe bekerült további hat párt közül háromnak a szavazatait sikerült begyűjtenie.

Nagy árat kell fizetnie azonban a hatalom megszerzéséért a PiS-nek: a kisebbségi kormánynak kívülről bizalmat szavazott pártok európai mércével mérve ugyanis szalonképesnek aligha mondható politikai erőnek számítanak. Közülük kettő nyíltan EU-ellenes, tavaly az uniós tagságról szóló népszavazáson a belépés ellen kampányolt: egyikük a populista parasztvezér Andrzej Lepper vezette, magát a baloldalhoz soroló Önvédelem, a másikuk az ultraklerikális, antiszemita Lengyel Családok Ligája (LPR). Alkalmi szövetségesként társult hozzájuk az előző baloldali koalícióban egy ideig részt vett Lengyel Parasztpárt (PSL), a LEMP társutas pártjának utódja. Kormányzati együttműködésre - legalábbis a nyílt színen - nem törekszik velük a PiS, jóllehet a bizalmi szavazás másnapján már be is nyújtotta erre igényét Lepper, ám elkerülhetetlen, hogy a külső támogatásukért cserébe ne dobjon nekik oda valamit a koncból.

Sajátos helyzet alakult ki az ellenzék soraiban is, hiszen két olyan párt került egy oldalra, amelyik soha nem gondolta volna, hogy azonos platformon is állhatnak. A Marcinkiewicz-kormány ellen szavazott a választásokon másodikként végzett - a PiS-hez hasonlóan 2001-ben megbukott Szolidaritás Választási Koalícióból (AWS), pontosabban annak liberális szárnyából alakult - konzervatív Polgári Platform (PO), amely, miután nem tudott a koalíció kereteiről a Kaczynski-féle társasággal megállapodni, jobbnak látta, ha lemond a kormányzati szerepvállalásról. Aligha lehetett ugyanakkor más választása az előző parlamenti ciklus nagy részében kisebbségben kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetségnek (SLD).

Bármit mondhatott volna parlamenti expozéjában Marcinkiewicz, a kormány támogatottsága már jóval a bizalmi szavazás előtt eldőlt. Persze nem is szolgált semmi meglepővel a kormányfő, mindazt elmondta, amit a Kaczynski-fivérek választási kampányukban oly bőszen hangoztattak, talán megfogalmazásában tűnt hozzájuk képest valamelyest mérsékeltebbnek. A szolidáris állam címet viselő kormányprogram a hangsúlyt az állam szerepének erősítésére helyezi. A nagy elánnal beharangozott új gazdaságpolitikáról jószerével szó sem esett, a gazdasági célok csupán jelszavakban hangzottak el. Üzenetértékűnek számított azonban az, amiről a kormányfő programjában szót sem ejtett - ilyen az euró bevezetése -, miközben a nagyvállalatok állami kézben tartását fontosnak tartotta megemlíteni. Marek Zuber, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója elismerte, hogy a külföldi befektetők bizalmatlanok a PiS-kormánnyal szemben, amióta kiderült, hogy nem jön létre a piacbarát PO-val a koalíció. Nem véletlenül esett az utóbbi két hétben 4 százalékot a zloty euróval szembeni árfolyama.

Bármiféle kormányfői beszédnél többet árult el az új pénzügyminiszter, Teresa Lubinska kijelentése. Még meg sem történt a bizalmi szavazás, amikor szinte hadat üzent a külföldi tulajdonú lengyelországi szupermarketeknek, mondván, "nem produktívak, és Lengyelország számára szükségtelen beruházások". Mindezt azzal is megfejelte, hogy ártalmasak a helyi közösségeknek, megfojtják a családi vállalkozásokként működtetett kis üzleteket. Marcinkiewicz megpróbálta korrigálni pénzügyminiszterét, azt állítva, hogy valójában csak azt akarta mondani, hogy a külföldi befektetés a feldolgozóiparban sokkal hasznosabb, mert nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Nagyobb hangsúlyt kapott az expozéban az "állam rendbetételének" programja és a konkrétumokkal, fedezeti forrásokkal alá nem támasztott szociális szándékok impozáns sora. Az ötpontos Marcinkiewicz-program tartalmazza az állam megreformálását, a családok anyagi és társadalmi megerősítésének szándékát, a szolidáris gazdaságot, a mezőgazdaság fejlesztését, a falu felvirágoztatását. Morális rendbetételről is szó volt, a IV. Köztársaság megteremtésének szükségességéről, ami "tisztán értelmezhető jelképrendszert feltételez, és megszabadítja az államot a posztkommunista felhangoktól".

