Tetszett a cikk?

Újabb kudarcokat szenvedtek el az amerikai republikánusok a múlt heti időszaki választásokon. A diadalittas demokraták abban bíznak, hogy egy év múlva a washingtoni törvényhozásban is átvehetik a hatalmat. Ehhez azonban még számos akadályt kellene legyűrniük.

Alig egy éve, a tavalyi kampányszezonban a republikánus jelöltek még szerencsésnek érezték magukat, ha az újjáválasztásáért - végül sikeresen - küzdő George W. Bush amerikai elnök megjelent az oldalukon kampányuk során. A múlt kedden viszont a 2004-ben Bushnak 9 százalékos, biztos többséget nyújtó Virginia államban inkább rontott, mint javított a republikánus Jerry Kilgore helyzetén, hogy az elnök az utolsó pillanatban személyesen is arra sürgette az állam lakóit, hogy őt válasszák kormányzóvá. Kilgore végül éppúgy jócskán alulmaradt demokrata ellenfelével szemben, mint New Jerseyben Douglas Forrester, aki kifejezetten Bush népszerűségvesztését okolta azért, mert a kormányzó nem ő, hanem Jon Corzine, a Goldman Sachs volt elnöke lett, aki jelenleg az állam egyik szenátora Washingtonban.

A két kudarcot a republikánusok azzal igyekeztek kisebbíteni, hogy csupán helyi választásról volt szó, ám a demokraták győzelemként ünnepelhetik azt is, hogy Kaliforniában rövid politikai pályafutásának legnagyobb pofonját kapta a választópolgároktól az osztrák származású filmsztárból lett kormányzó, Arnold Schwarzenegger. A nemrég még a republikánusok egyik legnépszerűbb személyiségének számító egykori testépítő a népszavazásra bocsátott nyolc kérdésből négyet támogatott, ám azok hiába voltak sok elemző szerint ésszerűek - szóltak például a költségvetési fegyelem kikényszerítéséről és a szakszervezetek politikai befolyásának korlátozásáról -, a kaliforniaiak elvetették őket, és meghátrálásra kényszerítették a túl vehemens Schwarzeneggert.

Az sem gyógyír a sebre, hogy New Yorkban - ahol ötször annyi a regisztrált demokrata szavazó, mint a republikánus - a milliárdos Michael Bloomberget nagy fölénnyel újra polgármesterré választották. A vagyonát a pénzügyi hírszolgáltatásban szerző Bloomberg ugyanis eredetileg demokrata volt, és csak azért iratkozott át a 2001-es választás előtt a republikánusokhoz, mert ott kevesebb jelölt jelentkezett be a két sikeres mandátum után távozó Rudy Giuliani utódjául. Ráadásul mostani kampányában Bloomberg igyekezett elhatárolódni a Bush-féle Fehér Háztól, polgármestersége első ciklusában pedig a centrumból politizált.

Épp ez a centrum látszik újra megerősödni az amerikai politikában, amelyet az utóbbi öt évben a demokraták és a republikánusok oldalán is a párt radikálisai uraltak. A Virginia kormányzójává választott Tim Kaine például úgy aratott sikert, hogy katolikus vallásának hangsúlyozásával elvette az őt liberálisnak bélyegezni igyekvő republikánusok támadásainak az élét, ugyanakkor nem vállalta a Demokrata Párt háborúellenes és Amerikában balosnak számító általános retorikáját.

