Libériában elhúzódó jogi vitával folytatódik az elnökválasztás két héttel ezelőtti második fordulója, amely Ellen Johnson-Sirleaf egykori pénzügyminiszter sikerét hozta. Vetélytársa, a volt futballcsillag, George Weah csalásra hivatkozva kétségbe vonja a voksolás eredményét.

Minden jel szerint kudarcra van ítélve az a csata, amellyel a vesztes, a Kongresszus a Demokratikus Változásért párt jelöltje, George Weah és hívei igyekeznek megtorpedózni a libériai elnökválasztás eredményét. A kilencvenes években még a focipályákon tündöklő Weah ugyanis alaposan lemaradt az államfői székért folytatott versenyben: a még nem hivatalos végeredmény szerint a voksok 40,6 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, az Egység Pártjának színeiben indult 67 éves közgazdász, Ellen Johnson-Sirleaf - aki hazájában pénzügyminiszterként, majd külföldön az ENSZ és a Világbank munkatársaként is dolgozott - 59,4 százalékot tudhat a magáénak.

A korábban esélyesebbnek tartott Weah hívei azonban úgy vélik, Johnson-Sirleaf asszony csak csalás árán diadalmaskodhatott, hiszen az október 11-én megtartott első fordulóban a 22 elnökjelölt közül kedvencük szerepelt a legjobban, csaknem 29 százalékot szerzett, míg a későbbi győztes 20 százalékkal a második helyre szorult.

Noha a 130 ezer szavazatnyi különbséget elemzők szerint aligha okozhatták visszaélések, a politikai pályán újoncnak számító, 39 éves, milliomos sportoló kampánycsapata a voksolás megismétlését követeli. Egyes választási bizottsági tagoknál Johnson-Sirleaf asszony javára előre kitöltött szavazócédulákat találtak, képviselőiket nem engedték be a szavazóhelyiségekbe - állítják egyebek közt, és hivatalos panaszt nyújtottak be több nemzetközi szervezethez és a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely a múlt héten kezdte meg beadványuk megvitatását, de lapzártánkig nem jutott dűlőre.

Pedig a külföldi megfigyelők úgy nyilatkoztak, hogy csak kisebb szabálytalanságokat észleltek, összességében tisztességes volt a választás, amelyet az Európai Unió is nagyra értékelt. A múlt héten a Nyugat-afrikai Országok Gazdasági Közösségének (Ecowas) nevében a nigeri elnök, Tandja Mamadou biztosította támogatásáról Johnson-Sirleafet.

Maga Weah az utóbbi napokban alig jelent meg a nyilvánosság előtt, korábban azonban többször is nyugalomra intette támogatóit, akik a voksolás után háromszor is az utcára vonultak. A béke a legfontosabb - figyelmeztetett, de egy alkalommal meglehetősen kétértelműen hozzátette: "Bátornak kell lennetek, mert nem vesztettük el a választást." Ellenfelei most azt vetik a szemére, hogy ellentmondásos viselkedésével újabb, zavargásokkal fenyegető feszültséget kelt a 3,5 milliós, Magyarországnál valamivel nagyobb, nyugat-afrikai országban, ahol 1989-től az akkor puccsal hatalomra jutott diktátor, Charles Taylor két évvel ezelőtti lemondásáig 14 esztendőn át mintegy negyedmillió ember életét követelő polgárháború tombolt. Weah támogatói közt ugyanis vagy százezer olyan fiatal van, akik harcra kényszerített gyermek katonaként vettek részt a véres belviszályban, és a nyomornegyedből a világhírig jutott bálványuk (lásd Pályamódosítás című írásunkat) szavai nekik ürügyként szolgálhatnak ahhoz, hogy újra fegyvert ragadjanak.