A kormányprogramra az ellenzék részéről bírálatok össztüze zúdult. Az SLD képviselői a leköszönt kormányfő, Marek Belka megoldásait idéző "nagyszabású plágiumnak" titulálta a Marcinkiewicz által elmondottakat, megjegyezve, hogy nem a polgári értékeket képviselő állam megteremtése és a munkanélküliség felszámolása a célja, sokkal inkább egy erős rendőrállam kialakítása. Keményen fogalmaztak a PO képviselői is, amikor fedezet nélküli ígérgetésnek, konkrétumok nélküli jelszógyűjteménynek nevezték az új kormány programját. Donald Tusk, a PO elnöke példaként említette, hogy a PiS kampányban még 3 millió lakás átadásáról volt szó, ami az expozéból kimaradt, helyette négy új stadion felépítése szerepelt. Közgazdászok pedig ellentmondásként értékelték, hogy Marcinkiewicz bővülő szociálpolitikáról beszélt, miközben a költségvetési hiány további csökkentésével próbálja megnyugtatni a pénzpiacokat. Az új kormány próbatétele mindazonáltal a 2007-es költségvetés lesz, hiszen jövőre még a leköszönt Belka-kormány által előkészített 2006-os büdzsé lép életbe kisebb-nagyobb módosításokkal.

Mindenesetre nem véletlen, hogy Tusk a kisebbségi kormányt és a mögé állt politikai erőket "mohersapkás koalíciónak" nevezte. E kifejezés alatt - amelyet Lengyelország-szerte az utóbbi időben egyre szélesebb körben használnak - a szélsőjobboldali hangvételű Radio Maryja hallgatóságát értik, azokat az idős, a rendszerváltás veszteseinek számító asszonyokat, akik az új eszméket elutasítva radikális nacionalista nézeteket vallanak. Ők az utóbbi években számos akcióban - így például a szerintük a katolikus értékeket nem tisztelő nyugati filmek betiltását követelő tüntetéseken, egy szélsőséges nézeteiről ismert pap bírósági tárgyalásán, abortuszellenes felvonulásokon - bizonyították erejüket.

SZILÁGYI SZABOLCS / VARSÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
2x2 néha 5: teszten a 4 ajtós V8-as biturbó BMW M850i Gran Coupe

2x2 néha 5: teszten a 4 ajtós V8-as biturbó BMW M850i Gran Coupe

Új YouTube-csatornát csinált a Pesti Srácok, de azt is letiltották

Új YouTube-csatornát csinált a Pesti Srácok, de azt is letiltották

Nahalka István a Fülkében: Engedelmes gyerekeket nevel az új NAT

Nahalka István a Fülkében: Engedelmes gyerekeket nevel az új NAT

Megállíthatatlanul terjed a koronavírus-fertőzés a karantén alá vett hajón

Megállíthatatlanul terjed a koronavírus-fertőzés a karantén alá vett hajón

Megkezdték az amerikaiak kimentését az karanténba zárt óceánjáróról

Megkezdték az amerikaiak kimentését az karanténba zárt óceánjáróról

Koronavírus: újabb országban halt meg olyan beteg, aki nem is járt Kínában

Koronavírus: újabb országban halt meg olyan beteg, aki nem is járt Kínában