Föléledt a republikánusok centruma is, amely azt követően kapott erőre, hogy egy kampányfinanszírozási törvénysértés miatt büntetőeljárást indítottak a képviselőház többségi frakciójának immár csak volt vezetője, a pártfegyelemért felelős Tom DeLay ellen (HVG, 2005. október 29.). Nekik tulajdonítható, hogy a múlt héten a képviselőházban váratlanul visszavonták a fiskális konzervatívok által szorgalmazott, 54 milliárd dolláros költségvetési kiadáscsökkentést előirányzó törvényjavaslatot. A republikánusok mérsékeltjei ugyanis elfogadhatatlannak tartották, hogy olyankor faragják tovább az amúgy sem bőkezű szociális juttatásokat, amikor egy másik tervezettel a gazdagok számára előnyös adókedvezmények meghosszabbítását igyekeznek elérni. Ez utóbbira a szenátus pénzügyi bizottsága mondott egyelőre megálljt. Republikánus szenátorok tömeges átállása tette lehetővé azt is, hogy 82:9 arányban jóváhagyják a védelmi felhatalmazási törvényhez éppen John Kerry, Bush tavalyi vetélytársa által fűzött módosítást, amely arra kötelezi Donald Rumsfeld védelmi minisztert, hogy hozza a Kongresszus tudomására, léteznek-e amerikai kérésre külföldi országokban - közte Kelet-Európában - terroristagyanús egyéneket fogva tartó titkos börtönök, amint azt a The Washington Post napilap a hónap elején közölte.

A republikánusok belharcait és múlt heti fiaskóit, valamint Bush egyre romló népszerűségi mutatóit látva a demokraták abban bíznak, hogy az egy év múlva esedékes kongresszusi választásokon - ahol a képviselői helyekről, valamint 33 szenátori és 36 kormányzói posztról döntenek a szavazók - visszaszerezhetik a többséget a törvényhozásban. Ehhez a szenátusban 6, a képviselőházban pedig 15 mandátumot kellene elhódítani a republikánusoktól. Ez nem példa nélküli, hiszen a republikánusok konzervatív forradalmát 1994-ben éppen egy ehhez hasonló képviselőházi fordulat indította el.

A helyzet azonban az egy évtizeddel ezelőttihez képest sokat változott, hiszen az egyes államok törvényhozásaiban az idők során szintén többséget szerző republikánusok számos helyen úgy rajzolták át a választókörzeteket, hogy a mandátumok birtokosai lehetőleg biztos többségre számítsanak. Ebben a trükközésben - ahol megtehették - a demokraták sem szégyenlősködtek, így az amerikai törvényhozási választások szarkasztikus vélemények szerint mindinkább a szovjet mintájú szavazásokra emlékeztetnek: a három legutóbbi alkalommal a hivatalban lévő és újra induló képviselők 96-98 százaléka ismét bizalmat kapott, s volt, hogy a mandátum apáról fiúra szállt.

A demokraták lendületét az is megtörheti, ha Bush - aki a múlt pénteken harcias beszédben minősítette felelőtleneknek a Fehér Házat az iraki háború megindítása ügyében manipulációval vádlókat - a mostani mélyrepülés után magára talál. A demokraták azért sem bízhatják el magukat, mert az ingadozó szavazók egyelőre még nem annyira őket választanák, mint amennyire a republikánusoktól dezertálnának, és sem kiemelkedő személyiségük, sem a kormányzásra igazi alternatívát kínáló programjuk nincs.

Nézeteik kifejtésére és a jövő Amerikájával kapcsolatos álláspontjuk artikulálására viszont kiváló alkalmat nyújthat a Legfelsőbb Bíróságba jelölt Samuel Alito januárban kezdődő szenátusi meghallgatása. A testületben korábban a konzervatívok és a liberálisok között a mérleg nyelvét jelentő Sandra Day O'Connor helyére szánt Alito ugyanis az előbbiek javára billentheti el az erőviszonyokat, hosszú évekre meghatározva, milyen lesz Amerika jogfelfogása és -alkalmazása, így nagy a tét mind a republikánusok, mind a demokraták számára.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbáni értékeket vallanak magukénak a szavazók, de a Fidesznek nincs tartaléka

Orbáni értékeket vallanak magukénak a szavazók, de a Fidesznek nincs tartaléka

Világversenyen szereztek dobogós helyet az ELTE joghallgatói

Világversenyen szereztek dobogós helyet az ELTE joghallgatói

Méreganyag van a Lidl aszalt fügéjében

Méreganyag van a Lidl aszalt fügéjében