Tisztában van ezzel a veszéllyel a "libériai Vasladyként" emelgetett Johnson-Sirleaf, a Harvard Egyetem egykori diákja is, aki az egyik legfontosabb feladatának nevezte a volt gyermek katonák társadalmi beilleszkedésének segítését és általában a lakosság 60 százalékát kitevő fiatalok problémáinak rendezését. A leendő elnök azt is hangoztatta, hogy nem szeretné, ha a választás vesztesei kirekesztettnek éreznék magukat az állam ügyeiből, Weah-nak például tisztséget kínál kabinetjében - mint mondta, az ifjúsági és sportminiszteri tárca vagy valamilyen nagyköveti poszt is szóba kerülhet -, és nemzeti egységkormány megalakítását tervezi.

Ez utóbbira akár esély is lehet, hiszen a két vetélytárs programja nem sokban különbözik egymástól. Mindketten azt ígérték, hogy megindítják a fejlődés útján az ásványkincsekben rendkívül gazdag, ám végletes nyomorban élő országot, ahol még a fővárosban sincs vezetékes víz- és áramellátás, a lakosság egy főre jutó átlagjövedelme a világbanki statisztika szerint évi 130 dollár, az állam adóssága 3 milliárd dollár, a munkanélküliek aránya 85, az analfabétáké pedig különböző adatok szerint 55-80 százalék. Nyilvánvaló teendő tehát a közművek helyreállítása, illetve kiépítése, a közigazgatás, az oktatás megszervezése, a korrupció elleni harc és a munkahelyteremtés. Elemzők egy része szerint azonban a két jelölt között az a nagy különbség, hogy az iskolázatlan és tapasztalatlan Weah-val szemben a "Vasladynek" van fogalma arról, hogyan kell ebbe belefogni.

Szerinte Nyugat-Afrika Szingapúrja lehet a gyémántban, aranyban és fában gazdag Libéria, amely viszonylag stabilan fejlődött egészen 1980-ig, amikor Samuel Doe őrmester államcsínnyel megbuktatta az akkori elnököt, William Tolbertet, majd tíz év múlva maga is a Charles Taylor szervezte puccs áldozata lett. Johnson-Sirleaf Tolbert idején volt pénzügyminiszter, aztán emigrációba kényszerült, és később kétszer is megjárta a diktatúra börtönét. Doe megbuktatása után egy ideig rokonszenvezett a most Nigériában élő Taylorral, akit Sierra Leonéban elkövetett háborús bűnökkel vádolnak, de gyorsan eltávolodott tőle, és 1997-ben - igaz, sikertelenül - már vele szemben indult az elnökválasztáson.

Bár sokan szemére vetik Taylor kegyetlen rezsimjéhez fűződő kapcsolatát, demokratikus elkötelezettségét nem vonják kétségbe. Igaz, az kérdéses, miként tudja féken tartani az egykori hadurakat, akik nemcsak hazájukban szítottak viszályt, hanem a szomszédos államokba, Sierra Leonéba, Guineába és Elefántcsontpartra is "exportálták" azt. Közülük több még mindig komoly hatalommal rendelkezik, elszámoltatásuk biztosan várat magára. A leendő elnök - Weah-hoz hasonlóan - azt szeretné, ha a 15 ezer főt számláló ENSZ békeerők még legalább 3-4 évig az országban maradnának, és hangoztatta: támogatja ugyan, hogy egy nemzeti megbékélési bizottság vizsgálja ki a libériai konfliktust, de a háborús bűnösök fölött ítélkező törvényszék létrehozását korainak tartja.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Pályamódosítás

Alighanem élete legnagyobb tétmérkőzését vívta a libériai elnökválasztás minapi második fordulójában az afrikai és...

Tanácsokat adna dizájnbetonnal világhírűvé vált házaspár

Tanácsokat adna dizájnbetonnal világhírűvé vált házaspár

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak

Óriási dézsát vitt az utánfutóján egy magyar sofőr

Óriási dézsát vitt az utánfutóján egy magyar sofőr

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

Vezethet-e hat vezérigazgató egy céget?

Vezethet-e hat vezérigazgató egy céget?

Balog Zoltán: Az ellenzék jobb, mint korábban

Balog Zoltán: Az ellenzék jobb, mint korábban