A kommunisták 1949-es győzelme sokkolta az Egyesült Államokat, ahol még évekig vitáztak arról, "ki veszítette el Kínát".

A kommunisták 1949-es győzelme sokkolta az Egyesült Államokat, ahol még évekig vitáztak arról, "ki veszítette el Kínát". A bizalmatlanságot csak mélyítette Peking szerepvállalása az 1950-53-as koreai háborúban. Richard Nixon és nemzetbiztonsági főtanácsadója, Henry Kissinger volt az, aki az 1960-as évek végén rájött: ha az addig a polgárháborúban vesztes nacionalisták irányította Tajvant favorizáló USA közeledik Pekinghez, akkor a két kommunista nagyhatalom rivalizálását kihasználva a hidegháború legfontosabb frontján csökkentheti a Szovjetunió mozgásterét. A puhatolózásokat 1970-71-ben asztalitenisz-csapatok látogatása, a pingpongdiplomáciát pedig előbb Kissinger titkos, majd 1972 februárjában Nixon hivatalos - és óriási amerikai médiaérdeklődéssel kísért - útja követte.

A Mao Ce-tunggal parolázó Nixon kiadta a Sanghaji Nyilatkozatot, ez az amerikai külpolitikában máig ható érvénnyel szögezi le az "egy Kína" elvét, amely szerint a Peking által renegát tartománynak tekintett Tajvan Kína része. Utódja, Gerald Ford 1975 decemberében járt Pekingben, ám az újabb áttörés a hivatali ideje alatt Kínába soha nem utazott Jimmy Carterhez fűződik, aki 1979. január 1-jével fölvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatot a népi Kínával, aminek következtében a lefokozott Tajvannak az ENSZ Biztonsági Tanácsában is át kellett adnia a helyét.

Ronald Reagan 1984-ben, az alelnökéből lett utódja, az idősebb George Bush pedig 1989 februárjában utazott Pekingbe. Bush némi feszültséget keltett, amikor ellenzékieket hívott meg a fogadására. Néhány hónappal később a kapcsolatok a mélypontra zuhantak, amikor 1989. június 4-én a Tienanmen téren vérbe fojtották a demokratikus szabadságjogokért folyó demonstrációt. Lassú közeledés után 1998-ban látogatott újra amerikai elnök Kínába: Bill Clinton vizitje konkrét megállapodást nem hozott, ám maga a kapcsolatfelvétel is sikernek számított. Őt 2002 februárjában - pontosan Nixon után 30 évvel - George W. Bush követte, aki az egykorú tudósítások szerint szemmel láthatóan nehezen értett szót Csiang Cö-min államfő-pártfőtitkárral, és már akkor is fontos megállapodás nélkül utazott haza.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Üres kézzel

Az iraki háború árnyától követve, eredmény nélkül tért haza ázsiai körútjáról George W. Bush amerikai elnök, Peking politikai-gazdasági kívánságlistájának egyetlen pontjában sem bizonyult partnernek.

Hadházy: Churchill vagy Chamberlain?

Hadházy: Churchill vagy Chamberlain?

Videón a kassai százmilliós ékszerrablás

Videón a kassai százmilliós ékszerrablás

Megvannak a hatos lottó nyerőszámai

Megvannak a hatos lottó nyerőszámai

Visszalépett egy független jelölt a dunaújvárosi országgyűlési képviselő-választástól

Visszalépett egy független jelölt a dunaújvárosi országgyűlési képviselő-választástól

TASZ: Mészáros Lőrincnél alig közszereplőbb ma valaki Magyarországon

TASZ: Mészáros Lőrincnél alig közszereplőbb ma valaki Magyarországon

Konok Tamás: "A láthatatlant akartam láthatóvá tenni"

Konok Tamás: "A láthatatlant akartam láthatóvá tenni"